Keresési eredmények

Klinikai Onkológia

2014. FEBRUÁR 20.

Aspirációs citológia a daganatok diagnosztikájában

JÁRAY Balázs

Az aspirációs citológia (vékonytűvel végzett aspiráció, FNA) egyre nagyobb szerepet játszik a daganatok diagnosztikájában. A közleményben röviden ismertetem a követendő metodikákat, ezek helyét a daganatos betegek kivizsgálásának protokolljában, külön hangsúlyozva a módszer előnyeit és hátrányait. Képet kaphatunk az aspirációs citológia helyzetéről a világban, illetve saját eredmények alapján a hazai elfogadottságáról is. Néhány szerv esetében ismertetem a vizsgálattal felismerhető elváltozásokat, valamint azt is, hogy mikor nem elegendő a vékonytűbiopszia. Az értékelésben kitérek az elvárható eredményekre, és arra, hogy a jobb eredmények érdekében hogyan lehet optimalizálni a beavatkozást.

Lege Artis Medicinae

2012. ÁPRILIS 20.

Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

BÍRÓ Mátyás, BÜDI László, AL-JAZAIRI Abdul Baki

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Magyar Radiológia

2004. AUGUSZTUS 20.

Az emlő korszerű radiológiai diagnosztikája Onco Update 2004

FORRAI Gábor

Dolgozatunk célja az emlődiagnosztika új eredményeinek bemutatása, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek helyének ismertetése. A legfrissebb, 2002. szeptember- 2003. december közötti szakirodalmat tekintettük át az emlőszűrés, a digitális mammográfia, a komputeraszszisztált felismerés, az emlőultrahang, az emlő-MRI, a szcintimammográfia, a pozitronemissziós tomográfia, a célzott biopsziák, egyéb intervenciók, az új diagnosztikai eljárások és a percutan tumorablatio témakörökben. Az emlődiagnosztikai módszerekkel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyarapodnak. Az aktuális kivizsgálási algoritmus folyamatos átalakulásban van, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerülnek be a napi gyakorlatba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.

Lege Artis Medicinae

2007. MÁRCIUS 19.

A citopatológus és a radiológus együttműködése a citodiagnosztikában

JÁRAY Balázs, SZÉKELY Eszter, ISTÓK Roland, WINTERNITZ Tamás, TARJÁN Zsolt, TÓTH Anna, GYŐRI Gabriella, PÉNTEK Zoltán, EGYED Zsófia, NÁDOR Katalin

A vékonytű-aspirációs citológia (fine needle aspiration biopsy - FNAB) minimálisan invazív eljárás, amelyet elsősorban a daganatdiagnosztika területén alkalmaznak, és egyes szervek - például pajzsmirigy, emlő - térfoglaló elváltozásainál elengedhetetlen preoperatív vizsgálómódszer.

Magyar Radiológia

2007. MÁRCIUS 20.

Az emlődaganatok radiológiai vizsgálatának újdonságai Onco Update, 2007

FORRAI Gábor, BODOKY György

Az emlődiagnosztika módszereivel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyűlnek. Emiatt az aktuális kivizsgálási algoritmus folyamatosan átalakul, új diagnosztikai és terápiás eljárások is belépnek a napi rutinba. Egyesek - akár két-három év alatt - teljesen elavulnak, sőt, már hibának is számíthat az alkalmazásuk. Más módszerek kötelező jelleggel lépnek be a diagnosztikus lépések közé. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete. Az utóbbi két év (2005. január-2006. december) szakirodalmának áttekintésével az emlődaganatok radiológiai diagnosztikájának számos új eredménye, illetve az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helye kerül bemutatásra. A legfrissebb szakirodalmi közlemények a következő témák köré csoportosulnak: emlőszűrés digitális és analóg mammográfiával, számítógéppel támogatott diagnosztika (CAD), nagy kockázatú betegek emlőszűrése, ultrahangvizsgálat, az emlő mágneses rezonanciás vizsgálata, multislice komputertomográfia (PET-CT), pozitronemissziós komputertomográfia, diagnosztikus intervenciók, differenciáldiagnosztika, percutan tumorablatio, valamint terápiás kérdések a diagnosztikában.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

A nem operatív patológiai emlődiagnosztika eredményei A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának egyéves tapasztalatai

CSERNI Gábor, AMBRÓZAY Éva, SERÉNYI Péter, BORI Rita, LŐRINCZ Margit, LÓRÁND Katalin

