Keresési eredmények

Egészségpolitika

2018. OKTÓBER 29.

Összhangban van a régiós trendekkel a magyar egészségügy

Ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az egészségügy területén a közép-európai országok, ám fontos különbségek is vannak közöttük, mind a struktúrában, mind a problémákra adott válaszokban – derült ki a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című, tizenegy országot vizsgáló reprezentatív közvélemény-kutatásokat is tartalmazó elemzéséből. Az elemzést bemutató október 25-ei rendezvényen közép-európai egészségügyi szakértők értekeztek a régiós egészségügyről. Összességében elmondható, hogy mi magyarok régiós összehasonlításban nem lógunk ki a sorból, sőt.

PharmaPraxis

2013. NOVEMBER 30.

Klinikai gyógyszervizsgálatok: központosítva

Nem rontanak neki, de centralizálnák a diagnosztikát is. A következő négy-hat hónapban választ kell adni arra, az államosítás vagy a kiszervezés legyen az egészségügyben megszabott irány. Döntés egyelőre a klinikai vizsgálatok központosításáról született, a diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban még csak stratégiaalkotás folyik.

Hírvilág

2013. JANUÁR 28.

Erősödő privatizációs folyamatok

A gazdaságpolitika számára a forráskivonás terepe az egészségügy

Hírvilág

2011. NOVEMBER 18.

A rendszer összeomlott, a bomba felrobbant

TARCZA Orsolya

A nehéz gazdasági helyzetben is bele kell vágni az egészségügy átalakításába.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mentális betegségek az alapellátásban - Lelki Egészség Világnap

A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány társszervezésében és a Magyar Vöröskereszttel együttműködésben ez évben is megrendezik a Lelki Egészség Világnapja programját.

Lege Artis Medicinae

2009. DECEMBER 10.

A cukorbetegség közvetlen egészségügyi költségei Magyarországon

VOKÓ Zoltán, NAGYJÁNOSI László, KALÓ Zoltán

BEVEZETÉS - A cukorbetegség jelentős betegségterhet jelent világszerte és hazánkban is. Vizsgálatunk célja az volt, hogy megbecsüljük a cukorbetegek ellátására fordított direkt egészségügyi kiadások mértékét annak érdekében, hogy jellemezni tudjuk a betegségterhet ebből a szempontból, illetve, hogy az eredmények hasznosíthatók legyenek további elemzések számára. MÓDSZEREK - Az elemzéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatait használtuk. Cukorbetegként definiáltuk azokat, akik 2007 második fél évében orális antidiabetikum- (OAD) vagy inzulinreceptet váltottak ki. Az így kialakított vizsgálati populációt felosztottuk két csoportra, aszerint, hogy 2007-2008-ban részesültek-e aktív fekvőbeteg-ellátásban a cukorbetegség legfontosabb szövődményei miatt. A vizsgált szövődmények miatt fekvőbeteg-ellátásban nem részesülő csoportot tovább osztottuk háromfelé a gyógyszerhasználat jellege szerint (csak OAD, csak inzulin, OAD és inzulin). A csoportokban költségelemenként és korcsoportonként megbecsültük a 2008. évi egészségügyi kiadások átlagát, szórását és mediánját az egész csoportra, illetve az adott szolgáltatást igénybe vevőkre vonatkozóan. Ezenkívül a szövődményes csoporton belül mintákat vettünk az egyes konkrét szövődményekben szenvedők köréből, és megbecsültük a szövődményt követő első és második év kiadásait. EREDMÉNYEK - A vizsgálatba bevont 521 545 cukorbetegre jutó éves átlagos egészségügyi kiadás 335 ezer forint volt, a szövődményes betegeké 633 ezer, a szövődménymentes OAD-használóké 242 ezer, a szövődménymentes inzulinhasználóké 449 ezer Ft. A költségek 53%-át a gyógyszerek, 27%-át a fekvőbeteg-ellátás költsége tette ki. Az összes gyógyszerköltség 26%-a esett az orális antidiabetikumokra és az inzulinokra. A szövődményeket követő első évben többszörösére növekedett az aktív fekvőbeteg-ellátás és a gyógyszerek költsége. Ez utóbbi a legtöbb vizsgált szövődmény esetén az ezt követő évben is nagyjából azonos szinten maradt vagy növekedett. KÖVETKEZTETÉS - A cukorbetegek ellátása napjainkban is igen jelentős egészségügyi kiadást jelent Magyarországon, különösen a betegség szövődményeinek a kezelése. A korai halálozásban, az életminőség romlásában, a jelentős kiadásokban jelentkező betegségterhet, valamint az epidemiológiai trendeket figyelembe véve a cukorbetegség megelőzése, hatékonyabb gondozása népegészségügyi prioritás kell legyen hazánkban.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Igen kevés a klinikai gyógyszerész – Interjú dr. Botz Lajossal

A kórházban kezelt betegek gyógyszeres terápiájának minden történését és a megfigyeléseket, annak minden lépésénél dokumentálni kell, a gyógyszerészeti szakmaiság követelményeinek megfelelően. Sok olyan tényező van, amit még a hazai lehetőségek mellett is illenék nagyobb szakmaisággal követni. Ezekkel lenne biztosítható a gyógyszerelés által elérhető optimum, megelőzhetők lennének a nem kívánt gyógyszerhatások és kölcsönhatások, a betegkövetés, a tényleges gyógyszerköltségek, a terápia eredményességének meghatározása, végezhető betegtanácsadás, a költséghatékonyság biztosítása. Eddig ezek rendszerszerűen nem álltak össze. Ebbe az irányba kell továbblépnünk – mondta dr. Botz Lajos a szakkollégium kórházi klinikai gyógyszerészet vezetője.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Dyspepsia – Step-down vagy step-up?

Költséghatékonyabb a dyspepsiás betegek „step-up” kezelési protokollja – kezdetben gyengébb hatású, de olcsó szerek, majd esetleg később erősebb szerek alkalmazása.