Keresési eredmények

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

Az ultrahang- és röntgenvizsgálat szerepe az epekő okozta ileus műtét előtti diagnosztikájában

FARKAS József, KÁNYA László, LUDVIG Zsuzsanna, BENDE Sándor

BEVEZETÉS - Az epekőileus az időskor megbetegedése, az epekőbetegség szövődményeként alakul ki. A mechanikus ileusok 1-3%-át epekő idézi elő. Változatos, sokszor alattomos, intermittáló tünetekkel járó megjelenési formája miatt az epekőileus diagnózisa nehéz, sokszor késik. Mortalitása nagy, ezért korai felismerése különösen fontos. Ebben a röntgenvizsgálatoknak, a hasi ultrahangvizsgálatnak és újabban a komputertomográfiának tulajdonítanak nagy szerepet. A szerzők a sebészeti osztályukon operált betegek adatai alapján vizsgálták a képalkotó eljárások szerepét az epekőileus műtét előtti kórismézésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 1988. január 1. és 2004. június 30. között 17 betegnél 19 műtétet végeztek epekőileus miatt. A betegek átlagéletkora 74,2 év, a férfi:nő arány 4:13 volt. Műtétek előtt rutinszerűen minden esetben hasi ultrahangvizsgálatra került sor, két eset kivételével natív röntgenfelvételt készítettek. CT-vizsgálatot preoperatíve nem végeztek. A köveket enterotomiás nyíláson távolították el, négy esetben az epehólyag kivétele is megtörtént a sipolynyílás elvarrásával. A feldolgozás során a Rigler által leírt klasszikus tüneteket vették alapul, a triászból két kritérium előfordulását patognomikusnak tekintették. EREDMÉNYEK - Tizenkilenc műtétből 17-nél mechanikus ileus, egynél cholecystitis acuta, egynél kizáródott hasfali sérv volt a műtét előtti kórisme. A bélelzáródást kivétel nélkül a vékonybél területén észlelték (a jejunumban hat, az ileumban 13 esetben). Öt alkalommal több követ találtak a bélben, két betegnél két műtétet kellett végezni epekőileus miatt. Kiemelik, hogy nyolc esetben (az összes műtét 42,1%-ában) az epekőileus diagnózisát már műtét előtt meg tudták állapítani. Hét esetben az ultrahangvizsgálat szerepe döntő volt a kórismézésben. Egy esetben epeúti levegőt mutatott ki az ultrahangvizsgálat, hat alkalommal a kő közvetlenül látható volt a vékonybélben. KÖVETKEZTETÉS - Az epekőileus preoperatív diagnosztikájában egyre többet várnak a képalkotó vizsgálatok célirányos alkalmazásától. A túlnyomórészt fizikális vizsgálatra alapozott diagnózis a klinikai javulás illúzióját keltheti, a műtétet késleltetheti, ami az idős beteg dekompenzációjához és a mortalitás növekedéséhez vezethet. Ha gondos radiológiai vizsgálattal sikerül kimutatni a követ a bél lumenében, illetve felfedezni az indirekt jeleket, a klinikai együttgondolkodás segítségével az eredmények javulhatnak. A preoperatíve felállított pontos diagnózis aránya epekőileus esetében anyagukban - a szakirodalom adataival egybevetve - átlagosnak tartható.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A cardiatáji adenocarcinomák intramuralis nyelőcsőmetasztázisainak endoszkópos diagnosztikája

SZÁNTÓ Imre, VÖRÖS Attila, NAGY Pál, GONDA Gábor, ALTORJAY Áron, BANAI János, GAMAL E. Mohamed, KISS János

