Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2017. MÁJUS 20.

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

KELEMEN Gábor

A megismerő és a megismert kölcsönösségének kérdését vizsgáló, neves tudóssá vált Alexander Ferenc és Polányi Mihály gyermekkori barátok, gimnáziumi osztálytársak és egyetemi évfolyamtársak voltak. Életpályájuk kölcsönhatása alig kutatott. Ez a ta­nulmány ezzel a feltáratlan témával foglalkozik. Alexander 29 évesen a freudista szem­lélet mellett kötelezte el magát. Po­lányi előbb fizikai kémikussá vált, majd 45 éves korában a tudományfilozófiát vá­lasz­totta hivatásul. Írásomban azt kísérlem megmutatni, hogy eredményeik gyökerei a magyar orvosképzésben elsajátított kultúrában találhatók meg.

Klinikai Onkológia

2016. MÁJUS 20.

Gyermekkori mesenchymalis daganatok kezelése

CSÓKA Monika

A mesenchymalis sejtek normális elérésük során vázizom, simaizom, zsír, kötőszövet, csont és porc irányába differenciálódhatnak. A mesenchymalis eredetű benignus tumorok csoportjába tartoznak; fibroma, lipoma, osteoma, chondroma, haemangioma, myoma stb. A rosszindulatú daganatok közül gyermekkorban lágyrész- és csontsarcomák fordulnak elő; rhabdomyosarcoma, osteosarcoma, Ewing-sarcoma, ritkábban fibrosarcoma, liposarcoma stb. A terápiás lehetőségek (sebészi, sugár-, kemoterápia/célzott terápia) kombinált alkalmazásának eredményeképpen a gyermekek gyógyulási esélyei lényegesen javultak az elmúlt évtizedekben. Ennek azonban előfeltétele a daganatok korai felismerése és gyermekonkológiai központokban nemzetközi protokollok alapján történő kezelése.

Ideggyógyászati Szemle

2017. MÁRCIUS 30.

[Sclerosis tuberosás betegek gondozása]

FOGARASI András, GYORSOK Zsuzsanna, BODÓ Tímea

[A sclerosis tuberosa egy autoszomális dominánsan öröklődő genetikai betegség, mely a legkülönbözőbb szervekben manifesztálódik benignus tumorok, illetve proliferációs zavarok formájában. A fenotípus rendkívül változatos az enyhe bőrtünetektől és tünetmentes idegrendszeri eltérésektől az epilepsziás rohamokon, értelmi fogyatékosságon, autizmuson át az életet veszélyeztető nefrológiai, cardialis és pulmonológiai szövődményekig. Dolgozatunk célja, hogy összefoglalja e multiszisztémás betegség diagnosztikai kritériumait, terápiás lehetőségeit és gondozási feladatait, külön hangsúlyozva a legfontosabb neurológiai vonatkozásokat. A legfrissebb nemzetközi guideline és a hazai protokollok összehasonlításával szeretnénk elérni, hogy minden sclerosis tuberosás beteg megkapja az optimális ellátást hazánkban is.]

Ideggyógyászati Szemle

2016. NOVEMBER 30.

A zonisamid helye az epilepsziával élő nők gyógyszeres kezelésében

JUHOS Vera

Az epilepszia kezelésére alkalmazott gyógyszereknek hatása lehet a fertilitásra, nőgyógyászati betegségek kialakulására, szexuális problémák előfordulására, számos „kozmetikai” problémát okozhatnak és befolyásolják a biztonságos fogamzásgátlási módszer kiválasztását is. Számos antiepileptikumnak veleszületett fejlődési rendellenességet okozó hatása lehet vagy befolyásolja a születendő gyermek pszichomotoros, kognitív fejlődését, így a várandósság alatt különös körültekintéssel kell kezelni az epilepsziával élő nőt. Az epilepsziák többsége egész életen át elkísérik a beteget, mivel a nők életük közel harmadát a menopauza után töltik el betegségükkel, így - a társuló betegségek kialakulása miatt - ezen életszakasz szintén speciális. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga (ILAE) 2013-as ajánlása alapján, felnőttkori fokális epilepsziában elsőként választandó antiepileptikumok közé sorolták a zonisamidot. Összefoglaló közleményemben ezért a női epilepszia kezelésének kérdéskörét a zonisamid alkalmazásának szemszögéből tekintem át.

