Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2018. JÚLIUS 30.

Az új antiepileptikumok alkalmazásának szempontjai felnőttkori epilepsziákban

NIKL János

Az új antiepileptikumok nem változtatták meg az epilepsziák gyógyszeres kezelésének alapelveit, de több választási lehetőséget biztosítanak mind a fokális, mind a generalizált formakörökben. Nem szükségszerűen hatékonyabbak a hagyományos szereknél, de kedvezőbbek farmakokinetikai tulajdonságaik, kevesebb az interakciójuk, jobb a mellékhatásspektrumuk a terápia kezdetén és a krónikus fázisban is. Magzatkárosító hatásuk általában alacsonyabb a standard antiepileptikumokénál, bár a régi szerek közül terhességben a carbamazepin használható, az újak közül például a zonisamid kerülendő. A fenti jellemzők miatt jól használhatók antiepileptikus biterápiában, de monoterápiában is. A nemzetközi és a hazai ajánlások alapján a lamotrigin és a levetiracetam elsőként választható szer. Jobb tolerálhatóságukkal javítják a betegek együttműködését, az adott terápiához való kötődésüket. A kis teratogenitás miatt különösen alkalmasak fogamzásképes nők kezelésére. Speciális betegcsoportokban szintén eredményesen alkalmazhatók, így post-stroke, poszttraumás, agydaganatokat kísérő, valamint időskori epilepsziákban. Többnyire előnyösek azon betegekben, akiknél pszichiátriai, valamint kognitív károsítottságra utaló tünetek észlelhetők, illetve azok kockázata magas.

Ideggyógyászati Szemle

2016. NOVEMBER 30.

A zonisamid helye az epilepsziával élő nők gyógyszeres kezelésében

JUHOS Vera

Az epilepszia kezelésére alkalmazott gyógyszereknek hatása lehet a fertilitásra, nőgyógyászati betegségek kialakulására, szexuális problémák előfordulására, számos „kozmetikai” problémát okozhatnak és befolyásolják a biztonságos fogamzásgátlási módszer kiválasztását is. Számos antiepileptikumnak veleszületett fejlődési rendellenességet okozó hatása lehet vagy befolyásolja a születendő gyermek pszichomotoros, kognitív fejlődését, így a várandósság alatt különös körültekintéssel kell kezelni az epilepsziával élő nőt. Az epilepsziák többsége egész életen át elkísérik a beteget, mivel a nők életük közel harmadát a menopauza után töltik el betegségükkel, így - a társuló betegségek kialakulása miatt - ezen életszakasz szintén speciális. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga (ILAE) 2013-as ajánlása alapján, felnőttkori fokális epilepsziában elsőként választandó antiepileptikumok közé sorolták a zonisamidot. Összefoglaló közleményemben ezért a női epilepszia kezelésének kérdéskörét a zonisamid alkalmazásának szemszögéből tekintem át.

Ideggyógyászati Szemle

2015. MÁJUS 30.

Zonisamid: az elsőként választandó antiepileptikumok között fokális epilepsziában

JANSZKY József, HORVÁTH Réka, KOMOLY Sámuel

Az epilepsziás rohamok megjelenése nélkül, megelőzésképpen nem indokolt krónikus antiepileptikum-kezelés beállítása. Más a helyzet, ha a betegnek már lezajlott élete első spontán epilepsziás rohama. Ilyenkor az epileptogén potenciálokat mutató EEG, fokális neurológiai jelek és a képalkotó vizsgálatokkal is kimutatható epileptogén laesio jelentősen megnöveli a második roham kockázatát. Kockázati tényezők nélkül egyetlen spontán epilepsziás roham után a második roham valószínűsége 30% körül van, míg a rizikófaktorok jelenléte esetén (például poststroke-, poszttraumás, postencephalitises betegek első rohama után) ez elérheti akár a 70%-ot is. Éppen ezért a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga (ILAE) kimondta, hogy az epilepsziabetegség akkor is megállapítható, ha az első epilepsziás roham után a roham ismétlődésének tartósan nagy a veszélye. Ez a definíció megengedi, hogy egyetlen spontán (tehát nem provokált) roham után is (de nem roham nélkül!), indokolt esetben tartós antiepileptikus védelmet kezdjünk el. „A” evidenciaszinttel négy antiepileptikum tartható elsőnek választandónak: carbamazepin, phenytoin, levetiracetam és a zonisamid. Tanulmányunkban elsősorban a zonisamidra fokuszálunk. Mivel a zonisamidot elég napi egy alkalommal bevenni, ezért ideális gyógyszer lehet a compliance megtartásában, illetve olyan betegeknél, akinél jelentős a hiányos együttműködés veszélye (például tinédzserek, fiatal felnőttek). A viszonylag alacsony interakció-készség miatt a zonisamid biztonságos és hatékony az időskori epilepszia kezelésében. Testsúlycsökkentő hatása miatt ideális választás obesitassal szövődött epilepsziában.

Ideggyógyászati Szemle

2015. MÁRCIUS 25.

Az antiepileptikumok prokonvulzív hatásai

KELEMEN Anna

Az epilepszia kezelésére adott gyógyszerek paradox, rohamprovokáló hatását prokonvulzív hatásnak nevezzük. Kialakulhat nem specifikus intoxikációkor több antiepileptikumnál. Másik típusa a szindrómaspecifikus, inadekvát gyógyszerválasztás miatt kialakuló prokonvulzív hatás, amely jellemzően idiopathiás generalizált epilepsziákban alakul ki. Ilyen esetben a tisztán GABA-erg és a nátrium­ioncsatorna-blokkoló antiepileptikumok myoclonusos, absence és tónusvesztéses rohamokat provokálhatnak a betegeknél. Az antiepileptikumok prokonvulzív hatása gyakori fel nem ismert, pontos diagnózissal és széles spekt­rumú antiepileptikumok választásával megelőzhető klinikai probléma.

