Placebo adásával a tünetek szubjektív megélése nagyban befolyásolható. Mindamellett gyakori nézet, hogy a placebóra adott válasz sokszor csalóka. A szerzők azt vizsgáltá, hogy az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelésekor beteg és orvosa viszonylatában vajon a nyíltan adott placebóval (nem megtévesztő vagy titkolt alkalmazás) jobb eredmény érhető-e el, mintha a beteg nem kapna semmit.


A két csoport bevonásával végzett, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat három hétig zajlott egy egyetemi központban 80, zömmel nőbeteg (70%) bevonásával, akik átlagéletkora 47±18 év volt, és az IBS Szimptóma Súlyossági Skálán (IBS-SSS) több mint 150 pontot értek el, és akiknél Róma III besorolással IBS-t diagnosztizáltak. A betegek véletlen besorolás alapján, ugyanolyan minőségű orvosi ellátás mellett kerültek abba a csoportba, akik nyíltan kapták a placebo tablettákat a következő tájékoztatással: „a placebotabletták hasonlóan a cukorkákhoz, közömbös összetevőkből állnak, és klinikai vizsgálatok alapján az IBS tüneteit a szervezet öngyógyító képességének serkentése útján lényegesen javítják”, illetve abba a csoportba, akik nem kaptak kezelést. Az elsődleges végpont az IBS Teljes Javulási Skála (IBS-GIS) volt. Másodlagos végpontokként az IBS Szimptóma Súlyossági Skálát (IBS-SSS), az IBS Kielégítő Tünetenyhülést (IBS-AR) és az IBS Életminőségi Mutatókat (IBS-QoL) nézték.

A nyíltan placebót kapott csoportban szignifikánsan magasabb volt az átlaga (±SD) a teljes javulási pontszámoknak (IBS-GIS) mind az időközi értékeléskor a 11. napon (5,2±1,0 vs. 4,0±1,1, p<0,001), mind a vizsgálat végén, a 21. napon (5,0±1,5 vs. 3,9±1,3, p=0,002). Hasonlóképpen szignifikáns eredményeket rögzítettek mindkét időpontban a tünetek csökkent súlyossága (IBS-SSS, p=0.008 és p=0.03) és a kielégítő tünetenyhülés terén is (IBS-AR, p=0,02 és p=0,03); illetve a nyíltan placebót kapott csoportban az életminőségi mutatókban (IBS-QoL) is javulás mutatkozott a vizsgálat végére, a 21. napra (p=0,08).

A megtévesztés nélkül adott placebo az IBS terápiájában hatékony módszer lehet. További vizsgálatokra van szükség IBS és esetleg egyéb betegségek esetén is, hogy tisztázódjon, vajon a kezelőorvosok a betegük javát szolgálhatják-e a beteg beleegyezésével alkalmazott placebokezeléssel.

Forrás: Kaptchuk TJ, Friedlander E, Kelley JM, Sanchez MN, Kokkotou E, et al. (2010) Placebos without Deception: A Randomized Controlled Trial in Irritable Bowel Syndrome. PLoS ONE 5(12): e15591. doi:10.1371/journal.pone.0015591

Szemlézte: Lipták Judith dr. , eLitMed.hu