Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2005. DECEMBER 20.

Fiatalkori penisthrombosis

KOVÁCS GÁBOR, GASZTONYI Beáta, BATTYÁNY István, NAGY Ágnes, BUZOGÁNY István, KASSAI Miklós, HUNYADY Béla, LOSONCZY Hajna

BEVEZETÉS - A Mondor-betegség ritka megbetegedés, klasszikus formáját főként középkorú nőknél látjuk, és a felületes mellkasi, illetve epigastrialis vénák thrombophlebitise jellemzi. Kivételes esetben atípusos lokalizációban, a felkaron, a hasfalon, a lágyékban és a penisen is kialakulhat. ESETISMERTETÉS - A hazai irodalomban elsőként a szerzők egy fiatal férfi betegük esetét ismertetik, akinél a panaszok hátterében a fizikális vizsgálat és a Doppler-ultrahangvizsgálat penisthrombosist igazolt. Etiológiai faktorként az elvégzett familiaris thrombophiliavizsgálatok érdemi kóros eredményt nem mutattak, malignitás kizárható volt. Kiváltó okként lokális trauma, valamint korábbi hasi műtét okozta vénás pangás szerepét feltételezték. KÖVETKEZTETÉS - A szerzők az irodalmi adatok áttekintését követően a thrombosis e ritka formájára, rizikófaktoraira, valamint a terápia nehézségére hívják fel a figyelmet.

Magyar Radiológia

2005. DECEMBER 10.

A scrotum akut betegségeinek ultrahangvizsgálata gyermekeknél

COLEY D. Brian

A scrotum akut betegségeinek vizsgálata, mint bármely más állapoté, akkor helyes, ha tapasztalt klinikus által végrehajtott fizikális vizsgálattal és az anamnézis felvételével kezdődik. A pontos diagnózishoz gyakran ennyi elegendő is, és azonnal megkezdhető a kezelés. A herefájdalmat okozó betegség valódi természete azonban nem mindig világos, és el kell kerülni a tévedés következményeit (a here elvesztése). Az ultrahangvizsgálat a legfontosabb képalkotó módszer a scrotum betegségeiben. Az izotópvizsgálat segítséget adhat a vérkeringés megítélésében, azonban az ultrahang azáltal, hogy az anatómiai részleteket és a vérátáramlást egyidejűleg modern színes Doppler segítségével megjeleníti, egyedülálló értéket képvisel. A megfelelően végrehajtott és értékelt ultrahangvizsgálatnak nagy az érzékenysége és a fajlagossága az akut scrotumbetegségekben. A gyermekkori akut herefájdalmat okozó állapotok megértése a vizsgálat pontosságát jelentősen növeli. A legfontosabb diagnózis, amelyet figyelembe kell vennünk, a heretorzió, tekintettel arra, hogy kezelés nélkül a torzió a here elhalásához vezet. Heretorzió bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a perinatalis és a pubertás körüli korcsoportban. A here appendixének torziója gyakori oka a herefájdalomnak prepubertás korú fiúknál. Az ultrahangtünetek epididymitist utánozhatnak, azonban a célzott, alapos ultrahangvizsgálattal felállítható a diagnózis. Az epididymitis jellemzően a posztpubertás korú fiúkat érinti, de előfordul fiatalabb betegekben is, akiknél húgyúti funkcionális vagy anatómiai rendellenesség áll fenn. A traumát szenvedett, fájdalmas scrotum ultrahangvizsgálata nagy segítséget jelent annak eldöntésében, hogy a kezelés konzervatívan folytatható, vagy sebészi beavatkozás szükséges. A scrotumfájdalom ritkább oka a sérv, a hydrokele, a vasculitis és az idiopathiás oedema. Ha ismerjük mindezen állapotok ultrahangjellemzőit, akkor a vizsgálatot végző orvos pontosabb és megbízhatóbb diagnózist állíthat fel. Remélhetőleg ez az összefoglalás ennek megértését segíti.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A felületes vénás trombózisok szövődményei

A superficiális vénás trombózis szövődményeinek kockázata vélhetően magasabb, mint eddig gondoltuk.