BEVEZETÉS - Hat beteg esetét ismertetjük, akiknél a cardiatáji adenocarcinoma intramuralis metasztázist okozott a nyelőcsőben. A tumorokat és az áttéteket endoszkópos vizsgálattal diagnosztizáltuk. Beszámolunk a ritka metasztázist okozó cardiatáji tumorok diagnosztikájának fontosságáról és a terápiában játszott szerepéről. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Endoszkópos laboratóriumunkban 1994. január 1.-2000. december 31. között 143, cardiatáji tumoros beteget vizsgáltunk. Az endoszkópos vizsgálat során hat betegnél (4,19%) találtunk a nyelőcső falában elhelyezkedő intramuralis metasztázist. A diagnózist minden esetben szövettani vizsgálattal is alátámasztottuk. A tumorok TNM-besorolását az endoszkópos ultrahangvizsgálat eredménye, a műtéti lelet és a reszekált esetekben a patológiai lelet alapján végeztük el. A tumorokat - elhelyezkedésük alapján - Siewert-Stein szerint osztályoztuk. EREDMÉNYEK - Hat betegnél találtunk cardiatáji adenocarcinomából származó intramuralis nyelőcső-metasztázist. A tumorok és áttéteik szöveti típusa minden esetben megegyezett. Négy betegnél végeztünk endoszkópos ultrahangvizsgálatot, ezzel három betegnél mutattunk ki áttéteket, amelyeket submucosus szövetszaporulatként láttunk. A daganatos betegség mindegyik esetben előrehaladott állapotban volt. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat alapján készült TNM-besorolás szerint négy tumort T4N1-stádiumúnak véleményeztünk. Intramuralis metasztázisok mindhárom Siewert-Stein-csoportban előfordultak. KÖVETKEZTETÉS - Az endoszkópos vizsgálat kulcsfontosságú a cardiatáji adenocarcinomák, valamint submucosus metasztázisaik diagnosztikájában. A primer tumor endoszkópos kimutatása mellett nagyon gondosan át kell vizsgálni a nyelőcső proximális részét is. Az intramuralis áttéteket eseteinkben a daganatos betegség előrehaladott stádiumában figyeltük meg. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat nagy segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy a nyelőcső lumenébe domborodó képlet a nyelőcső falán kívül vagy a falon belül, a fal melyik rétegében helyezkedik el. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a cardiatáji adenocarcinomák stádiumának meghatározását is.

Magyar Radiológia

2004. ÁPRILIS 20.

Endobronchialis ultrahangvizsgálat a tüdő és a mediastinum daganatos betegségeiben

MORÓCZ Éva, STRAUSZ János

Az endobronchialis szonográfia a hagyományos bronchofiberoszkópos vizsgálat során végezhető. Fő indikációs területe a daganatos betegségekkel kapcsolatos. Az endobronchialis ultrahangvizsgálatnak jelentősége van a tüdő és a mediastinum malignus folyamatainak diagnózisában, a primer hörgőrák stagingjében. A trachea és bronchusfali elváltozások megítélésében felülmúlja a mellkasi komputertomográfiát. A szerzők a nemzetközi eredményeket és saját tapasztalataikat összegezve mutatják be az új vizsgálat lehetőségeit.

Magyar Radiológia

2002. FEBRUÁR 20.

A medencesérülések diagnosztikája

NÉMETH Katalin

Medencesérülések, -törések leggyakrabban közlekedési balesetek és magasból esés kapcsán keletkeznek. A súlyos, sokszor sokkos állapotban lévő betegek kezelésének alappillére a pontos diagnosztika, amelyben az asszisztenseknek is nagy szerepük van. A közlemény célja, hogy röviden összefoglalja a medencesérülések diagnosztikai lehetőségeit, áttekintve a legfontosabb anatómiai, patológiai ismereteket, a sérülés típusait, a szövődményeket és a választandó vizsgálóeljárások nyújtotta lehetőségeket. A hagyományos röntgenvizsgálati típusfelvételek mellett a szerző hangsúlyozza a CTvizsgálat előnyeit és a helyszíni ultrahangvizsgálat jelentőségét a szövődmények felismerésében.

Magyar Radiológia

2005. ÁPRILIS 10.

