Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Keresési eredmények
Keresés az alábbi szóra: fájdalomcsillapítás
|
Találatok száma: 64
Nővér
2020. ÁPRILIS 30.
A fájdalomcsillapítás hatékonyságának szerepe daganatos megbetegedésekben
A daganatos megbetegedés napjainkban kiemelkedő fontosságú népegészségügyi probléma, vezető halálokok közé sorolandó kórállapot. Mivel ma már ezzel a betegséggel is hosszan el lehet élni, ezért nagyon fontos az életminőség, amit a fájdalom nagymértékben befolyásol. A vizsgálat célja: Megvizsgálni és feltárni a hazai daganatos fájdalomcsillapítás területén felmerülő esetleges problémákat, és ezekre a problémákra megoldási javaslatot adni. Kérdőíves vizsgálatunknál tumoros betegségben szenvedőket kérdeztünk, akik fájdalomtól szenvedtek, és otthonukban élték mindennapjaikat. A kutatás anonim keresztmetszeti vizsgálat, melynek során leíró és összehasonlító statisztikai módszereket alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora 55 év volt. A leggyakoribb primer daganat megjelenési helye az emlő (n=25) és a tüdő (n=13). A betegek közel 30%-ánál alakult ki áttét. A megkérdezettek 42%-ának volt erős fájdalma (VAS ≥7 pont), aminek időtartamát napi 1-2 (n=40), illetve napi 4-5 órára (n=30) becsülték. A válaszolók majdnem kétharmada NSAID tartalmú készítményt (n=64) használt. Az enyhe (n=18) és erős opioid (n=15) alkalmazók közel egyenlő arányban oszlottak meg. Szignifikáns különbséget találtunk az „enyhe-közepes” (p=0,01) és az „enyhe-erős” fájdalmat (p=0,004) jelző csoportok vizsgálatánál a magasabb számú opioid tartalmú szerek használata miatt. Ebből kiderült, hogy a nagyobb fájdalmat érző személyek használtak erős hatású fájdalomcsillapító szereket. A betegek több mint a fele használ valamilyen altatót vagy nyugtatót kiegészítésül. Az áttéttel élő betegek (n=28) nagyobb arányban használnak erős (n=7), illetve enyhe opioidot (n=10), mint azok, akiknél áttét nem jelentkezett. A kapott eredmények alapján hazánkban viszonylag kevés daganatos beteg használ erős opioid tartalmú szert, annak ellenére, hogy fájdalma erős. Emiatt fontos lenne a fájdalom erősségének minél pontosabb megítélése. A mellékhatásoktól való félelem gyakran nem indokolt és nem korlátozhatja a megfelelő terápia beállítását.
Lege Artis Medicinae
2020. DECEMBER 21.
A metamizol
A közel 100 éve alkalmazott metamizol napjainkban reneszánszát éli, az évek során bizonyította hatékonyságát és kivívta népszerűségét. Különleges hármas (fájdalomcsillapító, lázcsillapító és görcsoldó) hatása révén széles az indikációs köre. A nem opioid analgetikumok között az egyik legerősebb fájdalomcsillapító. A metamizol prodrug, a szervezetben alakul át aktív metabolitokká. Hatásmechanizmusa komplex, még nem teljesen tisztázott. A klasszikus nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel szemben csekély a gyulladáscsökkentő hatása. Súlyos, de nagyon ritka mellékhatása – az agranulocytosis – évekig hátráltatta használatát és még napjainkban is heves viták tárgya. A nemzetközi vizsgálatok alapján jól tolerálható, biztonságos szernek bizonyult. Mellékhatásprofilja eltér a nemszteroid gyulladáscsökkentőktől, így NSAID-kontraindikáció esetén kiváló alternatívát jelent. Jó vízoldékonysága alkalmassá teszi mind orális, mind parenteralis alkalmazásra. A hatékony, jó biztonsági profillal rendelkező metamizol hazánkban jogosan került ismét a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók közé.