Lege Artis Medicinae

2003. OKTÓBER 20.

Szokatlan lokalizációjú, ritkán előforduló hasi daganat felismerése és eredményes kezelése

KIS János Tibor, PÁLHEGYI Erika

BEVEZETÉS - A cseplesz szolid tumorai ritkák, különösen igaz ez a cseplesz primitív neuroectodermalis daganatára. Az angol nyelvű irodalomban csupán egyetlen közölt esettel találkoztunk. ESETISMERTETÉS - A szerzők 50 éves, ismert HBV-pozitív betegük esetét mutatják be, akit cirrhoticusan átépült mája miatt osztályukon és ambulanciájukon rendszeresen kontrolláltak. Kontroll hasi ultrahangvizsgálata során merült fel epigastrialis térfoglaló folyamat gyanúja. Panaszai, laborvizsgálatai nem utaltak intraabdominalis folyamatra. Hasi CT-vizsgálatot végeztek, a felvételeken neoplasiára gyanús elváltozást nem észleltek. Néhány hónapon belül a beteg ascitese (haskörfogata) jelentősen nőtt. A megismételt hasi ultrahangvizsgálat ismételten igazolta a közben progrediált térfoglaló folyamatot. A CT-felvételek újraértékelése során a belek és a hasfal között, az ascitesben helyet foglaló tumor jelenlétét fel lehetett ismerni. Az ascitespunctio után alma méretű rezisztencia vált tapinthatóvá. A diagnózist ultrahang vezérelte biopsziával, majd az exploráció során vett szövetminta hisztológiai feldolgozásával is megerősítették. A primer peritonealis, neuroectodermalis daganatot így ismerték fel. Ezt követően onkológiai kezelésben részesült; állapota fokozatosan, jelentősen javult. KÖVETKEZTETÉS - A ritkán előforduló és szokatlan lokalizációjú daganat kórismézésének és sikeres kezelésének bemutatásával a szerzők felhívják a figyelmet a klinikum, a képalkotó vizsgálatok egymásra utaltságára, a betegkövetés fontosságára.

Magyar Radiológia

2006. DECEMBER 20.

Gázgyülem a vena mesenterica superiorban és a vena portae-ban

LUDVIG Zsuzsanna, PAP Tímea, SZILÁGYI Adrienn, KOSTYÁL László, BARTA Szabolcs, BOTOS Ákos

BEVEZETÉS - A napi gyakorlatban a hasi ultrahangvizsgálatok során gyakran fordul elő intrahepaticus gázgyülem, amely általában biliaris eredetű, és elsősorban endoszkópos sphincterotomiát követően kerül az epeutakba. Esetünkben a nagy mennyiségű gáz a vena mesenterica superior és vena portae rendszeren keresztül jutott a májba. ESETISMERTETÉS - A 94 éves, igen elesett állapotú férfi beteg erős görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás és hidegrázás tüneteivel került felvételre az általános sebészeti osztályra. Az anamnézisben Billroth II. típusú gyomorreszekció szerepelt. Mellkasi és natív hasi röntgenfelvétel, valamint ultrahangvizsgálat készült. A hasi ultrahangvizsgálat alkalmával a máj bal lebenyében nagy menynyiségű gázgyülem ábrázolódott. (Az anamnézisben endoszkópos sphincterotomia nem szerepelt.) A has az intrahepaticus gázgyülem és a meteorismus miatt nehezen volt vizsgálható. Hasi CT-vizsgálatot végeztünk, amely igazolta, hogy a gáz a vena portae rendszerén keresztül jutott a májba. Nagy mennyiségű gázgyülem volt kimutatható a hasüregben, a mesenteriumban és a retroperitoneumban. Emellett a duodenumban egy 2 cm-es epekövet találtunk. KÖVETKEZTETÉS - A CT-vizsgálat igazolta, hogy az epekő a cholecystoduodenalis sipolyon keresztül bejutott a duodenumba, amelyet perforált. Ennek következtében a mesenteriumban és a retroperitoneumban kiterjedt phlegmone alakult ki, amely a mesenterialis erek thrombosisához és bélelhaláshoz vezetett. A mesenteriumban, a retroperitoneumban és az elhalt bélfalban felszaporodott baktériumok által termelt gáz jutott a vénás rendszeren keresztül a májba.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Xanthogranulomatosus cholecystitis