Membrán okozta duodenumstenosis

RUDAS Gábor, SEKYRA Pavel, PUMBERGER Wolfgang, POVYSIL Brigitta

BEVEZETÉS - A duodenum stenosisa viszonylag ritka fejlődési rendellenesség, amely komplett vagy inkomplett lehet. Ez utóbbi esetében a lument elzáró vékony membránszerű képleten perforációs nyílás található, amely elhúzódó passzázst tesz lehetővé. Klinikailag a hányás a vezető tünet. ESETISMERTETÉS - A háromnapos újszülött hányás miatt került kivizsgálásra. A natív röntgenfelvétel és a hasi ultrahangvizsgálat nem volt kórjelző, a duodenum szűkületét okozó membránt a gyomor-bél passzázs vizsgálatával sikerült kimutatni. Az akadályt műtéttel eltávolították. KÖVETKEZTETÉS - A diagnózis felállításához a natív röntgenfelvétel és az ultrahangvizsgálat nem mindig elegendő, a gyomor-bél passzázs vizsgálata azonban kórjelző.

Lege Artis Medicinae

2010. AUGUSZTUS 20.

Lehetőség a magzati teratogén kockázat konkretizálására: hat terhes isotretinoinkezelésének értékelése

TIMMERMANN Gábor, KONDÉR Béla, GIDAI János, CZEIZEL Endre

Jelenleg már lehetőség kínálkozik a magzat teratogén kockázatának konkretizálására a nagy felbontóképességű ultrahangvizsgálatnak köszönhetően. Erre példaként az isotretinoin (Roaccutan) gyógyszert mutatják be. Genetikai és családtervezési tanácsadójuk 1998 és 2007 közötti, tízéves anyagában 10 557 pár, illetve személy szerepelt, és közülük 10 jelentkezett terhesség alatti Roaccutan-szedés miatt. A Roaccutan a jelenleg Magyarországon forgalmazott gyógyszerek között a legnagyobb teratogén kockázatot jelenti a maga 25%-os értékével. Jellemző fejlődésirendellenesség-együttest okoz, aminek vezető tünetei a fülkagyló hiánya/fejletlensége, az agykamrák kóros tágulata és a szív conotruncalis rendellenessége. A 10 Roaccutanszedő terhes közül hat, a tanácsadást követően, a terhesség megtartása mellett döntött a fejlődési rendellenesség 25%-os kockázata ellenére, mivel lehetőségük nyílt a terhesség 18. és 20. hete között a magzat állapotának ismételt ellenőrzésére célzott ultrahangvizsgálattal. Ha a magzatban súlyos rendellenesség fordul elő, ilyenkor még mód van orvosi javallat alapján a terhesség megszakítására. Szerencsére a hat magzat közül egyikben sem észleltek fejlődési rendellenességet, és a megszületésükkor is egészségesnek bizonyultak. Fontos tehát tudni, hogy jelenleg a korszerű ultrahangvizsgálat lehetőséget kínál a strukturális (látható) fejlődési rendellenességek felismerésére, ezért érdemes ennek révén a teratogén kockázat megerősítésére vagy kizárására törekedni, mivel az utóbbi esetben a magzat élete megmenthető.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A colorectalis rák korszerű kezelése

KALMÁR Katalin, HORVÁTH Örs Péter

Az utóbbi évtizedekben rohamosan növekszik a colorectalis rák incidenciája; ez a második leggyakrabban diagnosztizált betegség a fejlett ipari országokban. A kezelési eredmények javítása érdekében egyrészt törekszünk a diagnózis korai felállítására - szűrőprogramok bevezetésével és propagálásával -, másrészt a terápiás hatékonyságot próbáljuk javítani. Ez utóbbit szolgálja a sebészeti onkológiai radikalitás növelése a rectumtumorok sebészetében - teljes mesorectalis excisio -, amely jelentősen csökkenti a lokális recidívák kialakulását. Az arteria mesenterica inferior magas lekötése fokozza a nyirokcsomódissectio hatékonyságát. Mindez a vegetatív idegeket kímélő technika bevezetésével nem megy az életminőség rovására. A colorectalis rák sebészetében a fejlődés másik iránya a minimálisan invazív módszerek terjedése, így a lokális excisio transanalis endoszkópos mikrosebészeti technikával, valamint a laparoszkópos technikák. Nagy előrelépést jelentett a multimodális kezelési szemlélet elterjedése, a sebészeti és onkológiai kezelés együttes alkalmazása a daganatok terápiájában. A régóta alkalmazott adjuváns kezelések mellett ma már evidencia, hogy lokálisan előrehaladott rectumrákban műtét előtt neoadjuváns kemo- és radioterápiát kell alkalmazni. Adjuváns és neoadjuváns kemoterápia egészíti ki a metasztázisok sebészetét is, amelylyel egyre jobb eredményeket, hosszabb túlélést érünk el. A multimodális kezelés előfeltétele a megbízható stádiummegállapítás (staging), amelynek alapján stádiumtól függő kezelést alkalmazunk. Ezt segíti az endorectalis ultrahangvizsgálat elterjedése.

