Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2016. JANUÁR 30.

Ritka idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatása. Árva gyógyszerek ritka neurológiai kórképekben

SZEGEDI Márta, KOSZTOLÁNYI György, BONCZ Imre, MOLNÁR Mária Judit

Célkitûzés – A ritka kórképek 60-70%-ánál idegrendszeri érintettséggel kell számolni. A közlemény célja a magyar társadalombiztosítás keretében finanszírozott, ritka neurológiai betegségek kezelésére szolgáló – árva – gyógyszerek finanszírozási formáinak és költségvonzatának bemutatása 2012-ben. A vizsgálat módszere – Az Orphanet portál gyógy-szerlistája alapján kiválogattuk az Országos Egészség- biztosítási Pénztár publikus gyógyszertörzséből a 2012-ben támogatott, ritka neurológiai kórképek árva gyógyszereit, valamint lekértük a nem támogatott, de egyedi méltányosság keretében finanszírozott, szintén árva termékek adatait. Három olyan készítmény is szerepelt az elemzésben, melyek eddig árva minősítést nem kaptak, de forgalomba hozatali engedélyük ritka neurológiai kórkép kezelésének indikációjára szól. A gyógyszereket támogatástípusonként csoportosítottuk és meghatároztuk azok költségadatait. Eredmények – A 2012-ben társadalombiztosítás keretében elérhető 37 ritka betegség kezelésére indikált készítmény közül 17 neurológiai érintettséggel járó kórkép kezelésére törzskönyvezett. A legtöbb gyógyszerhez (14 termék) ártámogatás alapú egyedi méltányosság útján juthattak a betegek. A ritka idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló nagy költségvonzatú készítményekre fordított támogatás összege 2012-ben 387 beteg részére több mint 4,5 milliárd forint volt, amely a teljes gyógyszerkassza 1,4%-a. Következtetések – Magyarországon a társadalombiztosítás keretében finanszírozott árva gyógyszerek fele neurológiai érintettséggel járó betegség kezelésére indikált, ennek költsége a 2012. évi orphan gyógyszertámogatás 30%-át tette ki. Az árva gyógyszerkészítmények többsége ártámogatás alapú egyedi méltányosság keretében került finanszírozásra. Ez a támogatási forma azonban számos problémát vetett fel, amelyek megoldására a 2012. év végén új finanszírozási javaslatok kerültek kidolgozásra, melyek 2013. január 1-jétől már pilot fázisban bevezetésre kerültek (intézményi felhasználáshoz kötött egyedi méltányosság, illetve extra finanszírozás). Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a ritka neurológiai betegségek kezelésére használt árva gyógyszerek az orphan paletta jelentős részét teszik ki. A hazai betegek OEP által finanszírozott kezelése az elmúlt években extrém költségvonzatuk ellenére csaknem teljes mértékben megvalósult. Annak érdekében, hogy minél több ritka neurológiai beteg juthasson támogatott terápiához, a finanszírozó és a szakma képviselőinek szoros és folyamatos kollaborációja szükséges az optimális támogatási forma identifikálásához.

Hírvilág

2015. JÚNIUS 30.

Egyhavi finanszírozás hiányzik a kórházak költségvetéséből

Zombor: nem lehet életpályamodell az egészségügyben

Hírvilág

2013. JÚNIUS 01.

További szűk esztendők jönnek

Kreatív gyógyszertámogatási technikákra van szükség

Hírvilág

2013. FEBRUÁR 21.

Pepecselnek a GYEMSZI-ben

Az idő dönti el, jó-e az államosítás

Egészségpolitika

2012. NOVEMBER 21.

Biztosított béremelés

Minden megtakarítást és plusz forrást a bérekre fordítanak, a közös közbeszerzések idén 1,2 milliárdot hoztak.

Gondolat

2012. NOVEMBER 05.

Nem pirulát árul, a gyógyuláshoz járul hozzá

A szakállamtitkárság csak a konfliktusokat kezeli

Hírvilág

2012. OKTÓBER 15.

Nincs hol panaszkodni

A Betegjogi Központ felállítása tovább késik, a TASZ sem kap választ az okokat firtató kérdéseire.

LAM KID

2012. SZEPTEMBER 20.

A csontritkulás kezelésének hatékonysága Magyarországon - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatainak elemzése

LAKATOS Péter, TÓTH Emese, SZEKERES László, POÓR Gyula, HÉJJ Gábor, TAKÁCS István

Az osteoporosis és következményeinek ellátása jelentős egészségügyi teher a világ fejlett országaiban. A fejlett kezelési módszerek hatékonyan képesek csökkenteni a csontritkulás okozta csonttörések kockázatát. Kérdés azonban, hogy az utóbbi 15 évben bevezetett eljárások valóban számottevően csökkentették-e a valós élet körülményei között a törések számát, és ha igen, akkor ez mennyiben volt költséghatékony. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2004-2010 közötti adatainak elemzését végeztük el a fenti kérdés vizsgálatára. A hét év alatt az osteoporosissal kezelt betegek körében folyamatosan csökkent a csonttörések száma. Mindez igaz volt a csípőtáji töréseket külön vizsgálva is. Érdekesség, hogy az osteoporosisban szenvedő betegek mortalitása szignifikánsan kisebb volt, mint a hasonló korú hazai lakosságé, ami a hatékony osteoporosis elleni kezelés mellett az osteoporosisellátó hálózat egyéb irányú kiemelkedő gondozási tevékenységének is köszönhető. A törésszámcsökkenés következményeképpen évi 3,4 milliárd Ft-ot takarított meg a biztosító, ami körülbelül egyezik az osteoporosis elleni gyógyszerekre költött évi 3,5 milliárd Ft támogatással, azaz a befektetett anyagiak megtermelik magukat. A WHO alapján számított „quality adjusted life year”, amely a költséghatékonyság nemzetközileg elfogadott mércéje, azt mutatja, hogy ezeket az eredményeket a hazai körülmények között rendkívül költséghatékonyan tudjuk produkálni. Megjegyzendő és óvatosságra intő megfigyelés ugyanakkor, hogy a 2007-es gyógyszertámogatás-csökkenés hatására a betegek 51%-a hagyta el a kezelést, amely a tapasztalt hatékonyságot radikálisan rontotta.

Hírvilág

2012. SZEPTEMBER 07.

Hírvilág

2012. JÚNIUS 22.

Gyógyszerpiaci mellékhatások

Alulfinanszírozás mellett nem lesz ágazati konszenzus