Keresési eredmények

Nővér

2018. JÚNIUS 30.

A csípőprotézises betegek körében végzett betegoktatás tanulmányozása

BÉKÉS Brigitta, KIRÁLY Edit, BALOGH Zoltán

Vizsgálat célja: A csípőprotézises betegek körében végzett betegedukációs tevékenység aktuális helyzetének felmérése az egészségügyi ellátás különböző periódusaiban. Anyag és módszer: A vizsgálatban traumatológiai-, ortopédiai osztályok és ambulanciák, valamint mozgásszervi rehabilitációs osztályok vettek részt. A saját szerkesztésű kérdőív a csípőprotézises betegek ellátásában közvetlenül résztvevő orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében került kiosztásra. A kapott adatok elemzése IBM SPSS Statistics 20. programmal zajlott. Az összefüggések vizsgálata ANOVA, 2-mintás T-, valamint Khi-négyzet próba segítségével történt. Szignifikancia határként az 5%-os (p <0,05) értéket definiáltuk. Eredmények: A felmérésben 86 fő vett részt. Döntő többségük (45%) bevallása szerint a strukturálatlan, postoperatív betegoktatás volt a jellemző. Oktatásukat a kommunikációs technikák uralták (n=68), míg az eszközös módszereket illetően a tájékoztató füzetek használata volt a mérvadó (n=13). Tevékenységüket az időhiány és a túlterheltség nehezítette (76%). Az edukáció témáját vizsgálva megállapítható volt, hogy a preoperatív időszakban az életmódot és a műtét utáni mobilizálást érintő tájékoztatás jelentős háttérbe szorult. Következtetések: A csípőprotézises betegek oktatásában számos hiányosság volt megfigyelhető a szervezettség, az oktatási módszerek, valamint témakörök terén, melyet az említett akadályozó tényezők tovább súlyosbítottak.

Nővér

2018. ÁPRILIS 30.

Pszichés állapot és kiégés a mentők körében

IVÁNKOVITS László

A vizsgálat célja: A kutatás célja az Országos Mentőszolgálat állományában dolgozók pszichés állapotának vizsgálata volt a kiégés vonatkozásában, és cél volt azon tényezők azonosítása, amelyek kedvezőtlenül hatnak a mentőszolgálatnál dolgozók pszichés állapotára. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatás keretein belül 1979 fő került bevonásra. A kiégettség szintje a Pines-Aronson féle Kiégés Önértékelési Skála alkalmazásával került felmérésre. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba, ANOVA és korrelációelemezés alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A mentődolgozók majdnem 40%-a küzd a munkájával járó stresszel, azonban az állandó készenléti helyzet nem hagy időt az átélt események értékelésére, megbeszélésére. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a kiégési szint, az OMSZ-nál elöltött idő, és a munkahelyi légkörrel való elégedettség között. Következtetések: Az eredmények alapján különböző prevenciós és beavatkozási lehetősé gek kerültek megfogalmazásra, amelyekkel a mentődolgozók körében mért kiégés kezelhető.

Nővér

2017. ÁPRILIS 30.

Cardiovascularis rizikófaktorok vizsgálata a pitvarfibrilláció prioritásában

BÉKEFI-MENG Zsuzsa, PAKAI Annamária, SZUNOMÁR Szilvia, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes

A vizsgálat célja: A pitvarfibrilláció legnagyobb volumenű kérdésköre a stroke-profilaxis. A kutatás célja feltárni a rizikófaktorokat, a frekvenciakontroll sikerességét, az antikoaguláns terápia hatékonyságát. A vizsgálati módszerek és minta: A kutatás típusa kvantitatív, keresztmetszeti. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétellel a célcsoportba a pitvarfibrilláló, 20-90 év közötti antikoaguláns terápiában részesülő, minimum NYHA II. stádiumú páciensek tartoznak. Kizárási kritérium: az INR értékeket befolyásoló elektív beavatkozásra érkezők. A PTE KK Szívgyógyászati Klinikán, a 2012.01.01.-12.31.-ig regisztráltak adatait dolgozza fel dokumentumelemzéssel. Statisztikai számításként lineáris regressziót, egymintás t-próbát, χ2-próbát, ANOVA-t alkalmaz az SPSS 20.0 programmal (p<0,05). Eredmények: Szignifikáns összefüggés igazolódott a BMI- és systolés vérnyomás érték-, a gyógyszeres terápia módosítás és a frekvenciakontroll-, az antikoaguláns terápia alkalmazása és az INR értékek-, valamint a paroxismalisan pitvarfibrillálók nagyobb arányú tromboembóliás kockázata között (p<0,05). Következtetés: Javasolt a rizikóstratifikáció elvégzése, az antikoaguláns gyakorlat individuális optimalizálása a hatékony stroke prevenció-, illetve a nagyobb arányú túlélési esély érdekében.

Nővér

2017. ÁPRILIS 30.

Kockázatos gyógyszerek kezelése hólyaginstilláció során: epirubicin szennyezettség mértéke zárt rendszer mellett és hiányában

BOGNÁR Krisztina, ZRÍNYI Miklós, JUHÁSZ Ákos, BATKA Gábor

A vizsgálat célja: a hólyaginstilláció során fellépő gyógyszerkontamináció (epirubicin) mértékének meghatározása zárt gyógyszerátviteli rendszer nélkül és használata mellett. Anyag és módszer: három intézményben (Országos Onkológiai Intézet, Zala Megyei Kórház, és Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika) ún. „törléses” környezeti mintavétel történt. Egy színhely zárt rendszer nélkül végezte a beavatkozást (kontroll). A mintákat hét felszínről, a gyógyszer előkészítése és a betegnek történt beadás után vettük. A mintákat fagyasztva német laborba szállítottuk, ahol kromatográfiás eljárással elemezték epirubicin szennyezettségre. Statisztikai elemzéshez egyirányú ANOVA tesztet alkalmaztunk. Eredmények: Zárt rendszerrel és anélkül történt előkészítés és beadás között szignifikáns eltérést találtunk (F = 7,63; p < 0,001), a zárt rendszer hiányában a kontamináció kiugró volt. A zárt rendszert használó helyszínek között nem találtunk érdemi eltérést. Következtetések: zárt rendszer hiányában a környezeti epirubicin kontamináció magas volt. Zárt rendszer használata jelentősen csökkentette az ápolók egészségi kockázatát. Jelen vizsgálat eredményei alapján javasolt a zárt rendszerek ápolói gyakorlatban való használata.

Nővér

2016. OKTÓBER 30.

Pediátriai rossz hírek közlése

NÉMETH Andrea, MÁTÉ Orsolya

A vizsgálat célja: Az egészségügyi szakemberek rossz hír közlési attitűdjének és a közlés körülményeinek felmérése a gyermek fekvőbeteg gyógyintézetben. Anyag és módszer: Felderítő, kvantitatív, valamint keresztmetszeti vizsgálat, saját szerkesztésű önkitöltős kérdőív felhasználásával orvosok és ápolók körében (n=109). Az elemzés során alkalmazott informatikai szoftver: SPSS 20.0. A szerzők leíró statisztikát, khí-négyzet próbát és ANOVA-t használtak (p<0,05). Függő változóknak tekintették a rossz hír közlésével szembeni elégedettséget, valamint a közlés körülményeit. Független változóként definiálták a demográfiai adatokat, kommunikációs képzésben/rossz hír közlési képzésben való jártasságot. Eredmények: A vizsgált intézmény egészségügyi szakemberei nem tudnak közlési protokollra támaszkodni, az igény azonban megfogalmazódik, tekintettel arra, hogy a válaszadók 65,1%-a szükségét érzi az iránymutatásnak. A megkérdezettek 56%-a semmilyen képzésben nem részesült a rossz hír közléssel kapcsolatosan. A szülők lelki támogatása tájékoztató anyagokkal (24,8%) és pszichológiai segítséggel (60,6%) történik. Következtetések: A gyermekgyógyászati intézményben szükségszerű lenne protokoll kidolgozása a rossz hírek közlésére és a kommunikációs képzések/tréningek megszervezése az érintettek számára.

Lege Artis Medicinae

2017. FEBRUÁR 12.

Bayesi és frekventista t-teszt és ANOVA

MOLNÁR D. László

A t-teszt és az ANOVA a lineáris modellek speciális esetei, amelyekkel folytonos magyarázandó változó (például vérnyomás) mért értékei hasonlíthatók össze két vagy több csoportban (például kezelések). Az orvosi statisztikai elemzések során az adatok nem mindig felelnek meg a frekventista lineáris modellekhez elvárt feltételeknek (például normális eloszlás és egyenlő szórásnégyzetek), amelyek eredetileg a matematikai egyenletek és eloszlások levezetéséhez voltak szükségesek. A bayesi li­neáris modellek a frekventista modellek robusztus, rugalmas és átlátható analógjai és alternatívái. A bayesi filozófiát és módszertant akkor is lehet és érdemes használni, ha az adott vizsgálati elrendezés és adatok megfelelnek a t-teszt vagy ANOVA feltételeinek! A bayesi módszertan egyéb előnyei között említhető, hogy az a priori eloszlásokkal korábbi ismereteket lehet az analízisbe beépíteni, illetve vizsgálni. Ugyanakkor ne felejtsük, hogy a frekventista statisztika tárházában is van olyan metodika, amely nem normális eloszlás, heteroszkedaszticitás vagy egyéb feltételeknek meg nem felelés esetén használhatóak. Érdemes megemlíteni, hogy a frekventista Lasso (least absolute shrinkage and selec-tion operator) is mutat rokonságot a bayesi módszerrel, mivel a Lasso olyan lineáris regressziós modell, amelyben az együtthatók becslésére vonatkozó megszorítással módosítják a hagyományos illesztési módszert, és így a modellből feláldoznak bi­zonyos mennyiségű információt annak érdekében, hogy a változók kiválasztásával a fontosabb együtthatókra fókuszáljanak a könnyebb interpretálhatóság érdekében. A számítások R környezetben elsősorban a Morey és Rouder által 2015-ben kifejlesztett BayesFactor programcsomaggal történtek.

LAM Extra Háziorvosoknak

2014. SZEPTEMBER 20.

Óvodáskorú gyermeket nevelő szülők balesetmegelőzési és elsősegélynyújtási ismeretei

BÁNFAI Bálint, RADNAI Balázs, MARTON József, PÉK Emese, DEUTSCH Krisztina, BETLEHEM József

BEVEZETÉS - Napjainkban a balesetek az egész világon a vezető halálokok között szerepelnek. Ezek a gyerekeket fokozottan érintik. Ezért fontos, hogy legyen a környezetükben olyan személy, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a témában. Kutatásunk célja az óvodáskorú gyermeket nevelő szülők baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteinek felmérése volt. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Kutatásunk - ban óvodáskorú gyermekek szülei vettek részt. Az ő baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteiket mértük fel kérdőív segítségével. A kutatásban összesen 234 szülő vett részt (n=234). A statisztikai elemzést SPSS 20.0 programmal végeztük, leíró statisztikát, χ2-próbát és ANOVA-tesztet al - kalmaztunk. EREDMÉNYEK - A gyermekek nagy része már szenvedett el legalább egyszer balesetet korábban (73,5%). A legtöbb baleset otthon következett be (88,5%). A szülők jelentős része vett már részt korábban elsősegély- tanfolyamon (74,4%), legtöbb esetben a jogosítvány megszerzésekor (81,6%). A szülők nagy része fontosnak tartaná, hogy a gyermek kapjon baleset-megelőzéssel (89,7%) és elsősegélynyújtással (70,5%) kapcsolatos ismereteket már óvodában. A szituációs feladatok során mindössze 10 szülő volt, aki mind a kilenc kérdésre a helyes választ adta (4,3%). A helyes válaszok száma szignifikánsan összefüggött az anyagi helyzettel (F=2,737, p=0,03). A szülők saját tudásának megítélése és a korábbi tanfolyamon való részvétel (p<0,05), valamint az iskolai végzettség (p=0,029) között is szignifikáns összefüggést találtunk. KÖVETKEZTETÉSEK - A balesetek egy része megelőzhető. A probléma javítható lenne azzal, ha a szülők részt vehetnének olyan tanfolyamon, ahol bővíthetik ismereteiket.

Lege Artis Medicinae

2014. JÚLIUS 20.

Óvodáskorú gyermeket nevelõ szülõk baleset-megelõzési és elsõsegély-nyújtási ismeretei

BÁNFAI Bálint, RADNAI Balázs, MARTON József, PÉK Emese, DEUTSCH Krisztina, BETLEHEM József

BEVEZETÉS - Napjainkban a balesetek az egész világon a vezető halálokok között szerepelnek. Ezek a gyerekeket fokozottan érintik. Ezért fontos, hogy legyen a környezetükben olyan személy, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a témában. Kutatásunk célja az óvodáskorú gyermeket nevelő szülők baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteinek felmérése volt. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Kutatásunk - ban óvodáskorú gyermekek szülei vettek részt. Az ő baleset-megelőzési és elsősegély- nyújtási ismereteiket mértük fel kérdőív segítségével. A kutatásban összesen 234 szülő vett részt (n=234). A statisztikai elemzést SPSS 20.0 programmal végeztük, leíró statisztikát, χ2-próbát és ANOVA-tesztet al - kalmaztunk. EREDMÉNYEK - A gyermekek nagy része már szenvedett el legalább egyszer balesetet korábban (73,5%). A legtöbb baleset otthon következett be (88,5%). A szülők jelentős része vett már részt korábban elsősegély- tanfolyamon (74,4%), legtöbb esetben a jogosítvány megszerzésekor (81,6%). A szülők nagy része fontosnak tartaná, hogy a gyermek kapjon baleset-megelőzéssel (89,7%) és elsősegélynyújtással (70,5%) kapcsolatos ismereteket már óvodában. A szituációs feladatok során mindössze 10 szülő volt, aki mind a kilenc kérdésre a helyes választ adta (4,3%). A helyes válaszok száma szignifikánsan összefüggött az anyagi helyzettel (F=2,737, p=0,03). A szülők saját tudásának megítélése és a korábbi tanfolyamon való részvétel (p<0,05), valamint az iskolai végzettség (p=0,029) között is szignifikáns összefüggést találtunk. KÖVETKEZTETÉSEK - A balesetek egy része megelőzhető. A probléma javítható lenne azzal, ha a szülők részt vehetnének olyan tanfolyamon, ahol bővíthetik ismereteiket.

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 21.

A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota

HEGEDÛS Katalin, RISKÓ Ágnes, MÉSZÁROS Eszter

BEVEZETÉS - A súlyos betegek kezelésére vagy gondozására vállalkozó egészségügyi szakemberek érzelmileg, intellektuálisan és fizikailag egyaránt túlterheltek. Ennek az állapotnak számos, olykor visszafordíthatatlan negatív következménye lehet, mint például a betegekkel, a hozzátartozókkal és a kollégákkal történő kommunikáció kifejezett nehézségei, a halmozódó, feldolgozatlan stressz szerteágazó ártalmai, a nagyon gyakori lelki kiégés súlyos testi és lelki tünetei, a magánélet kudarcai és nehézségei. Kutatásunkkal a hazai, klinikumban dolgozó szakemberek testi és lelkiállapotáról, életminőségéről kívántunk reális képet kapni, azért is, hogy a - már halaszthatatlannak tűnő - segítségnyújtás számukra hathatósabban valósuljon meg. MÓDSZEREK - A kutatás alapja a Hungarostudy kérdőív (2002) egészségügyi dolgozók számára módosított változata. Mintánkban 200, súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozó és kontrollcsoportként - a Hungarostudy vizsgálatból kiválasztott - 1356 nem egészségügyi dolgozó, valamint 227 egészségügyi dolgozó szerepel, összesen tehát 1783 fő. Mindhárom csoportban azonos a nemi, életkori és az iskolai végzettségi arány. Az eredményeket SPSS 10.0 statisztikai programmal elemeztük, az összefüggés- vizsgálatokat ANOVA teszttel végeztük. EREDMÉNYEK - A kérdőíves vizsgálatunkban résztvevők válaszainak elemzése - összevetve a más egészségügyi területen dolgozók, illetve a nem egészségügyiek kontrollcsoportjával - azt bizonyítja, hogy a súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében kiugróan sok esetben, szignifikáns mértékben magasabb a kimerültség, a stresszfüggő testi és lelki tünetekkel való együttélés, rosszabb a káros szenvedélyek aránya és gyengébb a szociális háló. Az adatok az ápolók esetében még rosszabbak, mint az orvosok és egyéb diplomások esetében. KÖVETKEZTETÉS - A nehéz helyzetek kezelését speciális képzéssel tehetjük könnyebbé, s az ilyen jellegű kurzusokat a graduális és a posztgraduális képzésben egyaránt általánossá kell tenni.