BEVEZETÉS - Az emlődiagnosztika nem operatív patológiai módszerei (citológia, szövethenger-biopszia) a hármas (fizikális, radiológiai, patológiai) emlődiagnosztika részeként lehetőséget adnak az emlőműtétek megfelelő tervezésére. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai; újabban többen úgy tartják, hogy a szöveti diagnózist adó hengerbiopszia eredményesebb lehet a diagnosztikus cél elérésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A Bács-Kiskun Megyei Kórház Patológiai Osztályán szöveti diagnózissal alátámasztott, egy év alatt diagnosztizált emlőelváltozások nem operatív patológiai vizsgálatai kerültek elemzésre a szokásos C1-5 és B1-5 diagnosztikus kategóriák gyakorisága szempontjából. EREDMÉNYEK - Összesen 295 citológiai és 130 hengerbiopsziás minta került elemzésre. A nem diagnosztikus (C1 és B1) minták aránya a citológiai vizsgálatoknál szignifikánsan magasabb volt (0,18 versus 0,08 általában; 0,09 versus 0,01 rosszindulatú daganatoknál), és ugyancsak szignifikánsan gyakoribbak voltak a bizonytalan, C3 és C4 kategóriájú diagnózisok, mint a B3 és B4 kategóriájúak (0,24 versus 0,07). A téves negatív, illetve téves pozitív leletek ritkán fordultak elő, de ezek szempontjából is előnyösebbnek tűnt a hengerbiopszia. KÖVETKEZTETÉS - Intézményünkben a hengerbiopszia, a nemzetközi tapasztalatnak megfelelően, eredményesebb volt a nem operatív diagnózisok felállításában, mint a vékonytű- aspirációs citológia. Ennek ellenére, viszonylagos olcsósága miatt továbbra is a citológia az elsődlegesen végzendő vizsgálat.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Kesztyűujj-jelenség a mellkas röntgenfelvételén

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

BEVEZETÉS - A tüdő röntgenvizsgálata alkalmával észlelhető kesztyűujj-jelenséget csőszerű vagy kézujjhoz hasonló, a tüdő hilusától a periféria felé egyenesen haladó foltok jellemzik. Ezt a képet a hörgőnyák és a gyulladásos szövettörmelék felhalmozódása és besűrűsödése, továbbá a hörgők szűkülete és praestenoticus tágulata idézi elő. ESETISMERTETÉS - Az 51 éves férfi betegen asthma bronchiale és a bal második tüdőszegmentum microcellularis carcinomája együttesen okozott tubularis típusú kesztyűujjfenomént. A diagnózist a Tiffeneau-szám csökkenése, bronchoszkópia, bronchocitológia és hörgőbiopszia bizonyította. KÖVETKEZTETÉS - A kesztyűujjtünet posteroanterior mellkasfelvételen jól ábrázolódik. A tágult és nyákkal telt hörgőket akkor nem látjuk a felvételen, ha a szomszédos tüdőállomány atelectasiás. Mivel ez a tünet obstruktív és nem obstruktív hörgőbetegségekben egyaránt megjelenhet, definitív kórisme csak légzésmechanikai vizsgálatok, bronchoszkópia és citológia, továbbá hörgőbiopszia után állítható fel.

Magyar Radiológia

2005. ÁPRILIS 10.

A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata Onco Update 2005

FORRAI Gábor, BODOKY György

A szerzők a pancreasdaganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményeit mutatják be, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével. A legfrissebb szakirodalmi közleményeket (2003. július-2004. december) tekintették át a következő témakörökben: a korai pancreasdaganatok általános etiológiai, klinikopatológiai, diagnosztikai és terápiás kérdései, a különböző vizsgálatok lehetőségei (hasi ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, multislice komputertomográfia, mágneses rezonancia, mágneses rezonanciás kolangiopankreatográfia, endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia, endoszkópos és intraductalis ultrahang, endoszkópos ultrahanggal vezérelt citológia, percutan biopszia, pozitronemissziós tomográfia, pozitronemissziós tomográfia - komputertomográfia, speciális hasnyálmirigy- daganatok. A hasnyálmirigy diagnosztikai módszereivel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyűlnek. Emiatt a kivizsgálási algoritmus folytonos átalakulásban van, az új diagnosztikai és terápiás eljárások is bekerülnek a napi rutinba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Transbronchialis tűaspiráció a sarcoidosis diagnosztikájában

ZSIRAY Miklós, BADÁR Éva, UDUD Katalin, FÜLÖP Andrea, SZABÓ Zsuzsanna, MATESZ István, MARKÓCZY Zsolt

BEVEZETÉS - Sarcoidosisban a szövettani kép épp oly kevéssé specifikus, mint a kórforma citológiai jellegzetességei, mégis - a klinikum és a röntgenkép alapján, valamint néhány kórkép kizárása után - a morfológiai diagnosztika mindkét formáját pontosnak tartják. BETEGEK, MÓDSZER ÉS EREDMÉNYEK - A hilusi nyirokcsomó-megnagyobbodás a sarcoidosisos esetek 80%-ában jelen van. A szerzők 33, I. és II. stádiumú betegüknél végeztek helyszíni citológiai gyorsfestéssel kombinált bronchofiberoszkópos carinapunkciót. A vizsgálat szenzitivitását 76%-osnak találták. KÖVETKEZTETÉS - A vizsgálatot végző orvos a helyszíni citológiai lelet eredményéről már a bronchoszkópia végzése közben értesül, ezért bronchus- vagy transbronchialis tüdőbiopsziát ezekben a sarcoidosisstádiumokban csak a kérdéses esetekben, azaz a betegek alig egynegyedénél kell végezni.