Keresési eredmények

Gondolat

2014. OKTÓBER 06.

Csendesen ment el

Elhunyt Jurij Ljubimov

Hírvilág

2014. JÚNIUS 17.

Fesztiválok kedvencei

A közelmúlt sikerfilmjeit vetítik a Vertigo Filmhéten

Ideggyógyászati Szemle

2014. JANUÁR 30.

Dosztojevszkij epilepsziájáról az újabb neurobiológiai adatok tükrében

TÉNYI Dalma, RAJNA Péter, JANSZKY József, HORVÁTH Zsuzsanna, TÉNYI Tamás, GYIMESI Csilla

Háttér és célkitűzés - Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író köztudottan epilepsziában szenvedett. Tudománytörténeti szempontból talán a legizgalmasabb és központi kérdés az extatikus aura tárgyköre, melyről elsőként - deklaráltan saját tapasztalata alapján - Dosztojevszkij ad részletes leírást műveiben. A klinikai gyakorlatban meglehetősen ritka extatikus epilepsziás rohamok során a beteg erős boldogság-, harmónia- és kiteljesedésérzést él át. Az extatikus rohamok tünetképző régióját (szimptomatogén zónáját) sokáig temporalis lebenyen belül gondolták. Az utóbbi években azonban ez az elmélet a SPECT és a mélyagyi EEG-regisztrációs vizsgálatok eredményei és az insularis cortexről fennálló ismereteink bővülése következtében megkérdőjeleződött. Módszerek - Irodalmi áttekintés (1928-2013) Dosztojevszkij epilepsziájáról és az ictalis extatikus élmények tudományos eredményeinek szintetikus elemzése. Eredmények és következtetés - Az eddig temporalis lebeny eredetűnek vélt extatikus rohamok - így Dosztojevszkij rohamainak kezdete is - az új elektrofiziológiai és képalkotó eljárások eredményei alapján inkább az insularis cortexhez kapcsolódhatnak.

Gondolat

2013. JÚLIUS 25.

A szó belefúl az időbe

A magyar Zola: Hunyady Sándor 150 éve született

Gondolat

2012. NOVEMBER 25.

Tolsztoj futása

A hiteles, belülről átélt, a szenvedésekkel szembenézni képes élet parancsa megkerülhetetlen -- hirdette Tolsztoj.

Gondolat

2012. JÚNIUS 24.

Sülykór vagy szent betegség?

Az epilepszia gyógyításának története

Gondolat

2011. NOVEMBER 25.

Labilis idegzetű emberek: Dosztojevszkij művészete

Százkilencven éve, 1821. novemberében született Dosztojevszkij

Gondolat

2011. NOVEMBER 11.

Szüntelen sóvárgás

Dosztojevszkij a világirodalom egyik legolvasottabb írója

Lege Artis Medicinae

2010. FEBRUÁR 20.

A Dosztojevszkij-hősök játékszenvedélye

LŐRINCZ Jenő

Egész élete nem más, mint „elkövetett vagy el sem követett bűnök, vezeklés, önmarcangolás, értelmetlen hányódás a világban, átkozódás és imádkozás, adósság, megalázkodás, lelkiismereti tortúra, erkölcsi vergődés, szerelmi őrjöngés, csalás és csalódás”. Viselkedésének jelkulcsaként rögzül a kockáztatás, amely minden eszmény, érték elvetésével párosul. Már nem is a pénz a legfontosabb. A krupié hangja, a pénz csörgése, a játékasztal látványa, mint feltételegyüttes, vegetatív izgalomba keríti, s ettől nem szabadulhat. A lét alapkérdése (megőrizni magában az embert) megoldatlan marad.