PharmaPraxis

Patikai ügyelet: káosz helyett rend jöhet?

2015. ÁPRILIS 21.

Húsz év után rendezni kellene a gyógyszertári ügyeletek helyzetét, mert az jelenleg sem a betegek, sem a patikusok érdekeit nem szolgálja – ebben valamennyi szakmai szervezet egyetért, és az elmúlt évtizedekben több javaslat is készült a jelenlegi kaotikus helyzet tisztázására, ám eddig ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak.

Néhány héttel ezelőtt a Hálózatban működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) közleményben ismertette elképzeléseit a legszélesebb közönséggel, ezzel szemben dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a szakmai konszenzust szorgalmazná, és a kész koncepcióval lépne a széles közvélemény elé. Bár addig még jó néhány rendezetlen szabályozási kérdésre is választ kellene adni.

A patikai ügyeleti rend ad hoc módon, a területi eloszlást tekintve egyenetlenül működik, és finanszírozása is aránytalanul nagy terhet ró a gyógyszertárakra – fogalmazott közleményében a HGYSZ. A patikai ügyeletre vonatkozó törvényi szabályozás minimum joghézagos, szubjektív, és nem tartalmaz kapaszkodókat – összegezte lapunknak Mikola Bálint, felhívva a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogrendszerben a gyógyszertári ügyelet nem közfeladat és nem az alapellátás része, azonban a helyzet rendezésének nem az a megoldása, hogy a törvényi hibák miatt az államot támadják, mint inkább egy új irány felállítása. A Magyar Gyógyszerészi Kamara két évvel ezelőtt kidolgozott ügyeleti koncepcióját a MOSZ azért sem tartotta jónak, mert nem ért egyet a korábbi rendszer fúrás-faragásával, az ügyelet költségeinek patikák által történő közös finanszírozásával. A magángyógyszerészek szerint el kell felejteni azt, ami eddig volt. Elsőként definiálni kell az ügyeletes gyógyszertárak jogi helyzetét. Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a gyógyszertári ügyeletet nem sorolja sem az alap, sem a sürgősségi ellátások közé. Ha az állam mégis fontos közfeladatnak tartja a gyógyszertári ügyelet fenntartását, akkor annak finanszírozásában az Államháztartásról szóló 2011. CXCV. Tv. alapján részt kell vállalnia – mondja Mikola Bálint.

Az ÁNTSZ adatai és a HGYSZ kutatása szerint a 2322 közforgalmú gyógyszertár közül 805 gyógyszertár tart ügyeletet valamilyen formában, 222 településen. A fővárossal nem számolva, 221 településen 788 gyógyszertár áll rendelkezésre ügyeleti szolgálattal. A 175 vidéki járás közül összesen 152-ben van valamilyen szintű ügyeleti ellátás. Az ügyelettel nem rendelkező 23 járásban közel 480 000-en élnek.

Némileg eltérő számokat mutat a MOSZ saját felmérése, eszerint ma 2329 gyógyszertárból 832 patikát köteleznek ügyeletre, készenlétre, ebből naponta effektíve 156 ügyel. Míg az ÁNTSZ legfőbb érve a „folyamatos ellátás”, addig például Budapest I., II., VII., VIII., IX., XV., XXII., és XXIII. kerületeiben nincs ügyeletes patika, 458 ezer embert hagyva „ellátatlanul”. A másik végletként párezer fős községek példáját hozza a MOSZ, ahol két patika heti váltásban folyamatosan, gyakran egy gyógyszerésszel zárástól nyitásig ügyel a napi 10 órás üzemidőt követően.

Mivel az ügyelet finanszírozását jelenleg a gyógyszertárnak kell biztosítania, a legtöbb településen és járásban nem egy gyógyszertár vállalja az ügyeleti szolgálatot, hanem váltásban több. A nagyobb városokra, megyeszékhelyek többségére jellemző, hogy akár tíznél több gyógyszertár tart ügyeletet. A HGYSZ helyzetelemzését Mikola Bálint még azzal is kiegészíti, hogy sokhelyütt az ügyeletet adó kórház mellett lévő patika zárva van, előfordul, hogy 30 kilométert kell utaznia a betegnek, hogy kiválthassa a felírt vényt.

A HGYSZ két megoldási javaslatot tett le a döntéshozó asztalára, az egyikben a szolgáltatás alapján meghatározott ügyeleti rendszer kialakítását szorgalmazza, fő szempontként azt határozva meg, hogy a sürgősségi gyógyszerellátás elsődleges feladata, hogy biztosítsa a sürgősségi orvosi ellátás során javasolt kezelés folytatásának feltételeit a megfelelő gyógyszerek rendelkezésre bocsátásával. Ezért a sürgősségi gyógyszerellátást a sürgősségi orvosi ellátási rendszer felépítését figyelembe véve szervezné meg.

A gyógyszertári ügyelet nem a terápia folytatására szolgál, hanem arra, hogy aki bajban van, az azonnali ellátáshoz jusson – vélekedik ezzel szemben Mikola Bálint. A beteg felelősségét nem vállalhatják át a gyógyszerészek abban az esetben, amikor hét végén jön rá, hogy elfogyott a gyógyszere, a recept pedig két hete a táskájában lapul. Abban egyetért a HGYSZ-szel, hogy az orvosi ügyeletekhez kell igazítani az ügyeletet adó patikák elosztását, azonban elsőként a sürgősség fogalmát mind orvosi, mind pedig gyógyszerészeti részről definiálni kell. A sürgősségi alapellátásban nemhogy protokoll, de olyan lista sem készült eddig, hogy milyen gyógyszereket kell tartani a rendelőben, így ott nagyon kevés készítmény áll rendelkezésre, ha betegeknek például injekcióra van szüksége, az ügyeletes patikában kell kiváltaniuk az ampullát, majd visszamenni az orvoshoz, hogy az beadhassa a szert.

