Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2012. MÁRCIUS 22.

A belek keringési zavarainak klinikai vonatkozásai

DEMETER Pál

A belek vérátáramlásának bármely okból kialakuló csökkenése mesenterialis ischaemiához vezet, amelyet az oxigén- és tápanyagellátás hiánya következtében kialakuló sejtkárosodás jellemez. A splanchnicus erek közötti kiterjedt kollaterális rendszerek az ischaemia elleni védelmet szolgálják. Az intestinalis ischaemiát a kialakulás ideje, a lokalizáció és az érintett erek típusa szerint osztályozhatjuk. Az akut mesenterialis ischaemia okai az artériás embolisatio, artériás vagy vénás thrombosis, valamint a hypovolaemiával járó szisztémás keringési zavarok okozta vasoconstrictio. A krónikus forma a splanchnicus erek részleges vagy teljes occlusiója következtében jön létre. A colon ischaemiája leggyakrabban az arteria mesenterica inferior limitált keringési zavarának következménye. Az akut mesenterialis ischaemia egyes típusainak halálozása különböző. A bélinfarktus kialakulása előtti korai diagnózis azonban javíthatja a túlélést. A dolgozat összefoglalja a belek keringési zavarainak klinikai vonatkozásait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Az érfalvastagság és érfalmerevség összehasonlító vizsgálata dohányzó és nem dohányzó egyetemisták körében

LÉRÁNT Brigitta, CHRISTINA Straesser, OLÁH László, KARDOS László, CSIBA László

Célkitűzés - Vizsgálataink célja a dohányzás érfalvastagságra és érfalrugalmasságra kifejtett káros hatásainak kimutatása volt fiatal, egészséges egyetemistákban. Kérdésfelvetés - Néhány évnyi dohányzás okoz-e mérhető vascularis eltéréseket egyébként egészséges fiatalok esetében. Módszerek - Meghatároztuk az arteria carotis communisokon az intima-media vastagságot (IMT) nyaki ultrahang segítségével és arteriográffal rögzítettük a stiffnessparamétereket [pulzushullám-terjedési sebesség (PWV), augmentációs index (Aix)]. A vizsgálat alanyai - Huszonöt dohányzó és 25 nem dohányzó, 19-33 év közötti fiatalt vontunk be a vizsgálatokba. Ismert betegség, kórosan magas vérzsírértékek és 30 ttkg/m2 feletti testtömegindex szerepeltek kizárási kritériumként. A dohányzó csoportba a legalább fél éve rendszeresen dohányzó, legalább napi öt szál cigarettát elszívó jelentkezőket soroltuk. Eredmények - A dohányzó csoportban mind a morfológiai, mind a hemodinamikai és stiffnessparaméterek nagyobb értéket mutattak. A kétoldali átlagos intima-media vastagság (IMT) értéke dohányzók esetében 0,52±0,034 mm, míg nemdohányzók esetében 0,46±0,036 mm volt (a különbség szignifikáns: p<0,01). A PWV és szívfrekvencia is szignifikánsan nagyobbnak bizonyultak a dohányzó csoportban (PWV: p<0,01; szívfrekvencia: p<0,05). Nemre, életkorra és dohányzási státusra korrigálatlan esetben szignifikáns korrelációt találtunk az IMT- és a PWV-értékek között (0,1 mm-es IMT-növekedés esetén a PWV 0,6354 m/s-mal gyorsabb). Nemi különbségek mutatkoztak a dohányzás hatására létrejövő elváltozásokban. Következtetések - Már fiatalkorban, mindössze néhány évnyi dohányzás után kimutathatók a dohányzás érfalra gyakorolt káros hatásai. Mind az IMT vastagodása, mind a PWV gyorsulása érzékenyen jelzi a vascularis károsodást.

