Keresési eredmények

Hírvilág

2013. JANUÁR 14.

A kartonoktól az e-VRONY-ig – konferenciaajánló

Szeretettel meghívjuk a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása fennállásának 50. évfordulója alkalmából megrendezendő kerülő emlékülésre

Egészségpolitika

2012. JÚLIUS 06.

Szocioszomatika

Kapócs Gábort a társadalmi berendezkedésünkből adódó és az egészségállapotunkban kimutatható különbségekről és azok okairól kérdeztük.

Hírvilág

2011. DECEMBER 19.

A hypertonia általában a szegények betegsége

Kiss István egyetemi tanár, SE ÁOK Geriátriai Tanszéki Csoport és Dél-budai Nephrologiai Központ, a magyarországi hypertoniaellátás szervezettségéről beszél. Megtudhatjuk, hogy a legjobban az epidemológiai kutatás és Központ hiányzik. E 3,5 millió embert érintő népbetegség nem jelenik meg finanszírozott ellátási formaként az OEP-nél.

Ideggyógyászati Szemle

2011. NOVEMBER 30.

Adatok a magyarországi subarachnoidealis vérzésekről. A kórházak 2009. évi jelentései alapján készült elemzés

KOZÁK Norbert, SZABÓ Sándor, AJTAY András, BERECZKI Dániel

Célkitűzés - A subarachnoidealis vérzés (SAV) statisztikai jellemzőit vizsgáltuk hazánkban 2009-ben. Módszer - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a kórházak által a BNO-10 I60-as kódjával jelentett aktív fekvőbeteg-osztályos adatokat elemeztük. Eredmény - 2009-ben a magyarországi kórházak 1028 érintett személynél 1403 SAV-esetet jelentettek. Ez jóval magasabb a korábban közölt adatok alapján vártnál. A betegek 63,6%-a nő. Bennfekvése során az érintettek 12,2%-a halt meg. Az átlagos ápolási nap 6,47 nap volt. CT 763 személynél történt (74,2%). Hypertoniát a betegek 61,3%-ában jelentettek kísérőbetegségként. Az esetszám az életkorral nőtt az 51-60 éves korcsoportig, onnantól csökkent. A vérzésforrást 531 esetben jelölték meg. A leggyakoribb az arteria cerebri media (ACM) aneurysmája volt. Férfiakban gyakoribb az arteria communicans anterior, nőkben az ACM és az arteria carotis interna aneurysmája. A betegek 7,6%-ában fordult elő a SAV hátterében arteriovenosus malformatio. Az esetszám januárban és februárban volt a legnagyobb, áprilisban és augusztusban a legkisebb. Következtetés - A SAV gyakoribb Magyarországon, mint korábban gondoltuk.

Hypertonia és Nephrologia

2011. SZEPTEMBER 20.

A testösszetétel és a halálozási kockázat összefüggései dializált betegek körében

UJSZÁSZI Ákos, KALANTAR-ZADEH Kamyar, MOLNÁR Miklós Zsolt

A túlsúly [testtömegindex (body mass index, BMI) =25-30 ttkg/m2] és az elhízás (BMI ≥30 ttkg/m2) világszerte egyre gyakoribb, és egyre több lakosságcsoportot érint. A súlyfelesleg önmagában is a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázatával és rosszabb életkilátásokkal jár. A hemodialízis kezelésben (HD) részesülő, végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében viszonylag egybehangzóak az adatok az úgynevezett „elhízásparadoxon” fennállásáról. Ennek következtében, az átlagpopulációtól eltérő módon, az emelkedett BMIértékű, dializált betegek várható életkilátásai lényegesen jobbak. Vizsgálatok során bizonyítottá vált, hogy az említett „reverz epidemiológia” a HD-betegek jelentős hányadában megtalálható, ellenben a peritonealis dialízis (PD-) kezelésben részesülők körében végzett tanulmányokkal, melyek eltérő eredményekről számoltak be. Önmagában a BMI-érték nem tesz különbséget az izom és a zsírszövet között, így nem alkalmas a végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek testösszetételének a meghatározására. A testösszetétel meghatározására, különösképpen a vázizomzat és a zsírszövet mennyiségének az elkülönítésére, végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegekben is a gold standard módszernek számító képalkotó vizsgálatokra van szükség. Alternatívaként pedig olyan olcsó, rutinszerűen mérhető biomarkereket lehet használni, mint a szérumkreatinin-szint, a derék-csípő arány és a felkar körfogat. A jelen összefoglalóban áttekintjük a közelmúltban megismert jelentősebb eredményeket arra fokuszálva, hogy a testösszetétel milyen összefüggésben áll a peritonealisan dializált és a hemodializált betegek túlélésével.

