Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Lelkünket betegíti a rossz környezet

Lég-, fény vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.

Klinikum

2020. AUGUSZTUS 31.

A zöld környezet és a kardiovaszkuláris betegségek

A zöld környezet a légszennyezettségen kívül a zaj- és fényszennyezettséget csökkentve is szignifikánsan csökkenti a CVD-kockázatot, mivel a zaj- és fényszennyezettség jelentősen növeli a CVD kockázati tényezőinek számító diabétesz, elhízás és inzulinrezisztencia, illetve alvászavar előfordulását. A zöld társadalmi környezet nagyobb szabadidős aktivitást tesz lehetővé, alacsonyabb benne a bűnelkövetés, csökkenti a stresszt és a depressziót, és a lakók nagyobb elégedettségét eredményezi, legnagyobb mértékben a krónikus stresszt megélők körében.

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

A közkórházak kialakulása, története Szent János Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

Sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotóművész képei és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁRCIUS 30.

[Lehetséges genotípus-fenotípus korrelációk C típusú Niemann–Pick-kórban és a betegek miglustatkezelése]

ÇAKAR Emel Nafiye, ÖNAL Hasan

[A C típusú Niemann–Pick-kór károsodott intracelluláris koleszterintranszport miatt kialakuló, ritka lizoszomális tárolási betegség. Az autoszomális recesszív betegséget az NPC1 vagy NPC2 gén mutációi okozzák. Értékeltük kora újszülöttkori, C típusú Niemann–Pick-kórral diagnosztizált betegeink klinikai és laboratóriumi tüneteit, a genotípusuk és a fenotípusuk közötti korrelációt és a miglustatkezelésre adott válaszukat. Tanulmányunkban bemutatjuk négy, C típusú Niemann–Pick-kórral kora újszülöttkorban diagnosztizált beteg esetét. Betegeink közös tünete volt a hepato- és splenomegalia, a cholestasis és a mozgásfejlődés visszamaradása. Az 1-es és a 2-es beteg (ikrek) az NPC1 gén c.2776G>A p.(Ala926Thr) homozigóta mutációjával és súlyos fokú tüdőérintettséggel bírt. A tüdőérintettség, ami a szakirodalom szerint általában az NPC2 gén mutációjával jár együtt, betegeinkben olyan súlyos fokú volt, ami korai halálukat eredményezte. A 3-as és 4-es beteg az NPC1 gén c.2972del p.(Gln991Argfs*6) mutációjával és az NPC2 gén homozigóta c.133C>T p.(Gln45*) mutációjával bír. Ennél a két betegnél miglustatkezelés hatására a neurológiai tünetek javulását figyeltük meg. Ikerpár betegeinknél súlyos fokú tüdőérintettséget figyeltünk meg. A négy közül kettő, kora újszülöttkori, C típusú Niemann–Pick-kórral diagnosztizált betegünk neurológiai tünetei a miglustatkezelés hatására javultak.]

Fenntarthatóság

2021. JÚLIUS 23.

Élőhely-helyreállítás a klímaváltozás árnyékában: perzisztencia, elsőbbségi hatások és faji sokféleség

Az ökológiai válság kezelésének szükséges, de nem elégséges eleme a még megmaradt élőhelyek védelme – a leromlott élőhelyek helyreállítása szintén kulcsfontosságú. A globális léptAz ökológiai válság kezelésének szükséges, de nem elégséges eleme a még megmaradt élőhelyek védelme – a leromlott élőhelyek helyreállítása szintén kulcsfontosságú. A globális léptékben is változó körülmények azonban olyan új kihívásokat teremtenek, amelyekre választ kell adnunk ahhoz, hogy az élőhely-helyreállítás az előre kitűzött céloknak megfelelő eredményeket érhessen el. A Restoration Ecology szaklapban 2020 februárjában megjelent tanulmány (Restoration in the face of changing climate: importance of persistence, priority effects, and species diversity) a perzisztencia (hosszú távú fennmaradási képesség), az elsőbbségi hatások (a növények megtelepedési sorrendjéből adódó következmények), és a faji sokféleség (mennyire változatos a használt magkeverék összetétele) fontosságára hívja fel a figyelmet. Emellett hangsúlyozza a gyepi életközösségek emberi életben betöltött szerepét.ékben is változó körülmények azonban olyan új kihívásokat teremtenek, amelyekre választ kell adnunk ahhoz, hogy az élőhely-helyreállítás az előre kitűzött céloknak megfelelő eredményeket érhessen el. A Restoration Ecology szaklapban 2020. februárjában megjelent tanulmány

COVID-19

2020. ÁPRILIS 29.

Hálózati inverz fertőzési modellek a járványterjedés vizsgálatában

Az egyre növekvő COVID-19 világjárvány közben a világ számos tudósa és kutatócsoportja fáradozik a vírus terjedésének minél pontosabb megértésén, hogy hatékonyabb beavatkozási módszereket dolgozzanak ki a legfőbb döntéshozók számára a terjedés enyhítésében, illetve megállításában. A legfontosabb kutatási területek a fertőzésterjedés modellezése, a fertőzöttség gyors és pontos kimutatása, lehetséges védőoltások és gyógykezelések kifejlesztése, illetve a járvány társadalmi- és gazdasági hatásainak vizsgálata.

COVID-19

2020. MÁJUS 07.

A dohányzás COVID-19 esetében sem tesz jót a légutaknak

Az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine április 24-i elektronikusan megjelent közleményében a szerzők tudományosan bizonyították, hogy a dohányzás fokozza a tüdőben a SARS-CoV-2 receptoraként működő ACE2 gén expresszióját.

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

Új célpontok megjelenése a daganatok immunterápiájában: a LAG3 szerepe

Az 1990-es években határozták meg a lymphocytaaktivációs gén-3-at (LAG3-at), ami egy 489 aminosavból álló transzmembrán fehérje. Szerkezetileg megegyezik a CD4-gyel, mivel mindkettőnek négy extracelluláris doménje van, ráadásul a LAG3 gén a CD4 génhez igen közel helyezkedik el a 12-es kromoszómán. A fenti hasonlóságok ellenére a két molekulában csak mintegy 20%-ban található azonos aminosav-frekvencia.