Ideggyógyászati Szemle

2011. NOVEMBER 30.

Adatok a magyarországi subarachnoidealis vérzésekről. A kórházak 2009. évi jelentései alapján készült elemzés

KOZÁK Norbert, SZABÓ Sándor, AJTAY András, BERECZKI Dániel

Célkitűzés - A subarachnoidealis vérzés (SAV) statisztikai jellemzőit vizsgáltuk hazánkban 2009-ben. Módszer - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a kórházak által a BNO-10 I60-as kódjával jelentett aktív fekvőbeteg-osztályos adatokat elemeztük. Eredmény - 2009-ben a magyarországi kórházak 1028 érintett személynél 1403 SAV-esetet jelentettek. Ez jóval magasabb a korábban közölt adatok alapján vártnál. A betegek 63,6%-a nő. Bennfekvése során az érintettek 12,2%-a halt meg. Az átlagos ápolási nap 6,47 nap volt. CT 763 személynél történt (74,2%). Hypertoniát a betegek 61,3%-ában jelentettek kísérőbetegségként. Az esetszám az életkorral nőtt az 51-60 éves korcsoportig, onnantól csökkent. A vérzésforrást 531 esetben jelölték meg. A leggyakoribb az arteria cerebri media (ACM) aneurysmája volt. Férfiakban gyakoribb az arteria communicans anterior, nőkben az ACM és az arteria carotis interna aneurysmája. A betegek 7,6%-ában fordult elő a SAV hátterében arteriovenosus malformatio. Az esetszám januárban és februárban volt a legnagyobb, áprilisban és augusztusban a legkisebb. Következtetés - A SAV gyakoribb Magyarországon, mint korábban gondoltuk.

Gondolat

2011. NOVEMBER 10.

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.

LAM Extra Háziorvosoknak

2011. OKTÓBER 20.

Újdonságok az ischaemiás stroke másodlagos prevenciójában a 2011-es amerikai ajánlás alapján

CSIBA László

Az akut stroke kezelésének egyetlen, randomizált prospektív vizsgálatokkal igazolt, hatékony farmakológiai módszere az intravénás - szelektált esetekben (például arteria cerebri media occlusio) intraarterialis - vérrögoldás, amelynek időablaka három óra, bizonyos körülmények között 4,5 óra. (A 3 és 4,5 óra közötti időablakra való törzskönyvezés jelenleg folyik, és amíg le nem zárul, csak etikai bizottsági engedély és előzetes felvilágosítás, valamint beleegyezés után szabad ebben az időintervallumban vénás vérrögoldást végezni.)

Hypertonia és Nephrologia

2011. SZEPTEMBER 20.

Egyoldali arteria renalis stenosis talaján kialakult hyponatraemiás-hipertenzív szindróma két esete

LAKATOS Orsolya, GYÖRKE Zsuzsanna, VAJDA Péter, JUHÁSZ Zsolt, DEGRELL Péter, SULYOK Endre, MOLNÁR Dénes

Gyermekkorban a szekunder hypertonia 80%-ban renalis eredetű, ezen belül a renovascularis ok 10%-ra tehető. Elvétve jelenik meg az arteria renalis egyoldali szűkülete esetén, kritikus renalis ischaemia következtében az úgynevezett hyponatraemiás- hipertenzív szindróma (HHS), amelyet súlyos hipertenzió, elektrolitzavar (hyponatraemia, hypokalaemia), polyuria, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer fokozott aktivitása jellemez. A szerzők egy 27 hónapos és egy hároméves fiúgyermek esetét ismertetik, akik esetében veleszületett, egyoldali, jelentős fokú arteria renalis szűkület talaján HHS fejlődött ki. Mindkét gyermeknél a nem működő vese eltávolításával mind a polyuria, mind az elektrolitzavar megszűnt, a reninszintek normalizálódtak és az antihipertenzív kezelés is fokozatosan elhagyható volt. A szerzők külön felhívják a figyelmet, hogy gyermekek körében a vérnyomásmérés elengedhetetlen, különösen polyuria, polydipsia, proteinuria, a testsúly stagnálása esetén. Fontos a korai felismerés, valamint a 10% alatti működéssel bíró vesét még a hypertonia fixálódása előtt kell eltávolítani. Hypertoniával társult elektrolitzavar esetén, bár jóval ritkábban, mint felnőttekben, gyermekkorban is gondolnunk kell tehát hyponatraemiás-hipertenzív szindróma lehetőségére.