A sürgősségi gyógyszerellátás pontos feladatainak jogszabályba foglalását a HGYSZ is sürgeti, ahogyan azt is, hogy hol és milyen időtartamban kell ügyeletet vagy készenlétet tartani. A jelenlegi kaotikus helyzet ugyanis alapvetően abból ered, hogy az országos tisztifőgyógyszerész döntése alapján ugyanis bármely közforgalmú gyógyszertár kötelezhető arra, hogy készenléti és ügyeleti ellátást nyújtson az adott településen működő és érintett gyógyszertárak javaslatai alapján.


Százezer főre egy patika elegendő


Kevesebb ügyeleti ellátást nyújtó patika is elegendő lenne a lakossági igények kielégítésére – tartja a MOSZ. Az elnök szerint 25-30 kilométeren belül kell kijelölni az ügyeletes gyógyszertárakat, a mintegy száz patika egyenként százezer fő sürgősségi gyógyszerellátását biztosíthatná. Mindössze húszezer fővel javasol többet a HGYSZ, véleményük szerint a sürgősségi gyógyszerellátás megoldható legfeljebb 120 gyógyszertár bevonásával, melyből 8-10 Budapesten látna el ügyeleti szolgáltatást, míg 100-110 a vidéki településeken lenne elérhető. Az ügyeletes gyógyszertárak a kijelölt ügyeleti központban működhetnének, az ügyeleti körzetek meghatározása a járási rendszer alapján képzelné el a szövetség.

Az ügyeleti ellátást nyújtó patikák kijelölésénél arra is figyelemmel kell lenni, hogy számos esetben a település gyógyszertára azért kapott épületet, fenntartási támogatást, vagy iparűzési adókedvezményt a helyi önkormányzattól, mert vállalta az ügyeletet – sorolja Mikola Bálint. Ezen túlmenően az is előfordul, hogy a gyógyszerész úgy kapott patikaműködtetési jogot, hogy cserébe ellátja az ügyeletet. Ezért meg kell vizsgálni azt is, hogy az adott jogi helyzetet miként lehet feloldani. Racionális szempont lehetne az ügyeleti hálózat kialakításánál az orvosi sürgősségi centrumok közelsége.

A jelenlegi ügyeleti rend fenntartása óriási anyagi erőfeszítést jelent a gyógyszerészkar számára, ezért a MOSZ egységes, évente felülvizsgálandó ügyeleti költség-standard létrehozását javasolja. Elsőként a gyógyszertári ügyelet forrás és munkaerőigényét kellene kikalkulálni, a gyógyszerész óradíjával és a patika rezsiköltségével számolva. Ha ez elkezd működni, és a jelenlegi tb-elszámolási rendszerben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött pénztárgépeknek köszönhetően pontosan követhető, mikor milyen forgalmat bonyolít le ügyeleti időben az adott gyógyszertár. Ahol a betegforgalomból eredő bevétel fedezi a költségeket, ott nem szükséges állami hozzájárulás, ott üzletileg megéri fenntartani az ügyeletet. A központi dotációra jellemzően a kistelepüléseken lehet szükség, ahol nem lehet csak a tulajdonosra hárítani a közfeladat ellátásának költségeit. Mikola Bálint azt hangsúlyozza, ha a törvény, vagy a szaktárca rendelete előírja a sürgősségi gyógyszertári ellátási kötelezettséget, annak fenntartásából is ki kell vennie a részét. A MOSZ számításai szerint egyébként szűk egymilliárd forintból lehetne finanszírozni a rendszert.

A HGYSZ két különböző javaslatot dolgozott ki a helyzet orvoslására – területi alapon meghatározott ügyeleti rendszer, és ügyeleti körzetek kialakítása – ezeket elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI), valamint a települési önkormányzatoknak.

Széles szakmai és szakértői környezetben tekintette át és vitatta meg a gyógyszertárak ügyeleti szolgálatának helyzetét a MOSZ március elején, Siófokon megrendezett konferenciáján. Az eseményen a közgyűlés határozatban kötelezte elnökségét arra, hogy az EMMI és az OGYÉI felé egyaránt kezdeményezze a kérdés felülvizsgálatát, egyúttal kezdeményezve egy biztonságos, korszerű és nem utolsósorban gazdaságos modell kialakítását.

Ennek megfelelően egyeztetett az ügyeleti kérdésekről a MOSZ, az ágazatért felelős helyettes államtitkár, Beneda Attila, valamint az OGYÉI frissen kinevezett főigazgatója, Pozsgay Csilla is részt vett a szervezet konferenciáján. Mikola Bálint szerint most a szakállamtitkárság részéről is érezni a szándékot arra, hogy rendezzék a két évtizede odázott kérdést, különösen szerencsésnek tartja, hogy az országos tisztifőgyógyszerészi pozíció az ÁNTSZ-től az új gyógyszerészeti hatósághoz került, így hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a szakmai szempontok is a kizárólag jogalkalmazói hozzáállás mellett. Így kialakulhat egy jogilag koherens, biztonságos, ésszerű sürgősségi gyógyszerellátási rend, ami mind a lakosság, mind pedig a gyógyszerészkar megelégedésére szolgálna.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-04-21

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.