Hírvilág

2016. NOVEMBER 08.

Tyúkkal fizetnek a műtétért

Hardi Richárd, az Afrikában gyógyító szemorvos-szerzetes a napokban a Millenáris parki Európa pont vendége volt. Hallgatóságának mesélt az itthoniak által talán egzotikusnak gondolt orvosi munkájáról, szűkebb és tágabb afrikai környezete jelenlegi állapotairól és arról a különleges élményről, ami visszaadja betegei látását.

Agykutatás

2016. SZEPTEMBER 21.

Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JÚLIUS 30.

A zonisamid szerepe a gyermekkori fokális epilepszia gyógyszeres kezelésében

ROSDY Beáta, KOLLÁR Katalin, MÓSER Judit, MELLÁR Mónika

Összefoglalónkban a hazánkban csecsemő- és gyermekkori epilepszia kapcsán alkalmazható gyógyszerek körét taglaljuk. Kitérünk a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga 2013-as vizsgálatára, amelyben a gyermekkori fokális és generalizált epilepszia esetében is az elsőként választható antiepileptikumokra vonatkozó evidenciaszinteket elemzik. Gyermekkorban nagyon kevés az értékelhető, jól megtervezett, kettős vak, placebokontrollált vizsgálat. A gyermekkori epilepszia kezelése kapcsán változatlanul 25% feletti a terápiarezisztens esetek száma. Ezért továbbra is szükség van újabb készítmények kifejlesztésére. A gyermekkori gyógyszervizsgálatok etikai nehézségei is szerepet játszanak abban, hogy a felnőttkori vizsgálatokban már monoterápiában is hatásosnak talált új vegyületekkel gyermekkorban csak rezisztens fokális epilepsziák esetében készülnek add-on vizsgálatok. Az új gyógyszer klinikai alkalmazásakor segít, ha a vizsgálatokat nyílt módon tovább folytatják. Régi-új antiepileptikum a zonisamid is. Bár Japánban 1989- ben törzskönyvezték felnőtt és gyermekkori fokális és generalizált epilepszia kezelésére, Európában csak 2013-ban engedélyezte használatát a hat év feletti fokális epilepszia kiegészítő kezelésére az Európai Gyógyszerügynökség. 2014-ben beszámoltak a hosszú távú nyílt kiterjesztett vizsgálat eredményeiről is. A nyílt vizsgálati szakaszban a gyermekek 11%-a lett teljesen rohammentes, és ez tartósan fennmaradt az egész vizsgálati idő alatt. A gyógyszer az eddigi eredmények alapján nem befolyásolja károsan a növekedést, a testi és szellemi fejlődést. A beszéd fluenciájában sem mutatkozott romlás a kezelés időtartama alatt. Mellékhatásként leggyakrabban súlycsökkenést (6%-ban), étvágycsökkenést (4%-ban) és fejfájást (2%-ban) találtak. Összegezve elmondhatjuk, hogy a 6-17 éves korú gyermekkori fokális epilepszia kiegészítő kezelése kapcsán alkalmazott zonisamid hosszú távon is jól tolerálható és hatásos.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JÚLIUS 30.

[A GABAB-receptor-encephalitisről négy eset kapcsán]

SZŐTS Mónika, MORTEN Blaabjerg, KONDZIELLA Daniel, DIÓSZEGHY Péter, BAJZIK Gábor, BERKI Tímea, KÁLMÁN Endre, NAGY Ferenc, ILLÉS Zsolt

[A GABAB-receptor (gamma-aminobutyric acid B receptor, GABABR) -encephalitis az autoimmun encephalitisek ritka megjelenési formája. Közleményünkben négy eset - köztük az első két magyarországi beteg - kapcsán a kórkép jellegzetességeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Egy betegnél szubakut zavartság, kifejezett rövid távú memóriazavar alakult ki a betegségre jellegzetes epilepszia nélkül. Spontán javulás következett be kognitív állapotában hat héten belül. A szérum-GABABR-antitestek perzisztálása mellett 18 hónappal később FDG-PET vizsgálattal abnormális mediastinalis nyirokcsomók, biopsziával kissejtes tüdőrák (SCLC) igazolódott. Egy másik betegnél folyamatosan szérum-hyponatraemia volt jelen. Három elhunyt betegnél a liquorlelet kórosnak, a spontán javuló betegnél eltérés nélkülinek mutatkozott. A koponya-MRI mediotemporalis eltéréseket ábrázolt három esetben. SCLC igazolódott szintén három betegnél. Egyedül a spontán javuló beteg élt túl több mint 24 hónapot. Eseteink kapcsán a következő jellegzetességek emelendőek ki: 1. a GABABR-encephalitis epilepszia nélkül is kialakulhat; 2. a súlyos memóriazavar spontán javulhat, mely ez idáig nem került leírásra az irodalomban; 3. perzisztáló hyponatraemia lehet jelen; 4. egyedül a nem epilepsziás, normál liquorlelettel rendelkező beteg mutatott benignus lefolyást; 5. spontán remisszió ellenére az encephalitis mintegy másfél évvel megelőzően is jelezhet kissejtes tüdőrákot, a rendszeres tumorkutatás hangsúlyozandó ilyen esetben is. ]