Lege Artis Medicinae

2011. SZEPTEMBER 20.

Újdonságok az ischaemiás stroke másodlagos prevenciójában a 2011-es amerikai ajánlás alapján

CSIBA László

Az akut stroke kezelésének egyetlen, randomizált prospektív vizsgálatokkal igazolt, hatékony farmakológiai módszere az intravénás - szelektált esetekben (például arteria cerebri media occlusio) intraarterialis - vérrögoldás, amelynek időablaka három óra, bizonyos körülmények között 4,5 óra. (A 3 és 4,5 óra közötti időablakra való törzskönyvezés jelenleg folyik, és amíg le nem zárul, csak etikai bizottsági engedély és előzetes felvilágosítás, valamint beleegyezés után szabad ebben az időintervallumban vénás vérrögoldást végezni.)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mi az? A lábszárnak jó, a szívnek nem Saphenagraft-nyerés endoszkópiával

A coronariabypass-műtéthez használt vena saphena magna graftok kinyerhetők nyitott műtét helyett endoszkópiával, ez kevesebb fájdalommal és sebfertőzéssel jár, a betegek is kedvelik, a szívizomzat azonban annál kevésbé…

Ideggyógyászati Szemle

2007. NOVEMBER 30.

Humán artériák kalcitoninszerű receptor és receptoraktivitást módosító fehérjék mrnsexpressziójának változásai stroke-ban és akut szívinfarktusban

KAREN Eskesen, TAJTI János, HORTOBÁGYI Tibor, SZOK Délia, VÉCSEI László, LARS Edvinsson

A kalcitoninszerű receptor (CL-R) funkcionális CGRP1-receptor kombinálva receptoraktivitást módosító fehérjével (RAMP1), vagy adrenomedullin-receptor kombinálva RAMP2-vel vagy RAMP3-mal. Vizsgálatunk célkitűzése volt 1. módszert kidolgozni a CL-R, RAMP1, RAMP2 és RAMP3 mRNS relatív menynyiségi vizsgálatára humán koszorúerekben, tüdőerekben és arteria cerebri mediában (ACM), valamint 2. meghatározni az mRNS-expressziót cerebro- és cardiovascularis betegségekben. Módszerünket post mortem szövetekre validáltuk és összehasonlítottuk a β-aktinnal és GAPDH-val, mint „housekeeping” génekkel. Nem találtunk időfüggő változást a teljes RNS-szintben, és a β-aktin vagy GAPDH-mRNS detektálható volt post mortem egy-öt nappal eltávolított erekben. A β-aktinmRNS- expresszió kisebb volt a koszorúerekben, mint a pulmonaris artériákban és az a. cerebri mediában, míg GAPDHval nem volt szignifikáns különbség; mind a kettő jól működött. Némi különbséget találtunk a CL-R- (magasabb) és a RAMP3- (ala-csonyabb) mRNS-expresszióban az ACM-ben, összehasonlítva a coronariákkal és a tüdőartériákkal. Nem mutatkozott szignifikáns különbség a RAMP1- és RAMP2- mRNS-expresszióban a vizsgált erekben. Szintén nem tudtunk különbséget kimutatni a CL-R- és RAMP-mRNS-expresszióban vérzéses stroke-ból, arteriosclerosisból vagy akut szívinfarktusból származó artériákban a kontrollal összevetve. Vizsgálatainkkal az mRNS-expresszió változatlannak mutatkozott ezekben a betegségekben.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Artérián keresztüli embolizáció a gyomorfekély gyógyítására

Azokban a gyomorfekélyekben, ahol az endoszkópos beavatkozás nem képes kezelni a vérzést, az artérián keresztüli embolizáció lehet a biztonságos megoldás, mely csökkenti a műtétek szükségességét, és a halálozási arányt – olvasható a Gastrointestinal Endoscopy folyóirat legfrissebb számában.