Magyar Radiológia

2003. OKTÓBER 20.

Az ultrahang nem sztetoszkóp!

HARKÁNYI Zoltán

A hordozható, kisméretű ultrahangkészülékek megjelenése új lehetőségeket nyitott az ultrahang-diagnosztikában. Világszerte irodalmi vita alakult ki ezeknek a berendezéseknek a megfelelő használatáról, illetve az alkalmazással megjelenő újabb problémákról. A dolgozat röviden áttekinti a módszer előnyeit, főbb indikációit és korlátait is. A betegek számára az a legfontosabb, hogy a magas színvonalú sürgősségi ultrahangvizsgálat alapszakmától függetlenül azonnal elérhető legyen. A legnehezebb a megfelelő elméleti és gyakorlati képzés megszervezése, illetve ellenőrzése. Szó esik a lehetséges megoldásokról is. Előre látható, hogy a hordozható ultrahangkészülékek elérhetősége a vizsgálatok számának jelentős emelkedéséhez vezet, ezért nem kerülhetők meg a gazdasági vonatkozások sem. A szerző vitatja azt a szemléletet, amely szerint az ultrahang- diagnosztika a zsebben hordozható sztetoszkóp mintájára alkalmazható.

Magyar Radiológia

2006. JÚNIUS 20.

Atípusos emlőciszta - differenciáldiagnózis

PAPP László, KOVÁCS Zsolt, SZABÓ Éva, MINIK Károly, ANTALFI Bálint, BENDE Sándor

BEVEZETÉS - Az emlőben ultrahangvizsgálattal detektálható cisztikus elváltozásokat megjelenésük alapján több csoportba sorolhatjuk. Ezek közé tartoznak a progrediáló atípusos ciszták is. ESETISMERTETÉS - Fiatal nő bal emlőjében centrálisan és a belső felső negyedben elhelyezkedő rezisztenciákat lehetett tapintani. Az elvégzett ultrahangvizsgálat az elváltozás hátterében közepes méretű, sima falú cisztákat mutatott. A két egymást követő cisztapunkció során nyert viszkózus anyag citológiai eredménye C2 volt, amely akutan lobos, bevérzett cisztatartalomnak felelt meg. Négy, majd hat hónappal később végzett kontroll-ultrahangvizsgálat során az elváltozás számbeli és jelentős méretbeli progresszióját, definitív morfológiai átalakulását észlelték. A kialakult intracisztikus fali növedékek, illetve a pericisztikus szolid elváltozás miatt indokoltnak látszott az emlő mágneses rezonanciás vizsgálata, amellyel nem tudták kizárni a többgócú malignus folyamat lehetőségét. Emlő-munkacsoporttal konzultálva első lépésben a cisztikus képletek épben történő excízióját végezték el. A szövettani vizsgálat multiplex intraductalis, illetve intracisztikus papillomát igazolt, inaktív emlőmirigy-alapállományban. KÖVETKEZTETÉS - Tekintettel a differenciáldiagnosztikai problémára, amelynek során hasonló morfológiájú szövettani entitások is felmerültek (intracisztikus papillaris carcinoma, adenoid cisztikus carcinoma, ductalis in situ carcinoma), indokolt volt a műtét. A szerzők javaslata szerint az ijesztő morfológiai, radiológiai és klinikai kép ellenére is első lépésben a legkisebb radikalitású műtétet kell elvégezni.