Ideggyógyászati Szemle

2016. JÚLIUS 30.

Meningeoma és terhesség

BENCZE János, VARKOLY Gréta, HORTOBÁGYI Tibor

A meningeoma előfordulása a primer intracranialis tumorok között több mint 30%. Megoszlása nők és férfiak között 3:2, leggyakrabban a 60-70 éves korosztályt érinti. Szövettanilag az esetek döntő többsége benignus, azonban magas a recidívaarány, gyakori a progresszió. Ritkán kerül diagnosztizálásra terhesség során, de komoly, akár életveszélyes állapotot okozhat a szokatlanul gyors növekedés és kedvezőtlen lokalizáció miatt. Ennek pontos patomechanizmusáról nincs konszenzus. A két uralkodó hipotézis a hormonális hatás, illetve a reverzibilis hemodinamikai változások szerepét emeli ki. Mindkét elképzelés alátámasztására számos tanulmány született; meggyőző bizonyítékkal azonban egyik sem szolgált - valószínűleg azért, mert a patomechanizmus összetettebb és multifaktoriális. Közleményünkben áttekintjük a terhességi meningeoma patogenezisét, különös tekintettel a korszerű neuropatológiai, molekuláris biológiai, bioinformatikai, képalkotó és epidemiológiai módszerek eredményeire. A terhességi meningeoma kialakulásában és növekedésében szerepet játszó tényezők jobb megismerése lehetőséget ad a személyre szabott kezelés kidolgozására, ami a morbiditás és mortalitás csökkenéséhez vezethet.

Lege Artis Medicinae

2016. JÚNIUS 20.

Az első három életév táplálási és táplálkozási zavarai organikus és funkcionális nézőpontból

SCHEURING Noémi, DANIS Ildikó, KAROLINY Anna, SZABÓ László

A csecsemők és kisgyermekek optimális táplálása kritikus kérdés a szülők és a szakemberek számára. A táplálás kérdéseiben a mennyiségi és minőségi szempontokon túl a táplálkozási viselkedés megnyilvánulásai (a táplálás és a táplálék elfogadásának módja) is meghatározó tényezők. A 0-3 éves kisgyermekek egészséges szomatomentális fejlődésének fontos jellemzője az önálló táplálkozás kialakulása is. A klinikai gyakorlatban gyakran okoz nehézséget a csecsemők és kisdedek hatékony kezelése táplálási zavarok esetén. A táplálkozással kapcsolatos problémás tünetek gyakran egyéb viselkedési zavarral együtt mutatkoznak. Hátterükben a funkcionális okokat is szükséges figyelembe vennünk. A kórformák komplexitása miatt az orvosi kompetencián túlmutató eszközök alkalmazása és társszakmák bevonása is szükségessé válik. Diagnosztikus rendszerként hazánkban a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztá­lyozása) és a DSM-V (Statistical Manual of Mental Disorders) besorolás használatos, melyek a kora gyermekkori táplálkozási zavarok besorolására és az oki hátterük feltérképezésére nem nyújtanak kellő támpontokat. Komplex diagnosztikus rendszerként emelhető ki az angolszász kultúrákban honos DC:0-3R (Diagnostic Classifica­tion of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood- Zero to Three) klasszifikációs rendszer. Közleményünkben a táplálási zavarok 0- 36 hónapos korban előforduló hat olyan típusát mutatjuk be a DC:0-3R osztályozási skála (1) szerint, melyeknél a szervi és nem szervi eredet is részletezésre kerül. Közle­ményünkben a kora gyermekkori táplálkozási zavarok komplex, pszichoszomatikus ér­tel­mezése és kezelése mellett érvelünk.