BERÉNYI Zsolt, MORVAY Zita, PALKÓ András

BEVEZETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitis az epehólyagfal megvastagodásával járó kórképek ritka, jóindulatú formája. Radiológiai felismerése fontos, mert könynyen összetéveszthető az epehólyagrákkal. A jellegzetes ultrahang-, CT- és MR-tünetek ismerete sokat segíthet a differenciáldiagnózisban. ESETISMERTETÉS - Két középkorú nőbeteg esetét ismertetjük. Mindkét beteg anamnézisében néhány hete fennálló, kisugárzó, jobb bordaív alatti fájdalom szerepelt láz nélkül. Az ultrahangvizsgálat az epehólyag kifejezetten, körkörösen megvastagodott falában echószegény nodulusokat fedett fel. További, a kórképre jellemző, de nem specifikus jeleket, mint a cholecystolithiasist, a cholecysta körüli zsírtér finom beszűrtségét, az extra- vagy intrahepaticus epeutak tágulatát szintén megfigyeltük. CT-vizsgálattal a posztkontrasztos sorozaton széli halmozás ábrázolódott, az MR-, illetve MRCP-vizsgálat a máj és az epehólyag éles elkülönülését mutatta. Mindkét betegnél cholecystectomia történt. A szövettani vizsgálat mindkét betegnél kizárta a malignitás jeleit és megerősítette a xanthogranulomatosus cholecystitis diagnózisát. KÖVETKEZTETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitisre jellemző eltérések, mint a megvastagodott epehólyagfalban lévő, echószegény xanthogranulomák és a cholecystolithiasis ultrahangvizsgálattal kimutathatóak. A CT- vagy MR-vizsgálat a gyulladásos folyamat diagnózisának megerősítésében, az epehólyag-carcinomától való elkülönítésében játszhat fontos szerepet.

Magyar Radiológia

2004. AUGUSZTUS 20.

Farbaky Zsófia: A mozgásszervi ultrahangvizsgálat alapjai Budapest, Tordas Kiadó, 2004.

MORVAY Zita

Igazi meglepetés ért néhány nappal a Magyar Radiológusok Társasága XXII. Kongresszusa előtt, amikor kézhez kaptam Farbaky Zsófia: A mozgásszervi ultrahangvizsgálat alapjai című könyvét.

Magyar Radiológia

2009. DECEMBER 21.

Az ovariumtorzió diagnosztikája ultrahangvizsgálattal és a műtéti leletből - Az aktuális diagnosztikus módszerek áttekintése