Nővér
2019. JÚNIUS 30.
A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 2. rész
Szakirodalmi adatok szerint Magyarországon a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata fejlesztendő terület. A műtét utáni fájdalom központi kérdés a betegek körében. A felmérések azt mutatják, hogy a betegek több mint 59%-a aggódik a műtét utáni fájdalom kialakulása miatt. Aggodalmuk nem alaptalan, mivel a közelmúltbeli vizsgálatok is következetesen az mutatják, hogy a fájdalom nem megfelelően kezelt műtét után. Az is bizonyított, hogy a műtét utáni fájdalom a betegek életminőség romlását okozhatja. Vizsgálatunk célja volt a betegek műtét utáni fájdalommértékének és a fájdalomcsillapítással kapcsolatos elégedettségének felmérése. Személyes megkeresésen alapuló interjúkat készítettünk, összesen 168 beteggel, három hazai intézmény egyes műtétes osztályainak bevonásával. Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a betegek jelentős fájdalomról számolnak be a műtétet követően, tehát a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata sok esetben nem kielégítő. A talált eredmények és a nemzetközi szakirodalom összevetése alapján a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlat fejlesztendő területnek tekinthető.
Nővér
2018. OKTÓBER 30.
A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 1. rész
Szakirodalmi adatok szerint-, ma Magyarországon a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata fejlesztendő terület. A nem megfelelően csillapított fájdalom a szervezetre gyakorolt negatív hatása révén számos problémát, szövődményt idézhet elő, meghosszabbítva ezzel a beteg gyógyulási folyamatát, illetve növelve a kórházi ápolás költségeit. Ez a tevékenység nemcsak jogszabályban előírt kötelezettség, hanem alapvető emberi, humánus cselekedet. A fájdalom menedzsment jelenlegi helyzetét több hazai intézményben elemeztük. Kérdőíves vizsgálatot folytattunk egészségügyi dolgozókkal, áttekintettük az intézményi protokollokat, vizsgáltuk a feltárt problémák mögött meghúzódó okokat. A kapott eredményeket összevetettük a szakirodalmi ajánlásokkal, mely alapján elmondható, hogy számos javítanivaló van még a postoperativ fájdalomcsillapítás terén. Eredményeink alapján a gyakorlat fejlesztésére irányuló ajánlásokat tettünk, melyek a vizsgált intézményeken túl más műtéti beavatkozásokat végző egészségügyi szolgáltató számára is tanulságokkal bírnak.
Ideggyógyászati Szemle
2019. JANUÁR 30.
A palliatív jellegű neurálterápia hatása idült fájdalmak csökkentésében
Célkitűzés - Annak felmérése, hogy heterogén betegcsoportban a fájdalomterápia milyen szinten képes befolyásolni az idült fájdalmakat, ez milyen hatással van a betegek életminőségére, és az elért változások milyen összefüggésben állnak az életkorral és az alapbetegségekkel. A felmérés annak népegészségügyi vonzata miatt is aktuális. A vizsgálat módszere - Általános fájdalomambulancián végzett prospektív, nem randomizált, valós helyzetű, intervencionális, klinikai kohortvizsgálat, ami hat hónapon át zajlott. A fájdalom intenzitásának változását vizuális analóg skála (VAS) és az életminőségi változásokat rövidített formájú, egészséggel összefüggő életminőséget felmérő kérdőív (SF-36 HRQoL) alkalmazásával követtük. Mindkét módszer validált és nemzetközileg elfogadott. A kérdőívek kitöltését minden beteg saját kezűleg végezte - így önértékeléssel közöltek információt állapotukról. Minden beteg kezelés utáni eredményeit hasonlítottuk össze a kezelés előttiekkel. A különbségek alapján megállapított életminőségi változásokat a magyarországi egészséges populáció reprezentatív normáihoz viszonyítottuk. A vizsgálat alanyai - A felmérésben a betegek önkéntesen, saját elhatározásuk alapján vettek részt. A krónikus fájdalmakat kiváltó kórfolyamat, a betegek kora, neme nem korlátozta a vizsgálatba történő beválasztást. Eredmények - 231 beteg adatait értékeltük. Az alkalmazott fájdalomterápiás kezelések után a fájdalom intenzitásának csökkenése VAS alapján p = 0,002 szinten igazolódott szignifikánsnak. Az SF-36 HRQoL segítségével mért életminőségi változások férfiaknál p = 0,003, nőbetegeinknél p = 0,002 szignifikanciaszintű javulást igazoltak. A korrelációs együtthatók alapján az életminőségi változások a betegek életkorától és a fájdalmakat kiváltó alapbetegségek jellegétől függetlenül jöttek létre. Következtetések - Annak ellenére, hogy a fájdalomcsillapítás alapjában tüneti terápia, eredményeink arra engednek következtetni, hogy függetlenül a kezelt személyek életkorától, az alap- és kísérőbetegségek gyógyíthatóságától, a fájdalom csökkentése javít a betegek életminőségén.
