Klinikum

Kritikai áttekintés "Az egészség és a boldogság nem magánügy" című összefoglalónkban ismertetett közleményről

2011. AUGUSZTUS 15.

Fowler és Christakis nagy visszhangot kiváltó közleményükben nem kevesebbet állítottak, mint hogy a boldogság társas kapcsolatok útján terjed. A szerzők a Framingham Heart Study adatait használták, amelyek a társas kapcsolatok elemzésére is használható információkat is tartalmaznak, bár az adatokat egyáltalán nem ilyen célból gyűjtötték.
Sok olvasó azonban kevéssé jártas a társas kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásban, az elemzési módszerekben, és ezért nem feltétlenül bízhat az eredmények érvényességében. Peter Sainsbury, az egyik ausztráliai megyei egészségügyi ellátási rendszer közegészségügyi igazgatója, a BMJ-ben közölt kommentárjában hasznos tájékoztatással szolgál a kutatáshoz alkalmazott módszerekről és az eredmények értelmezéséről.


Mivel az ember társas lény, a társadalom nem csak hogy létezik, de a létezése elkerülhetetlen, és minden embert többféle módon befolyásol a társadalom egésze és a hozzá tartozó csoportok és személyek. Ebből következik, hogy az egyének jellemzőinek (például a viselkedésüknek és az egészségüknek) a megértéséhez szükségesek olyan módszerek is, amelyekkel az emberek közötti társas kapcsolatok tanulmányozhatók. Egyik ilyen módszer a társas hálózatok elemzése.

Miről is szól a hálózatkutatás?

Leegyszerűsítve, a hálózatkutatók megkérdezik a vizsgálat résztvevőit, hogy kiket ismernek, majd megállapítják, hogy kik ismerik egymást, és ezzel vizuálisan ábrázolják és mennyiségileg elemzik a személyek közötti és körüli hálózat szövedékét. A valóságban persze ennél többről van szó. A kutatók például összpontosíthatnak egyetlen személy körüli kapcsolatokra, vagy összeállíthatják ezeket a kapcsolatrendszereket egy közösség (például egy vállalat vagy egy település) társas hálózatává, vagy tanulmányozhatnak mindenkit, akiket a résztvevők ismernek.

Gyakran a kutatásokban csak bizonyos típusú kapcsolatokra összpontosítanak (például a résztvevők családjára vagy azokra az emberekre, akikkel nap mint nap találkoznak). A kutatás céljától függően a kutatók gondosan fogalmazzák meg a résztvevőknek feltett kérdéseket, hogy a résztvevők tényleg azokat az ismerőseiket említsék, akik a kutatás szempontjából lényegesek.

Módszertani előnyök

Fowler és Christakis vizsgálata több szempontból is jól van kivitelezve. Először is, az adatgyűjtéskor nem a boldogság és a társas hálózatok meghatározása volt a cél. Ezért az adatokat nem torzította a kutatók ilyen irányú törekvése, sem a résztvevők (tudatos vagy tudatalatti) törekvése arra, hogy társadalmilag kívánatos válaszokat adjanak (például hogy ne sértsék meg ismerőseiket azzal, hogy nem említik őket, vagy bizonyítsák, hogy olyan emberekkel állnak kapcsolatban, akikkel „illik”).

A vizsgálat további előnye, hogy – annak ellenére, hogy az orvostudományi kutatásban szokatlan és kevéssé ismert módszer a társas hálózatok elemzése – ezt a módszert általánosan használják, és módszertani szempontból megfelelőnek tartják a szociológiai, szociálpszichológiai és más társadalomtudományi kutatásokban.

Ugyancsak a vizsgálat eredményeinek megbízhatóságát támasztja alá, hogy a szerzők számos szenzitivitási vizsgálatot végeztek, amelyekben azt próbálták ki, hogy másféle statisztikai elemzési módszerekkel is hasonló eredményt kapnának-e. Ezeknek az elemzéseknek az eredménye feltűnően pozitív volt, tehát az egy bizonyos összefüggés értékelésre alkalmas statisztikai módszerek közül bármelyiket választva hasonló eredményt kaptak volna.

Módszertani hátrányok

Több okból viszont óvatosság indokolt az eredmények értelmezésében. Először is, a szerzők egyetlen közösséget tanulmányoztak és egyetlen adatbázist, amelyet nem ilyen célból hoztak létre. Lehetséges, hogy a framinghami lakosság egyáltalán nem átlagos, vagy az adatgyűjtés valamilyen ismeretlen, szisztematikus torzítást tartalmazott.

A barátokra vonatkozó adatokat is fenntartásokkal kell szemlélni, ugyanis a válaszadók leginkább csak egy barátjukat említettek. A szociális hálózatok kutatásában általában az összes közeli barátra rá szoktak kérdezni, ezzel a hálózatokra vonatkozó adatok jobban közelítenek a teljesség igényéhez, és nagyobb lett volna annak a valószínűsége, hogy a kölcsönös barátságok azonosításra kerülnek. Talán épp ezért a távolinak minősített barátok (a barátok barátainak a barátai) boldogsága által kifejtett hatás (5,6%) túl nagynak tűnik a közvetlen barátok hatásához (14%) képest.

A boldogság mérésére használt négy kérdésre adott válasz első megközelítésben valóban jól tükrözi a boldogság érzését, de érdekes lenne megtudni, hogy vajon más mérési módszerekkel is hasonló eredmények születnének-e.

Összefoglalás

Összességében Fowler és Christakis értékes, érdekes és viszonylag robusztus eredményeket hoztak létre, amelyek a boldogság kutatásában további termékeny kutatásokat fognak ösztönözni. Nem valószínű azonban, hogy az összes eredményt meg fogják erősíteni. Szóval még nem érdemes megszakítanunk a kapcsolatot a boldogtalan barátainkkal.


Forrás:

Peter Sainsbury: Commentary – Understanding social network analysis
BMJ 2008; 337:a1957.


Kapcsolódó anyagok:

James H Fowler és Nicholas A Christakis: Dynamic spread of happiness in a large social network: longitudinal analysis over 20 years in the Framingham Heart Study
Eredeti közlemény angol nyelven: BMJ 2008 337: a2338.
A közlemény magyar nyelvű összefoglalója rovatunkban


Az összefoglalást készítette: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A jövő kiszámítható?

A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Gondolat

A kint és bent folyamatossá válik…

GYIMESI Ágnes Andrea

Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatóval Gyimesi Ágnes Andrea beszélget

Hírvilág

Intelligens sejthálózatok és az emberi betegségek

Az „egy gén/egy enzim/egy funkció”-elmélethez képest, mely egyenes összefüggést feltételez a geno- és fenotípus között, ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak a háttérben. Sokkal többször fordulnak elő hiányos beékelődések, változó génexpressziók, betegség fellépésének különbségei és módosító mutációk, mint azt eddig gondolták.

Klinikum

Boldogság, egészség és a szociális hálózatok

Az egészséget meghatározó pszichoszociális tényezők a társas kapcsolatok, hálózatok útján terjednek.