SHOAIB Shaikh, NYÁRI Edit, KONCZ Júlia, LAKATOS Andrea, LOMBAY Béla

BEVEZETÉS - Célul tűztük ki, hogy felbecsüljük az ultrahangvizsgálat értékét gyermek- és pubertáskorú betegek ovariumtorziójának diagnosztikájában, illetve az ultrahangvizsgálatnál kapott eredményeket összehasonlítottuk a műtéti és szövettani leletekkel. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kezelt 17, háromnapos-15 éves korú leánygyermek ultrahangvizsgálatának és műtéti leírásának retrospektív feldolgozását végeztük el. A betegek hasi fájdalom miatt kerültek felvételre a gyermeksebészeti osztályra, 2000. augusztus és 2008. augusztus között. A műtét előtt mindannyiuknál történt hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat, amelyek leírásait az adnextorzió megléte vagy hiánya alapján osztályoztuk. Az alábbi ultrahang-paramétereket vettük figyelembe: az elváltozás mérete, jellemzői, a torzióval összefüggésben látható jelek megléte (ovarialis folliculusok jelenléte, elhelyezkedése, szabad folyadék a kismedencében, color Dopplerrel vizsgálva az ovarialis artériákban és vénákban kóros vagy normális áramlási viszonyok detektálása). Értékeltük a műtéti és szövettani eredményeket. EREDMÉNYEK - Mind a 17 vizsgált betegnél műtétileg igazolt ovariumtorziót találtunk. Az elváltozás 14 betegnél (82%) jobb, háromnál (18%) bal oldali volt. Kilenc esetben találtunk szabad hasűri folyadékot. A 10 beteg közül, akiknél folliculusok is ábrázolódtak, hétnél (41%) a ciszták laterálisan helyezkedtek el. A műtét két leánynál (12%) laparoszkópos technikával, a többi betegnél laparotomiával történt. Amennyiben az operáció során bebizonyosodott a torquatio, minden esetben megkísérelték a detorziót. Végül két esetben (12%) tubaris cystectomia, négy betegnél (24%) ovarialis cystectomia, két leánynál (29%) oophorectomia, hat esetben (35%) adnexectomia (salpingo-oophorectomia), illetve három esetben (2%) oophoropexia történt. A torzió oka a műtéti preparátum szövettani feldolgozása alapján túlnyomórészt (n=10; 59%) haemorrhagiás ciszta volt, három esetben (18%) parovarialis cisztát, egy esetben (6%) teratomát diagnosztizáltak. A három, oophoropexián átesett betegnél nem történt szövettani mintavétel. Tizenhárom betegnél az ovarium elváltozása 5 cm-nél nagyobb volt. A panaszok fennállásának ideje szintén fontos tényezőnek bizonyult. Általánosságban elmondható, hogy több mint 24 órája tartó panaszok esetén, egy intrauterin torziós eset kivételével, minden betegnél oophorectomia történt. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy azoknál a betegeknél, akiknél az ovarialis terime mérete meghaladja az 5 cm-t, nagyobb valószínűséggel alakul ki torquatio, mint akiknél az elváltozás 5 cmnél kisebb. Az ultrahangvizsgálat minden esetben diagnosztikus értékű volt.

Magyar Radiológia

2007. JÚNIUS 20.

REFERÁLÓ ROVAT

GYENES György, WENINGER Csaba

A hasnyálmirigy-daganat egyike azoknak a malignus tumoroknak, amelyek kezdetben kevés tünetet okoznak, ezért gyakran csak előrehaladott stádiumban ismerik fel őket. Az ultrahangvizsgálat e daganat egyik diagnosztikus módszere, de nem szolgáltat elég adatot a tumor jellemzéséhez. A pontos diagnózis az endoszkópos ultrahang-, CT- és MRvizsgálatok kombinációján alapul.

Magyar Radiológia

2005. ÁPRILIS 10.

A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata Onco Update 2005

FORRAI Gábor, BODOKY György

A szerzők a pancreasdaganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményeit mutatják be, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével. A legfrissebb szakirodalmi közleményeket (2003. július-2004. december) tekintették át a következő témakörökben: a korai pancreasdaganatok általános etiológiai, klinikopatológiai, diagnosztikai és terápiás kérdései, a különböző vizsgálatok lehetőségei (hasi ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, multislice komputertomográfia, mágneses rezonancia, mágneses rezonanciás kolangiopankreatográfia, endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia, endoszkópos és intraductalis ultrahang, endoszkópos ultrahanggal vezérelt citológia, percutan biopszia, pozitronemissziós tomográfia, pozitronemissziós tomográfia - komputertomográfia, speciális hasnyálmirigy- daganatok. A hasnyálmirigy diagnosztikai módszereivel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyűlnek. Emiatt a kivizsgálási algoritmus folytonos átalakulásban van, az új diagnosztikai és terápiás eljárások is bekerülnek a napi rutinba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.