Hypertonia és Nephrologia

2010. FEBRUÁR 20.

Új ismeretek a serdülőkori hypertoniáról

PÁLL Dénes, JUHÁSZ Mária, LENGYEL Szabolcs, FÜLESDI Béla, PARAGH György, KATONA Éva

A gyermek- és a serdülőkori hypertoniával kapcsolatos új ajánlás a Journal of Hypertension 2009. szeptemberi számában jelent meg. Az ajánlás alapján áttekintettük a serdülőkori hypertonia epidemiológiájával, jelentőségével, patomechanizmusával, diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatos legfrissebb ismereteket.

Lege Artis Medicinae

2003. OKTÓBER 20.

Korai biomarkerek használata a prevencióban Az expozíció, a korai hatás és az egyéni érzékenység markerei

EMBER István, KISS István, SÁNDOR János, FEHÉR Katalin, NÉMETH Katalin, LUKÁCS Péter

A daganatos betegségek prevenciójában egyre nagyobb szerepet kap a molekuláris és prediktív epidemiológia. E tudományág korai biomarkerek alkalmazásával a veszélyeztetett csoportok azonosítására törekszik, és ezzel primer prevenciós intézkedések lehetőségét teremti meg. Módszerei a molekuláris biológia eszköztárát ötvözik a kockázetbecslés elemeivel. A tesztrendszerek kidolgozása emellett állatmodellekhez is kapcsolódik. A specificitás hiánya miatt diagnosztikára nem használható, de alkalmas lehet a betegségek követésére, a terápia hatásának lemérésére (például minimális tumormaradványok kimutatására), a preventív beavatkozások eredményének ellenőrzésére, továbbá az egyéni érzékenység markereivel lehetőséget teremt az egyéni rizikóbecslésre. A gyakorlatban az egyelőre korlátozott terápiás lehetőségek számos problémát vetnek fel, de remélhető, hogy a jövőben a molekuláris és prediktív epidemiológia is beépül a mindennapi orvoslás fegyvertárába.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Civilizáció és betegségei – személyes konferenciabeszámoló

Az MPT idei vándorgyűlése tudományos, művészeti és publikációs-etikai szempontból is sok meglepetést hozott számomra.

Egészségpolitika

2011. AUGUSZTUS 15.

Tolsztoj bölcsessége - videointerjú Józan Péterrel

"A gróf úr sokáig fog élni, mert sok jót evett életében" - mondja a muzsik Lev Tolsztoj Háború és béke című nagyregényében.

Lege Artis Medicinae

2003. AUGUSZTUS 20.

A korszerű antibiotikum-terápia A területen szerzett pneumoniák kezelése felnőttkorban, az útmutatók tükrében

KOVÁCS GÁBOR

A területen (közösségben) kialakult pneumonia antibiotikum-terápiája az esetek döntő részében empirikus. Az antibiotikum-választást különböző útmutatók segítik. Ezek a javaslatok tartalmazzák az epidemiológia, a diagnosztika, a mikrobiológiai háttér fontos elemeit is, azonban az érdeklődés középpontjában általában a terápiás javaslat áll. Még a legjobb ajánlás is csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.