Ökológia

Korallfehéredés pusztít a Chagos-szigetek körüli tengeri rezervátumban

2016. JÚNIUS 09.

Súlyos károkat okozott a korallfehéredés a Brit Indiai-óceáni Területen fekvő Chagos-szigetek környékén elterülő korallzátonyon.

Az Egyesült Királyság legnagyobb trópusi korallzátonyán a koralltelepek 85 százalékát károsította vagy pusztította el a globális felmelegedés okozta fehéredés. A tudósok szerint még az 1998-ban tapasztalt pusztulásnál is súlyosabb a helyzet.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása: amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent a korallzátonyok körül élő halakra és közvetve az emberekre is.

A Chagos-szigetek környékén hónapok óta mérnek szokatlanul magas tengerhőmérsékletet. Az 1998-as korallpusztulás idején 29,5 Celsius-fokos volt a víz. Tavaly áprilisban a tudósok 30,5 Celsius-fokot mértek a helyszínen, és idén ugyanolyan meleg a víz - mondta el Charles Sheppard professzor, a Chagos Környezetvédelmi Alap elnöke.

A globális korallfehéredést a ciklikusan jelentkező, az elmúlt egy évben szélsőségesen erős El Nino-jelenség váltotta ki, amely sok óceáni térségben felmelegítette a vizet. A közelmúltban láttak napvilágot olyan jelentések, melyek szerint az ausztrál Nagy-korallzátonyt is súlyosan érintette a kifehéredés és a Maldív-szigetek környékét is.

A tudósok azt remélik, hogy az El Nino-hatás elmúltával a Chagos környéki korallzátony ismét feléled, akárcsak az 1998-as eset után.

A Chagos-szigetek környékén 640 ezer négyzetkilométeren elterülő tengeri rezervátumot 2010-ben hozták létre. A zónában a becslések szerint 60-80 ezer négyzetkilométert borít korallzátony.


Forrás: MTI
MTI 2016. június 8., szerda 13:32

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A teljes ökoszisztéma összeomlott a Nagy-korallzátony egyes részein ausztrál kutatók szerint

A teljes ökoszisztéma összeomlásáról, a halak sokkoló hiányáról és a nyári korallfehéredést túlélt korallzátonyok téli fehéredéséről számolt be az ausztráliai korallmegfigyelő program egyik tudósa, aki nem rég tért vissza a Nagy-korallzátonynak a természeti csapás által leginkább sújtott északi térségéből.

Ökológia

Korallfehéredés az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén

A legmagasabb szintre emelték a hét végén a korallfehéredés miatti riasztást az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén. Tizennyolc évvel ezelőtt a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására hatalmas mennyiségű meleg víz áramlott szét a bolygón, elpusztítva a világ korallállományának hatodát és súlyosan károsítva a Nagy-korallzátony felét.

Hírvilág

Kőolajfeltárás a korallzátony fölött?

Egy óriás korallzátonyra bukkantak az Amazonas folyó atlanti-óceáni torkolatának iszapos vizének mélyén, a 9,3 ezer négyzetkilométer területű természeti képződmény egy olyan térségben terül el, amelyet kőolajfeltárásra jelöltek ki.

Hírvilág

Cápapopuláció-vizsgálat

A szakembereket már az első évben számos meglepetés érte: a világ néhány részén a vártnál sokkal több cápát és ráját figyeltek meg.

Hírvilág

Drámai gyorsasággal pusztulnak a Dél-kínai-tenger korallzátonyai

A Dél-kínai-tenger korallzátonyainak több mint 80 százaléka, a mangrovék mintegy 73 százaléka elpusztult az 1970-es évek óta - közölte a kínai környezetvédelmi tárca egyik tisztségviselője