Keresési eredmények

Hírvilág

2020. OKTÓBER 21.

Új irányelv: a kétlépcsős inkontinencia-ellátás szolgálja a beteg érdekét

Megújult az inkontinencia irányelv, amelyben az érintett szakmák képviselői ismét megfogalmazták, hogy az inkontinencia diagnosztikáját és ellátási folyamatát két lépcsőben kell megvalósítani, ez szolgálja leginkább a betegek érdekeit is.

Lege Artis Medicinae

2020. SZEPTEMBER 30.

A hazai szívinfarktus-ellátás eredményét befolyásoló tényezôk elemzése

BECKER Dávid, SKODA Réka, BOKOR Laura, BÁRCZI György, VÁGÓ Hajnalka, MERKELY Béla, GAJDÁCSI József, BELICZA Éva, NEMES Attila, DINYA Elek, TÖRŐCSIK Klára

A mindenki számára elérhetô korszerû invazív szívinfarktus-ellátás ellenére, a jó korai eredményekkel szemben, a hazai infarktusos betegek halálozása hosszú távon jelentôsen meghaladja a hasonló ellátásban részesülô európai betegekét. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, szükséges az ide vezetô okok részletes elemzése, feltárása. A hazai heveny szívinfarktusos betegek adatainak elemzésével megállapítottuk, hogy a betegek rövid és hosszú távon bekövetkezô halálozását milyen tényezôk befolyásolják. Az elemzés a 2003-tól napjainkig tartó idôszakot öleli fel több regiszter adatainak vizsgálatával (Semmelweis Egyetem, Vá­rosmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika VMAJOR I. és VMAJOR II. regiszter, Eu­ró­pai Kardiológiai Társaság Stent for Life I. és II. programja, a Közép-magyarországi In­fark­tusellátás ÁNTSZ-regisztere, a Buda­pest Modell adatbázisa). A részletes elemzések alapján megállapítható, hogy ST-elevációs infarktus (STEMI) esetében a primer percutan coronariaintervenció aránya európai szintû, az ST-elevációval nem járó akut coronaria szindrómás (NSTEMI) betegek invazív ellátása a szükséges arány alatt van. A hazai ST-elevációs myocardialis infarktusos betegek úgynevezett hezitációs ideje a környezô országokénál lényegesen hosszabb, a hazai infarktusos populáció általános cardiovascularis rizikója a GRACE regiszter átlagánál szignifikáns mértékben magasabb. Elemzéseink és eredményeink alapján komplex, szakmapolitikai döntéseket is befolyásoló stratégiai terv dolgozható ki a korszerû ellátásban részesülô infarktusos betegek késôi halálozásának csökkentése céljából.

Nővér

2019. DECEMBER 30.

Beszámoló a II. Országos Ápolástörténeti és Szakmai Versenyről

BALOGH Zoltán

A Semmelweis Egyetem a 2019/2020-as tanévben ünnepli alapításának 250. évfordulóját. Ez alkalomból az Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék 2017 után második alkalommal szervezte meg az Ápolástörténeti és szakmai versenyét.

Nővér

2019. DECEMBER 30.

Beszámoló a „Hogyan lehetünk minél tovább egészségesek?” c. országos rajzpályázat eredmény­hirdetéséről és díjátadásról

BALOGH Zoltán

A Semmelweis Egyetem Egészségtudo­má­nyi Kar és az EDUVITAL Nonprofit Egész­ség­nevelési Társaság szervezésében Or­szágos Gyermekrajz Pályázatot hirdetett a Semmelweis Egyetem alapításának 250. évi jubileuma alkalmából.

Hírvilág

2020. OKTÓBER 16.

Okos eszközök – szerepük van a diagnosztikában

Valamennyi hitelesített mobil eszköznek fontos helye van a korai diagnosztikában. A legújabb kardiológiai irányelvek szerint elfogadott és már nélkülözhetetlen részei a korai, de akár előrehaladott betegségek felismerésnek. A szívritmuszavar felismerésének, kontrolljának egyik legfontosabb szereplőjévé váltak. Ma 300 ezer érintett, de a becslések szerint 30 év múlva számuk megháromszorozódik.

COVID-19

2020. OKTÓBER 14.

Zöld utat kapott a magyar Covid-gyógyszer

Széleskörűen hozzáférhetővé válik a magyar betegek számára is a remdesivir nevű hatóanyagot tartalmazó antivirális szer, amely az eddig ismert leghatékonyabb gyógyszer a COVID-fertőzés ellen. A gyártás a Richter Gedeon Nyrt. saját fejlesztése alapján indult. A készítmény klinikai vizsgálata megkapta az engedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől. A szert több magyarországi egészségügyi intézményben, így a Szegedi Tudományegyetemen is alkalmazzák.

Hírvilág

2020. AUGUSZTUS 24.

hirdetés

Egészségpolitika

2020. AUGUSZTUS 18.

Gyermekpszichiátria - sürgős beavatkozásra van szükség!

A nemzetközi vizsgálatok szerint a fogyasztói társadalmakban minden ötödik gyermek- és serdülőkorú küzd fejlődési, érzelmi vagy viselkedési problémákkal, és tízből egynél mentális betegség diagnosztizálható. Magyar adatok szerint a 14 év alattiak az egészséges életév veszteség második leggyakoribb oka a mentális betegségek és viselkedés zavarok, az újszülöttkori megbetegedések után. A WHO 2020-ra a gyermekpszichiátriai megbetegedések megduplázódását, s általában is a mentális betegségek népbetegséggé válását jelezték, ami úgy tűnik igazolódott. Ehhez képest ma öt olyan megye van, ahol egyetlen szakember sincs, gyerekek ezrei vannak ellátatlanul, sokszor még diagnózisig sem jutnak. Vészhelyzet van.

Ideggyógyászati Szemle

2020. JÚLIUS 30.

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitûzés – Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen. Kérdésfelvetés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgôsségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdôíveket 308 betegtôl (110 férfi, 198 nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgôsségi diagnózisok megoszlása a következôképpen alakult: centrális eredetû (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idô leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendô azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgôsségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Hírvilág

2020. JÚLIUS 02.

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.