A staphylococcusok Gram-pozitív coccusok, amelyek közül a Staphylococcus aureus (koaguláz pozitív) a leggyakoribb humán patogének közé tartozik. Sérüléskor, a bőr, illetve nyálkahártya lokális védekezőképességének csökkenésekor, műtéti sebzés kapcsán a szövetekbe kerülve többnyire csak lokális, felszínes és abscedáló folyamatot okoznak. Bár ezek általában ártalmatlanok, a baktériumok a vérárammal a szervezet bármely pontjára eljutva súlyos, invazív infekciót okozhatnak, és a bacteriaemia következtében például endocarditis, osteomyelitis, pneumonia vagy perirenalis abscessus alakulhat ki. Toxintermelő törzs exfoliatív dermatitist, hasmenést vagy toxicus shock szindrómát okozhat.

Az elmúlt 30-40 évben a klasszikus fertőző betegségek eltűnésével, ill. számuk jelentős csökkenésével párhuzamosan egyre több egészségügyi beavatkozásokkal és kórházi fertőzésekkel kapcsolatos infekciók diagnosztizálhatók. Az is közismert, hogy egyes nem kórházi eredetű fertőzések még ma is jelentős számban fordulnak elő (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, varicella) és szinte minden évben új kórokozókat és új betegségeket ismertünk meg. Az új ismeretek közé tartozik infekciók szempontjából az is, hogy bármilyen mikroorganizmus fertőzést idézhet elő, a szervezet megváltozott védekezőképességének tükrében.

Eddig körülbelül félmillió ember kapott H1N1-influenza elleni oltást, s ebből 38 olyan esetet jelentettek az orvosok, amely valamilyen feltételezett mellékhatásra utal.

Az influenza heveny fertőző vírusos betegség, mely közvetlenül, vagy a levegőben cseppek által közvetítve terjed. Kezdeti tünetei a következők: elesettség, 1-2 napig tartó magas láz (39 fok felett) hidegrázással, ízületi fájdalom, izomfájdalmak, fejfájás. Eleinte légúti tünetek (orrfolyás, tüsszögés és köhögés) alig vannak. Az előadásban az influenza által okozott világjárványokról, az influenza különböző kórokozóiról, terjedésükről, szövődményeiről, különböző lefolyásáról és a lehetséges kezelésről olvashatnak.

A leggyakoribb fertőző megbetegedések a légúti infekciók. A felső légúti infekciók az egész emberiséget érintik és évente szinte mindenkinek egy, vagy több alkalommal van a felső légutakban zajló infekciója. Az igen magas morbiditási adatok mellett, a letalitás elenyésző. Ugyanakkor alsó légúti infekciókban még napjainkban is sokan halnak meg. A világ és az orvostudomány kétségtelenül sokat változott azóta, hogy a múlt század elején Osler a „pneumococcus”-t úgy jellemezte: „captain of the man of death”. Az antibiotikumok felfedezése lényegesen javította a betegek életben maradási esélyeit. Ezzel párhuzamosan kiderült, hogy az összes antibiotikum fogyasztás kétharmada a légúti infekciók terápiáját szolgálja, és éppen e fertőzések kezelése terén van a legnagyobb antibiotikum visszaélés is. Mindez oda vezetett, hogy megváltozott a különböző légúti patogének antibiotikumok iránti érzékenysége és emiatt folyamatosan változtatni kellett az egyes kórképek kezelési stratégiáját.