2011. SZEPTEMBER 12.
Placebo adásával a tünetek szubjektív megélése nagyban befolyásolható. Mindamellett gyakori nézet, hogy a placebóra adott válasz sokszor csalóka. A szerzők azt vizsgáltá, hogy az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelésekor beteg és orvosa viszonylatában vajon a nyíltan adott placebóval (nem megtévesztő vagy titkolt alkalmazás) jobb eredmény érhető-e el, mintha a beteg nem kapna semmit.
A két csoport bevonásával végzett, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat három hétig zajlott egy egyetemi központban 80, zömmel nőbeteg (70%) bevonásával, akik átlagéletkora 47±18 év volt, és az IBS Szimptóma Súlyossági Skálán (IBS-SSS) több mint 150 pontot értek el, és akiknél Róma III besorolással IBS-t diagnosztizáltak. A betegek véletlen besorolás alapján, ugyanolyan minőségű orvosi ellátás mellett kerültek abba a csoportba, akik nyíltan kapták a placebo tablettákat a következő tájékoztatással: „a placebotabletták hasonlóan a cukorkákhoz, közömbös összetevőkből állnak, és klinikai vizsgálatok alapján az IBS tüneteit a szervezet öngyógyító képességének serkentése útján lényegesen javítják”, illetve abba a csoportba, akik nem kaptak kezelést. Az elsődleges végpont az IBS Teljes Javulási Skála (IBS-GIS) volt. Másodlagos végpontokként az IBS Szimptóma Súlyossági Skálát (IBS-SSS), az IBS Kielégítő Tünetenyhülést (IBS-AR) és az IBS Életminőségi Mutatókat (IBS-QoL) nézték.
A nyíltan placebót kapott csoportban szignifikánsan magasabb volt az átlaga (±SD) a teljes javulási pontszámoknak (IBS-GIS) mind az időközi értékeléskor a 11. napon (5,2±1,0 vs. 4,0±1,1, p<0,001), mind a vizsgálat végén, a 21. napon (5,0±1,5 vs. 3,9±1,3, p=0,002). Hasonlóképpen szignifikáns eredményeket rögzítettek mindkét időpontban a tünetek csökkent súlyossága (IBS-SSS, p=0.008 és p=0.03) és a kielégítő tünetenyhülés terén is (IBS-AR, p=0,02 és p=0,03); illetve a nyíltan placebót kapott csoportban az életminőségi mutatókban (IBS-QoL) is javulás mutatkozott a vizsgálat végére, a 21. napra (p=0,08).
A megtévesztés nélkül adott placebo az IBS terápiájában hatékony módszer lehet. További vizsgálatokra van szükség IBS és esetleg egyéb betegségek esetén is, hogy tisztázódjon, vajon a kezelőorvosok a betegük javát szolgálhatják-e a beteg beleegyezésével alkalmazott placebokezeléssel.
Forrás: Kaptchuk TJ, Friedlander E, Kelley JM, Sanchez MN, Kokkotou E, et al. (2010) Placebos without Deception: A Randomized Controlled Trial in Irritable Bowel Syndrome. PLoS ONE 5(12): e15591. doi:10.1371/journal.pone.0015591
Szemlézte: Lipták Judith dr. , eLitMed.hu
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Lege Artis Medicinae
Az emberarcú pszichiátria Mephistója. Muhi Klára – Dér András: A szabadság bolond körei3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás