Keresési eredmények

Fenntarthatóság

2019. NOVEMBER 08.

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Hírvilág

2020. JANUÁR 02.

Tudatos jelenlét a 21.században - elméletben és gyakorlatban

A Magyar Pszichiátriai Társaság 2020. évi Vándorgyűlésének előzetes workshopjaként akkreditált képzés, mely a konferencián való részvételtől függetlenül minden érdeklődő számára nyitott.

Hírvilág

2021. JÚNIUS 08.

Meteorológus: egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult - összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében.

Fenntarthatóság

2021. MÁJUS 21.

A gyógyászati célból használt állatokat is fenyegeti az ökoszisztémák leromlása

Az Ecology and Society szaklapban megjelent tanulmány (Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals) az első globális áttekintő munka, ami a gyógyászati állatok felhasználásának és veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálja. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a gyógyászati célú felhasználás jelentőségét az egyes fajok populációinak csökkenésében, mivel mind szakmai körökben, mind a médiában megjelenik az a nézet, miszerint a gyógyászati célú felhasználás komoly fenyegetést jelent a különböző állatfajokra, azok túlhasználatához vezet.

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Lelkünket betegíti a rossz környezet

Lég-, fény vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.

Lege Artis Medicinae

2020. MÁRCIUS 10.

Amit eddig az új koronavírusról tudunk

VARGA János

2019 decemberében egy új típusú koronavírust fedeztek fel a kínai Hupej tartományban lévő Vuhan város egyik súlyos tüdőgyulladással küzdő betegében. A vírus jelenlegi hivatalos elnevezése: SARS-CoV-2. (Az egyértelműség kedvéért, SARS-nak a 2003-as járványt, illetve SARS-CoV-nek az azt okozó vírust nevezzük.) Az új koronavírus okozta járvány összesen 119279 embert fertőzött meg a világban (a betegek nagy többsége Kínában kapta el a fertőzést), és 4287 ember meg is halt a fertőzés következtében. Kínán kívül Dél-Koreában, Iránban és Olaszországban törtek ki tömegeket megfertőző helyi járványok, sok helyütt kellett karanténintézkedéseket életbe léptetni. Lapzártánkkor tizenhárom fertőzöttet fedeztek fel Magyarországon, de már a szomszédos országokban is megjelent a vírus, illetve több, főként Észak-Olaszországból hazatért személyt tartottak karantén alatt. Bár az új (kínai) koronavírusról összehasonlíthatatlanul többet tudunk alig néhány hónappal megjelenése után, mint az akár csak néhány évtizede is lehetséges lett volna (legfőképpen a génszekvenálás és a molekuláris biológia földindulásszerű fejlődésének köszönhetően), számos lényeges kérdés mindeddig tisztázatlan. A vírusról, illetve az általa okozott fertőzésről Müller Viktor biológust, az Eötvös Loránd Tudomány - egyetem Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének kutatóját kérdeztük, akinek fő kutatási területe a vírusfertőzésekhez kapcsolódó adatelemzés, klinikai adatok populációs szintű elemzése, genomelemzés, a virulencia evolúciója, az adaptív immunrendszer evolúciója.

Hírvilág

2019. OKTÓBER 30.

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Egészségpolitika

2019. JÚLIUS 02.

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Hírvilág

2019. MÁJUS 15.

Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Hírvilág

2019. MÁJUS 15.

Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.