Keresési eredmények

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

Lege Artis Medicinae

2020. SZEPTEMBER 30.

A citokinek fájdalomkeltô szerepe a központi idegrendszerben – az anticitokin-terápia közvetlen analgetikus hatása

HODINKA László, VERECKEI Edit

A krónikus fájdalom érzékelésében, továbbításában, feldolgozásában és az agyi fáj­dalomkép megformálásában nociceptiv, neu­ropathiás és centrális mechanizmusok vesznek részt. A kórokozó jelenlétét vagy a szövetkárosodást jelzô és a védekezést riadóztató molekulák, az alarminok kóros folyamatok sorát indítják el, amelyek gyulladásos fájdalomingert váltanak ki. A gyulladáskeltô citokineknek a fájdalom idegrendszeri szinten való megjelenítésében van döntô szerepe. A folyamatos gyulladásos ingerek az idegsejtek perifériás és központi érzékenyítésével aktiválják a fájdalomérzéssel kapcsolatos agyi területeket és kialakítják az összetett fájdalomképet, a fájdalommát­rixot. Az agyi funkcionális kapcsolatok há­ló­zatokban mûködnek és funkcionális MRI-vel képezhetôk le. A citokinek a neuronokat közvetlenül, vagy más neuromediátorok ré­vén közvetve aktiválják. A citokinreceptorok megjelennek a nociceptorokon és a ma­ga­sabb rendû neuronokon is, valamint a kü­lön­féle nem neuralis sejteken, mint a mic­rog­lia vagy az astrocyták. Az idegrendszerben szinte mindenütt fellelhetô citokinek a tumornekrózis-faktor és az interleukin 6. Jel­adási útvonalaik a nukleáris faktor κB és a Janus-kináz enzimrendszere. Ezért a gyul­la­dáskeltô citokinek és a Janus-kináz elsô­ren­dû terápiás célpontok. Az anticitokin biologikumok és a kismolekulájú kinázgátlók rheumatoid arthritisben csökkentik a fájdalmat és javítják a mûködôképességet. A fájdalomcsökkenés nagyobb, mint ami csak a gyulladás klinikai biomarkereinek csökkenésétôl várható lenne. A célzott biológiai és kémiai-biológiai válaszmódosítók korai és gyors fájdalomcsökkentô hatását az agyban kifej­tett közvetlen analgetikus hatásnak tu­laj­do­nítják.

Klinikum

2020. JÚLIUS 20.

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

2020. MÁJUS 08.

Több mint 30 koronavírus elleni kutatási projektben vesz részt a Szegedi Tudományegyetem

Két hónap alatt harmincnál is több orvos- és élettudományi projektet kezdeményeztek a Szegedi Tudományegyetemen a koronavírussal kapcsolatban. Az SZTE részt vesz egy ígéretes antivirális szer klinikai vizsgálatának előkészítésében, emellett az intézmény átfogó genetikai kutatást indított és tömeges szűrési módszerek fejlesztésében is közreműködik. A kutatások a betegség minden szakaszára kiterjednek, kezdve a megelőzéstől és a diagnosztikától a korai és intenzív terápiákon át egészen a rehabilitációig.

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

Lehetőségek és korlátok. A gyermekkori krónikus veseelégtelenség étrendjének buktatói

