Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2019. DECEMBER 10.

Orvosi-élettani Nobel-díj - 2019

VARGA János

A 2019-es orvosi-élettani Nobel-díjat három kutatónak, William Kaelinnek, Sir Peter Ratcliffe-nek, illetve Gregg Semenzának ítélte a Svéd Királyi Akadémia Nobel Bizottsága. Felfedezéseik az élet talán legalapvetőbb jelenségét, a légzést érintették. Megdöbbentő lehet, hogy noha az oxigén központi szerepét az életfolyamatok fenntartásában már a modern biológia kezdetei óta érti az emberiség, az oxigénhiány következtében fellépő folyamatokról egészen a legutóbbi évtizedekig csak spekulációk voltak. A hypoxiára adott reakciókban központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak jelentőségét Mócsai Attila, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára foglalta össze.

Hírvilág

2019. JANUÁR 14.

Minden címétől megfosztotta kutatóintézete a Nobel-díjas amerikai James Watsont

Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, és amelyért Nobel-díjat kapott - közölte az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a tudós laboratóriumának közleményére hivatkozva.

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

Orvosi Nobel-díj a hepatitis C-vírus felfedezéséért – 2020

VARGA János

Az elmúlt évben elmaradt a hagyományos pompával megrendezett Nobel-ceremónia Stockholmban, a díjakat azonban így is odaítélték, a kitüntetettek pedig általában hazájuk svéd nagykövetségén vehették át az érmeket. Az orvosi és élettani Nobel-díjat megosztva Harvey J. Alter és Charles M. Rice amerikai, valamint Michael Houghton angol kutatók kapták, kutatásaik vezettek a hepatitis C-vírus 1989. évi felfedezéséhez. A kitüntetés hátteréről és a hepatitis-gyógyítás történetéről Gervain Judit hepatológussal, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főorvosával beszélgettünk.

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

A Nobel-díjhoz vezető út

KATONA Júlia

Az orvosi-élettani Nobel-díjat idén az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku vehette át a daganatos betegségek immunterápiájában nyújtott felfedezésüknek köszönhetően. Kutatásaik témája a negatív immunreguláció gátlása, amellyel új kezelési lehetőségeket tártak fel a tumorterápia terén.

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A hypoxia jelentősége a rosszindulatú daganatok progressziójában: terápiás lehetőségek, út a Nobel-díjhoz

KOPPER László, SEBESTYÉN Anna, TÍMÁR József

Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a malignus daganatok egyik meghatározó jellemzője hypoxiás állapotuk és az ennek következtében aktiválódó genetikai, biokémiai és biológiai programok. A felismerés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben az orvosi Nobel- díjat ezért ítélték oda a terület meghatározó tudósainak. A daganatszövetben keletkező hypoxia fő oka a proliferációval lépést nem tartó ereződés, de másik fontos oka a daganatos beteg szisztémás hypoxiája is. A hypoxiára adandó sejtes válaszok alapja a hypoxia indukálta (transzkripciós) faktorok stabilizálódása és aktivizálódása, ami azonban daganatokban az onkogén jelpályák konstitutív aktivitása miatt is bekövetkezhet hypoxia nélkül is. A daganatos hypoxia következménye az angiogén fenotípus, a sejtmetabolizmus átprogramozódása és a daganatellenes immunológiai válaszreakciók kedvezőtlen modulációja. A daganatszövet hypoxiája azonban negatívan befolyásolja a kemo-, sugár- és immunterápia hatékonyságát is. Mindezek miatt nagy szükség lenne a daganatos hypoxia célzott terápiájára, aminek első eszközei még csak most lépnek be a klinikai gyakorlatba. Fontos megjegyezni, hogy hazai kutatócsoportok nemzetközileg is elismert eredményekkel járultak hozzá ismereteink bővüléséhez ezen a területen.

Lege Artis Medicinae

2018. DECEMBER 10.

Orvosi Nobel-díj, 2018

KOVÁCS Ferenc

Az immunológiai tumorterápia két legfontosabb célmolekuláját felfedező kutatók, James Allison és Hondzso Taszuku kapták a 2018-as orvosi-élettani Nobeldíjat. A tudományterület jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Ladányi Andrea biológussal, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának munkatársával.

Hírvilág

2019. FEBRUÁR 27.

Horváth Péter kapta az idei Szent-Györgyi Talentum Díjat

Horváth Péter bioinformatikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) Biokémiai Intézetének igazgatója kapta az idei Szent-Györgyi Talentum Díjat.

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

Beköszöntő

RUZSA Ágnes

A Nobel-díjak odaítélése, kihirdetésének várakozó, bizsergető izgalma az orvostudomány világára figyelőknek különös jelentőséggel bír. Idén az orvosi Nobel-díjat James P. Allison a CTLA-4 kutatásáért, Hondzso Taszuku pedig a PD-1 kutatásának eredményeiért kapta megosztva.

Hírvilág

2019. JÚLIUS 22.

Csontos Erika és Szurovecz Illés kapták 2019-ben az Antistigma-díjat

A NYITNIKÉK - Magyar Antistigma Kezdeményezés szakemberekből, civil szervezetekből és magánszemélyekből álló csoportja a tagok javaslatai alapján évente ad ki Antistigma-díjat. Az elismerést olyan alkotók, közéleti emberek, szakemberek és sorstárs segítők nyerhetik el, akik a nyilvánosság előtt korrekten és meggyőző erővel lépnek fel a mentális problémával küzdők kirekesztése, diszkriminációja ellen. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak a díjra érdemes alkotások, ezért idén is több díjat ítéltünk oda.

Hírvilág

2019. JÚLIUS 10.

Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.