Magyar Orvos

2013. MÁRCIUS 20.

Az epilepszia modern kezelése

ARÁNYI Zsuzsanna

Az elmúlt évtizedben számos új antiepileptikum került bevezetésre, amely a betegek egy kis részének a jobb rohamkontroll lehetőségét adta. Az új antiepileptikumok előnye azonban nem elsősorban a hatékonyság növekedésében, hanem a kedvezőbb mellékhatás és farmakokinetikai profilban nyilvánul meg, amely a gyógyszerek tolerabilitásának és a betegek életminőségének javulását eredményezte.

Ideggyógyászati Szemle

2013. NOVEMBER 30.

Status epilepticus és kezelése - Update 2013

GYIMESI Csilla, JUHOS Vera, HORVÁTH Réka, BÓNÉ Beáta, TÓTH Márton, FOGARASI András, KOMOLY Sámuel, JANSZKY József

Tanulmányunkban összefoglaló képet adunk a status epilepticus kezelésére vonatkozó elmúlt öt évben publikált eredményekről és irányelvekről. A tudományos megfigyelések és adatgyűjtések hatására az elmúlt években módosult a status epilepticus definíciója, ellátásának szemlélete, továbbá újszerű kezelési módok is megjelentek. Az aktualizált irányelvek vezérfonalat nyújtanak a mindennapi ellátás számára. A status epilepticus vonatkozásában azonban viszonylag kisszámú véletlen besorolásos vizsgálat áll rendelkezésre, különösen az ellátás 2. és 3. lépcsője során, amely megnehezíti a legújabb módszerek beillesztését a klinikai alkalmazásba és a protokollok megújítását. A betegség jellegéből és epidemiológiájából adódóan a status epilepticus kezelése továbbra is a mindennapok egyik nagy kihívása marad a betegellátók számára. Az eredményes kezelés kulcsfontosságú momentumai: a sürgősséggel megkezdett adekvát kezelés, az antikonvulzív kezeléssel párhuzamos oki terápia, a nonkonvulzív status epilepticus korai felismerése, a „túlkezelés” és a mellékhatások kerülése.

Ideggyógyászati Szemle

2013. MÁRCIUS 30.

Antiepileptikumok alkalmazása az epilepszia kezelésében és hatásosságuk követése

GYIMESI Csilla, BÓNÉ Beáta, TÓTH Márton, HORVÁTH Réka, KOMOLY Sámuel, JANSZKY József

Az epilepszia az egyik leggyakoribb, általában hosszan tartó kezelést igénylő neurológiai betegség. A kezelés célja a tartós rohammentes állapot a mellékhatások elkerülésével. A terápiás döntések sikerének kulcsa a beteg állapotának megismerése. Lényeges a pontos diagnózis, mivel az antiepileptikum-választást alapvetően a rohamtípus és az epilepsziaszindróma határozza meg. Az antiepileptikumok sokfélesége és bővülő palettája számos terápiás szituációban teremt lehetőséget az előnyös választásra, hiszen a széles spektrumú szerek mellett egyre több, szelektív, szindrómaspecifikus antiepileptikum áll rendelkezésre, továbbá az új szerek farmakológiai tulajdonságai megkönnyíthetik klinikai használatukat. Cikkünkben rövid összefoglalást szeretnénk adni a jelenleg hazánkban alkalmazott terápiás lehetőségekről, ajánlásokról.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Régi és új generációs antiepileptikumok

KERÉKGYÁRTÓ Mária

Az epilepsziák gyógyszeres kezelésének elvei folyamatosan változtak az elmúlt évtizedek alatt és ez a változás napjainkra is érvényes. Folyamatosan új gyógyszerek kerülnek a klinikumba, de új igények és elvárások is megfogalmazódnak a kezeléssel kapcsolatban.

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A gyógyszervizsgálatok típusainak és céljainak kritikai elemzése

JUHOS Vera

Az antiepileptikumok (AE) véletlen besorolásos, kettős vak (RKV) klinikai vizsgálatainak protokolljaival kapcsolatban az utóbbi években komoly kritikai megjegyzések láttak napvilágot1- 3. A protokollok sokkal inkább a szabályokra, licencekre helyezik a hangsúlyt, mint a klinikai szempontokra. Jelentős etikai kérdések merülnek fel az új RKV vizsgálatok betegbeválasztási szempontjaival kapcsolatban. Elérkezettnek tűnik az idő, amikor elkerülhetetlen lesz az epilepszia RKV vizsgálatok felépítésének és kivitelezésének a megváltoztatása.

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Új generációs antiepileptikumok: mit kínálnak a jobb tolerancia és biztonság szempontjából?

BIHARI Katalin

French és munkatársai cikke kiválóan foglalja össze az újabb antiepileptikumok nyújtotta lehetőségeket az epilepszia kezelésében. Ezért az ideggyógyászok jó áttekintést kaphatnak belőle a gyógyszeres kezelésben rendelkezésre álló lehetőségekről.