Ökológia

Az egész életünkre kihat, hogy milyen baktériumokkal találkozunk a korai életszakaszokban – mikrobiom, allergiák és megelőzési lehetőségek

2022. MÁJUS 31.

Az egészségünk és a mikrobiomunk kapcsolatáról egyre több összefüggésre derül fény. Egy a Nature Reviews Immunology szaklapban tavaly megjelent publikáció, az Early life microbial exposures and allergy risks: opportunities for prevention szerzői a korai életszakaszokban fellépő mikrobiális kitettség és különféle allergiás megbetegédesek közötti kapcsolatot tárja fel. Az áttekintő tanulmányban többek között az asztma, az ételallergiák és az atópiás dermatitisz kialakulásának és potenciális kezelési lehetőségeinek mikrobiális összefüggéseit mutatják be a szerzők. Ezen egészségügyi problémák prevalenciája növekszik, különösen a „nyugatiasodó” országokban, aminek hátterében olyan tényezők állnak, mint a császármetszéssel történő születések arányának emelkedése, a növekvő korai antibiotikum használat, a nyugatias étrend és az ehhez kapcsolódó túlsúly; valamint a kül- és beltéri életmódbeli, illetve aktivitásbeli változások. Ezek a tényezők közvetve és közvetlenül egyaránt erőteljesen befolyásolják a humán mikrobiom alakulását, hatnak ennek bakteriális, gomba- és vírus komponenseire is. A tanulmányból kiderül, hogy az immunrendszer megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy a korai életszakaszokban biodiverz környezet vegye körül a gyermeket.

A mikrobiom alakulását az előbb felsorolt tényezők, a császármetszéssel történő születés és az antibiotikum használat mellett más körülmények is befolyásolják. Ilyen például a szoptatás és a vírusfertőzéseken való átesés is. A szoptatás a korai mikrobiom diverzitását és összetételét leginkább meghatározó tényezők egyike, és a mikrobiom változatossága által összefügg az immunrendszer fejlődésével, allergiák elleni védelemben is fontos szerepe lehet. A tovább tartó szoptatás előnyösnek tűnik a mikrobiom fejlődése szempontjából.

Allergiás mechanizmusok számos módon kötődnek a mikrobiótához. A sokféle példa közül érdemes kiemelni bizonyos gombafajok atópiás dermatitiszhez fűződő kapcsolatát, a vírusok betegségekre való fogékonyságot módosító hatásait, illetve azt, hogy a baktériumoknak való ismételt kitettség csökkenti az autoimmun megbetegédesek esélyét. Különösen fontos a korai életszakaszok és az allergiakockázat közötti összefüggések alaposabb megértése a megfelelő megelőzési stratégiák megalkotásához. Az elsődleges stratégiák közé az allergén szenzitizáció blokkolása, a másodlagosak közé pedig a szenzitizációt követően fellépő klinikai tünetek kialakulásának gátlása tartozik.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az egyre gyakoribb allergiás problémák kezeléséhez nem elég egy-egy apróbb változtatást bevezetni: kulcsfontosságú lenne az ezekhez vezető komplex tényezők, összefüggések együttes figyelembevétele. Megelőzési lehetőségként olyan megoldásokat említenek, mint a kültéri aktivitás, a kisgyermekkortól kezdve változatos étrend, a kevésbé feldolgozott élelmiszerek fogyasztása valamint a diverz élettel teli talajokkal való érintkezés.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Renz, H., & Skevaki, C. (2021). Early life microbial exposures and allergy risks: opportunities for prevention. Nature Reviews Immunology, 21(3), 177-191.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Klinikum

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

Ökológia

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.