Hivatásunk
2017. DECEMBER 10.
Bunkósbottól az epidurálásig
A különféle betegségek vagy sérülések miatti fájdalmak csillapítása ősi törekvése az emberek gyógyításával, kezelésével foglalkozó személyeknek. Mindegyikük törekedett erre, attól függetlenül, hogy egyszerű törzsi varázslók, füvesemberek vagy udvari orvosok voltak. Napjainkra óriási fejlődésen ment keresztül a fájdalomcsillapítás és a műtéti érzéstelenítés, altatás is.
Egészségpolitika
2018. MÁJUS 02.
A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán
Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.
Korszerű Kaleidoszkóp
2017. MÁJUS 10.
Érdekességek a fájdalomcsillapítás történetéből
A fájdalom a legősibb orvosi probléma, amelyről azonban néhány évtizeddel ezelőttig vajmi keveset tudtunk. A történelem előtti időkben a látható sérüléssel járó fájdalom megértése kézenfekvő lehetett, azonban a szervezet belsejében keletkező, kívülről láthatatlan betegség okozta fájdalomra nem volt magyarázat. Az archaikus kultúrákra jellemző felfogás ezeket a fájdalmakat is kívülről jövő okokra vezette vissza: a testbe költöző démonok, láthatlan fluidumok vagy ördögök. Ennek megfelelően ezek kezelése is sámánok, javasemberek és ördögűzők feladata volt.
Klinikai Onkológia
2015. SZEPTEMBER 05.
a kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek
A kissejtes tüdőrák (SCLC) gyorsan osztódó sejttípusú daganat, ahol a kezelés alapja még műtét esetén is a kemoterápia. Amennyiben műtétre kerül sor, mindenképp előtte és utána kemoterápia alkalmazása (platinabázisú kettős kombináció) javasolt, amelyet preventív koponyabesugárzás kell, hogy kövessen a gyakori agyi áttétek megelőzésére. Nem műthető, lokálisan kiterjedt esetben kemo-radioterápia a választandó eljárás. Távoli áttét esetén a radioterápiának palliatív céllal (fájdalomcsillapítás és/vagy kompresszió esetén) van helye. Ugyanakkor a preventív koponyabesugárzás inoperábilis kissejtes tüdőrák esetében is javasolt. Annak ellenére nincs az utóbbi években új készítmény, hogy kemoszenzitív daganatról van szó. A topotecan az egyetlen, amely mellékhatásai ellenére agyi metasztázis esetén hatékonyabbnak tűnik, így többedik vonalban alkalmazandó szer akár tablettás formában, akár intravénásan.
Klinikai Onkológia
2014. SZEPTEMBER 10.
Új irányok a daganatos fájdalomcsillapításban
A szerzők a hosszan túlélő, de mintegy 25-30%-ban fájdalomtól szenvedő betegek fájdalomcsillapításának lehetőségeit elemzik. Ismertetik a fájdalom új molekuláris kutatási eredményeit, az esetleges új támadáspontok, újabb gyógyszerek lehetőségeit. Felhívják a fi gyelmet arra, hogy a hosszan túlélő, krónikus, előrehaladott daganatban szenvedő betegek fájdalomcsillapítása új nézőpontba helyezi a daganatos fájdalom csillapításának stratégiáját. Előtérbe kerülhetnek az invazív fájdalomcsillapító módszerek, melyekkel opioidot lehet megtakarítani, a hosszan adott opioidok életminőséget rontó mellékhatásai nélkül.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.