Keresési eredmények

Agykutatás

2020. JÚLIUS 29.

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JANUÁR 30.

Agyi képalkotás mint vizuális alapú kognitív modell

SZŐKE Henrik, HEGYI Gabriella, CSÁSZÁR Noémi, VAS József Pál, KAPÓCS Gábor, BÓKKON István

Háttér és célkitûzés – Magyar nyelven először mutatjuk be a képi reprezentációs modellről folytatott sokéves kutatási sorozatunk eredményeit, egyszerûsített formában és több új gondolattal. Célunk, hogy minél szélesebb tudományos kör számára elérhetővé tegyük ezt az új modellt, és ennek vélhető jövőbeli fontosságát. Módszer – Saját tudományos publikációk, szelektív irodalomelemzés és előzetes kísérletek. Eredmények – Számos jelentős tudományos publikációnkat és előzetes kísérleteket ismertetve mutattuk be az új molekuláris képi reprezentációs modellünket arról, hogy a látás és a vizuális képzelet során az agyunk képes lehet úgynevezett belső képeket létrehozni a korai V1 retinotopikus vizuális idegsejtekben keletkező szabályozott biofotonokkal. Az autizmus és a savantizmus kapcsán ismertetett kutatások is támogatják azt az elképzelést, hogy a vizuális gondolkozás egészséges emberek esetén is egy lehetséges kognitív modell. Az új képi modell számos látással kapcsolatos jelenséget képes egységes molekuláris alapon modellezni. Következtetések – Lehetséges, hogy az evolúció során kialakult egy úgynevezett vizuális proto-tudat, amely közvetlen kapcsolatban van a retinotopikus vizuális területekkel, és ami egy, a verbálistól eltérő kognitív képességgel rendelkezik. Ha beigazolódik az új modell, akkor számos látással kapcsolatos jelenséget lehet egységes molekuláris alapon modellezni, mint például a vizuális észlelés és képzelet, foszfének, és ez új utakat nyithat meg a tudomány több területén, mint például a vakok részére fejlesztett vizuális protézis, mesterséges intelligencia, agykutatás, kognitív kutatás, autizmuskutatás.

Gondolat

2019. NOVEMBER 29.

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

GÁSPÁR Csaba

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Gondolat

2019. OKTÓBER 10.

A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Lege Artis Medicinae

2018. OKTÓBER 20.

Hormezis a modern orvoslásban

CSABA György

A hormezis fogalma azt a jelenséget foglalja magába, amikor bizonyos anyagok nagy dózisa toxikus (károsító), míg kis dózisuk előnyös hatású, ugyanakkor a kis dózissal történő előkezelés segít kivédeni a nagy dózis károsító hatását. Ez utóbbi jelenségnek terápiás (klinikai) jelentősége van, és számos betegség, illetve kezelés esetében alkalmazható. A közlemény főleg két példán, a sugárhatáson és az immunitáson keresztül mutatja be a hormezis jelentőségét, emellett általános (evolúciós) szempontokat is tárgyal. Bemutatja a hormezis jelentőségét az emberi evolúcióban és felhívja a figyelmet a jövőben várható, a hormezis miatt bekövetkező változásokra, melyek erősen kemizált világunkban szükségszerűen létrejönnek és az utódgenerációkra átadódnak. A hormezis egyaránt terápiás lehetőség és kihívás az orvosok számára, tehát a lehetőségek kihasználását nem szabad elmulasztani és a kihívásokra fel kell készülni.

Hírvilág

2018. ÁPRILIS 04.

Az evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadém

Hírvilág

2017. MÁRCIUS 21.

Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Hírvilág

2017. FEBRUÁR 14.

Az emberi beszéd fejlődését tárják fel az orángutánok hangjai

A nyelv evolúciójában a magánhangzószerű majomhangok kutatásához képest a mássalhangzók tanulmányozása jóval bonyolultabb. Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint azonban ezek fontos alkotóelemei a nyelv fejlődésének. Kiemelte: a legtöbb nyelvben jóval több a mássalhangzó, mint a magánhangzó.

Gondolat

2016. JANUÁR 27.

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.