PharmaPraxis

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszeroptimalizációs hatása

2021. MÁRCIUS 03.

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

Az idősödő populáció miatt egyre több komplex gyógyszerelési problémát jelentő multimorbid idős beteg tartozik egy-egy körzeti orvosi praxishoz. Az alapellátás világszerte egyre inkább a különböző szakmák csoportos együttműködésén alapul, praxisközösségekben zajlik, aminek szerves része a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek munkája is. A gyógyszerészi szolgáltatás és az alapellátás integrációja szignifikánsan csökkenti a gyógyszerelési hibák számát, segít a gyógyszereléssel összefüggő problémák (medication-related problems/MRP) azonosításában és megoldásában, javítja a betegkimeneteket, továbbá csökkenti a körzeti orvosra nehezedő terhet.

A vizsgálat célja nyolc angliai praxisközösség bevonásával annak megállapítása volt, hogy a körzeti orvosi praxisban dolgozó gyógyszerészek milyen mértékben csökkentik a gyógyszerelési hibák számát és az egészségügyi kiadásokat, valamint milyen mértékben javítják a betegkimeneteket (a nem tervezett kórházi felvételek, balesetek és sürgősségi hívások, orvosi konzultációk, beteglátogatások száma, betegek egészséggel összefüggő életminősége).

A vizsgálatot 2016 novenbere és 2017 júliusa között végezték, fél éves utánkövetéssel (kéthavonta végzett gyógyszeroptimalizációs intervenciók), nagyrészt olyan felnőtt betegek bevonásával (n=356), akik legalább 6 féle gyógyszert szedtek rendszeresen krónikus betegségeikre, és a megelőző évben legalább egy nem tervezett kórházi felvételük volt vagy legalább két sürgősségi hívást indítottak.

Az első gyógyszeroptimalizációs intervenció előtt a lehetséges gyógyszereléssel összefüggő problémák azonosítása érdekében a klinikai gyógyszerészek áttekintették a betegekkel kapcsolatos orvosi feljegyzéseket és laboratóriumi leleteket. Az első gyógyszerész–beteg találkozó alkalmával a gyógyszerész megismerte a beteg teljes gyógyszerelési történetét (beleértve a nem receptköteles szerek használatát is), értékelte az alkalmazott gyógyszerek hasznosságát, és megbeszélte a beteggel a gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdéseket. Minden beteg számára egyedi életmód- és terápia-optimalizációs terv készült, és a betegek személyre szabott oktatás keretében gyakorolták a gyógyszeradagoló eszközök használatát. A gyógyszerész szükség esetén egyéb szakemberhez (pl. diabétesznővér) utalta a beteget, majd az intervenció után rövid jelentést írt a körzeti orvos számára a bevezetett módosításokról. Az intervenciós beszélgetést minden beteg esetében kéthavonta, összesen 3-szor ismételték.


Az eredmények szerint a vizsgálat kezdetén a leggyakoribb gyógyszereléssel összefüggő probléma a nem megfelelő dozírozás, a gyógyszermellékhatás és a szükségtelen medikáció volt (összesen 360 MRP-ből n=69; 60, illetve 53 alkalommal). Ezek száma a fél év alatt szignifikánsan csökkent (betegenként átlagosan 3-ról 0,5-re). A leggyakrabban problémát okozó gyógyszerek a sztatinok, a protonpumpa-gátlók és az opioid fájdalomcsillapítók voltak.

Fél év elteltével (a vizsgálatot megelőző 6 hónappal összehasonlítva) az intervenciós csoportban a nem tervezett kórházi felvételek, valamint a személyes és telefonos orvosi konzultációk száma egyaránt szignifikánsan csökkent, ami az életminőség növekedését és az egészségügyi költés szignifikáns csökkenését is maga után vonta (betegenként 213£). A gyógyszerészi intervencióban nem részesült kontrollcsoporttal összehasonlítva azonban csak a telefonos orvosi konzultációk száma csökkent szignifikáns mértékben a vizsgálat fél éve alatt, aminek oka a kutatók szerint a túl alacsony esetszám lehetett (a vizsgálat végére a kiinduláskor bevont n= 800 fő 356-ra csökkent, mivel csak azoknak a betegeknek az adatait értékelték, akik mindhárom gyógyszerészi intervencióban részt vettek). Ráadásul a fél éves utánkövetés nem alkalmas a gyógyszeroptimalizáció hosszú távú előnyeinek kimutatására sem.


Összefoglalóan elmondható: a praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatására csökken a gyógyszereléssel összefüggő problémák száma, nő a betegek egészséggel összefüggő életminősége és csökkennek az egészségügyi kiadások.


Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Syafhan, Nadia Farhanah, Sayer Al Azzam, Steven D. Williams, Wendy Wilson, Jayne Brady, Peter Lawrence, Mark McCrudden et al. "General practitioner practice-based pharmacist input to medicines optimisation in the UK: pragmatic, multicenter, randomised, controlled trial." Journal of Pharmaceutical Policy and Practice 14, no. 1 (2021): 1-15.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerészi szolgáltatások idősotthonokban

Az összesített eredmények szerint a gyógyszerészi szolgáltatás nagyon hatékonyan javította az egyik legfontosabb ápolási otthoni kimenetet: szignifikánsan csökkentette az esések számát. A gyógyszerészi szolgáltatás eredményeképpen kifejezetten javult a gyógyszerelés (a MAI-pontszám 2,2-del csökkent), és csökkent az egy beteg által átlagosan szedett gyógyszerek száma (7,2-ről 5,3-re).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.