REUSZ György, SZABÓ Adrienn

A krónikus vesebetegség során a vese homeosztázist biztosító szerepe fokozatosan romlik. A folyadék-, az elektrolit- és a hormonháztartás zavara mellett a méregtelenítés, a vérnyomás-szabályozás megvalósítása külső segítség nélkül már elégtelen. Gyermekekben az egyensúlyi állapot megteremtése mellett a testi és kognitív/ pszichés fejlődés biztosítása is alapvető szempont. Csecsemő- és kisdedkorban a növekedés meghatározó tényezője a megfelelő kalóriabevitel. A terápiás lehetőségek között a megfelelő összetételű étrend (diéta) alapvető fontosságú. Összetételében, amellett, hogy tükröznie kell a veseelégtelenség által támasztott speciális igényeket, a gyermek számára elfogadhatónak, fogyaszthatónak is kell lennie. A CKD-s gyermekek étrendje normális energiatartalmú legyen! A fehérjebevitel mennyiségét nem kell csökkenteni az alapajánláshoz képest, hanem az alacsonyabb foszfortartalmú és magas biológiai értékű változatot kell előnyben részesíteni. A betegek jelentős részénél javasolt az alacsony nátrium- és káliumtartalmú diéta, amely a dietetikai javaslatok alapján megvalósítható. Külön nehézséget jelent az, ha a gyermeknek speciális étrendi igényei vannak, ugyanakkor szondatáplálásra szorul. Az étrend megtervezése összetett feladat, nehéz a magas energiabevitel mellett az optimális fehérjeellátást és az ásványianyag-megszorítást együttesen megvalósítani. Ilyen esetekben segítséget jelenthet egy, a gyermekkorban alkalmazható és a fejlődési igényeket is szem előtt tartó enteralis tápszer.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 29.

Antitest alapú tesztek a COVID-19 betegség diagnózisára - ígéretek és veszélyek

Március végén a koronavírus-betegség (COVID-19) kellős közepén Colorado állam San Miguel megyéjében a lakók vérvételre várva, a két méter távolságot betartva türelmesen álltak sorban a Telluride iskola tornaterménél. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy kialakult-e szervezetükben az immunválasz a vírussal szemben. Ez volt az Egyesült Államok első közösségi szintű tesztelési kampánya, melyben mintegy 8000 lakos szűrését végezték el két hét leforgása alatt.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 08.

COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe

A szerzők gondolatai arra irányulnak, hogy a laboratóriumi diagnosztika hogyan és milyen mértékben járulhat hozzá a jelenlegi koronavírus és más, jövőbeli vírus-járványok leküzdéséhez. Ebben a folyamatban az alábbi ábra az in vitro diagnosztika hozzájárulását foglalja össze.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 06.

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Lege Artis Medicinae

2020. MÁRCIUS 10.

Amit eddig az új koronavírusról tudunk

VARGA János

2019 decemberében egy új típusú koronavírust fedeztek fel a kínai Hupej tartományban lévő Vuhan város egyik súlyos tüdőgyulladással küzdő betegében. A vírus jelenlegi hivatalos elnevezése: SARS-CoV-2. (Az egyértelműség kedvéért, SARS-nak a 2003-as járványt, illetve SARS-CoV-nek az azt okozó vírust nevezzük.) Az új koronavírus okozta járvány összesen 119279 embert fertőzött meg a világban (a betegek nagy többsége Kínában kapta el a fertőzést), és 4287 ember meg is halt a fertőzés következtében. Kínán kívül Dél-Koreában, Iránban és Olaszországban törtek ki tömegeket megfertőző helyi járványok, sok helyütt kellett karanténintézkedéseket életbe léptetni. Lapzártánkkor tizenhárom fertőzöttet fedeztek fel Magyarországon, de már a szomszédos országokban is megjelent a vírus, illetve több, főként Észak-Olaszországból hazatért személyt tartottak karantén alatt. Bár az új (kínai) koronavírusról összehasonlíthatatlanul többet tudunk alig néhány hónappal megjelenése után, mint az akár csak néhány évtizede is lehetséges lett volna (legfőképpen a génszekvenálás és a molekuláris biológia földindulásszerű fejlődésének köszönhetően), számos lényeges kérdés mindeddig tisztázatlan. A vírusról, illetve az általa okozott fertőzésről Müller Viktor biológust, az Eötvös Loránd Tudomány - egyetem Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének kutatóját kérdeztük, akinek fő kutatási területe a vírusfertőzésekhez kapcsolódó adatelemzés, klinikai adatok populációs szintű elemzése, genomelemzés, a virulencia evolúciója, az adaptív immunrendszer evolúciója.

Hírvilág

2020. FEBRUÁR 17.

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.