Klinikum

Diabetes-gyógyszerek és Parkinson-kockázat

2021. JANUÁR 29.

A cukorbetegség esetén jelentkező nagyobb Parkinson-kockázatot különböző mértékben csökkenthetik a különböző típusú antidiabetikumok.

A Parkinson-kór incidenciája az átlaglakosságban 0,3%, azonban az előrejelzések szerint a következő 7 évben 18%-os kockázatnövekedésre számíthatunk, többek között ezért is nő a szakmai érdeklődés a glükózkontroll és a neurodegeneratív betegségek közötti lehetséges kapcsolat iránt.

Az új évezred első évtizedében befogadott glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptor agonisták, más néven inkretin-mimetikumok – amiket általában másod- vagy harmadvonalban írnak fel a cukorbetegeknek – a pankreász béta-sejtjeinek inzulinszekrécióját fokozzák és gátolják a máj glukagonszekrécióját. A GLP-1 lebontását a dipeptidil-peptidáz 4 (DPP4) enzim végzi, így a DPP4-inhibitorok és a GLP-1-mimetikumok használata egyaránt a vércukor- és hemoblobin A1c-szintek csökkenését eredményezi. A Brain-tanulmány szerzői korábban már megvizsgálták az ezredforduló környékén befogadott, inzulinhatás-fokozó glitazonok (GTZ) esetleges neuroprotektív hatását nagy-britanniai populáción, most a cukorbetegeknél alkalmazott valamennyi antidiabetikum-típus és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata közötti összefüggést számszerűsítették.

A longitudinális vizsgálatban a nagy-britanniai populációra reprezentatív, anonim elsődleges ellátásbeli adatokat használtak. Az adatbázisban 808 körzeti orvosi praxis betegeinek adatai szerepelnek, a vizsgálati csoportba a több mint 15 és fél millió főből 100.288 beteg került be, mindazok a nem-Parkinsonos 18 éven felüliek, akiket 2006 januárja után diagnosztizáltak diabétesszel és legalább két egymást követő alkalommal GTZ-, DPP4-inhibitor- vagy/és GLP-1-mimetikum-kezelést írtak fel számukra. A követést legkésőbb 2019 januárjáig végezték, a követés korábbi befejezésére Parkinson-kór diagnózisának felállítása, a beteg praxisból való távozása vagy halála esetén került sor. Összehasonlították a Parkinson-kórral diagnosztizált, különböző típusú antidiabetikumokkal kezelt cukorbetegek arányát (GTZ, DPP4-inhibitor, GLP-1-mimetikum önmagában vagy metforminnal, illetve a 2-es típusú diabétesz kezelésére legrégebben használt szulfanilureákkal kombinációban, kontrollként bármi más orális antidiabetikum-kombináció). Kiszámították a kezeletlen, illetve az inzulinnal kezelt cukorbetegek körében jelentkező Parkinson-kockázatot is. Az adatbázis alapján kiszámolták a nem-cukorbetegek között kialakult Parkinson-betegek arányát.

A végső elemzésbe a finomított beválasztási kritériumok alapján a 100.288 főből 61.895 fő került be, őket hasonlították össze a 36.897 egyéb orális antidiabetikum-kombinációval kezelt beteggel. Az utánkövetés során (átlagos utánkövetés a vizsgálati csoportban 3,6 év, a kontrollcsoportban 2,8 év) a páciensek 0,3%-ánál alakult ki Parkinson-kór, ezek 16%-a az utánkövetés első évében.

A vizsgálati csoportban (a GTZ-, DPP4-inhibitor-, GLP-1-mimetikum-kezelésben részesültek körében) a Parkinson-kór incidenciája összességében 30%-kal alacsonyabb volt, mint a bármi más orális antidiabetikum-kombinációt alkalmazó terápiában részesültek (kontroll) csoportjában (7 versus 10/10.000 személyév). Az elemzés nem talált összefüggést a GTZ-kezelés és a Parkinson-kór incidenciája között, azonban erős bizonyíték támasztja alá a DPP4-inhibitor- és a GLP-1-mimetikum-kezelés, valamint a Parkinson-kór csökkenő incidenciája közötti összefüggést. A nem kezelt cukorbetegek között a Parkinson-kór prevalenciája 14/10.000 személyév. A nem kezeltekhez viszonyítva, inzulinkezelés során is csökkent a Parkinson-kockázat, azonban ahhoz alacsony volt az inzulinkezelésben részesülők száma, hogy annak hatását az index-szerek Parkinson-kockázatot csökkenő hatásával össze lehessen hasonlítani.

Összefoglalóan elmondható: azokkal a cukorbetegekkel összehasonlítva, akik bármi más orális antidiabetikus kezelésben részesülnek, a DPP4-inhibitor- és a GLP-1-mimetikum-kezelésben részesülő cukorbetegek között 36-60%-kal kisebb a Parkinson-kór kialakulásának esélye. A DPP4-inhibitorok és GLP-1-mimetikumok Parkinson-kór-incidenciát csökkentő hatása nem pusztán a perifériás glükóz-szint vagy a BMI csökkenésének következménye, e szerek valószínűleg gyulladásgátló és neuroprotektív hatással is rendelkeznek. A GLP-1-receptor stimulációja a központi idegrendszer inzulin-jelátviteli folyamatait is befolyásolhatja, ami segíti a neuronok vagy a mikroglia sejtek túlélését.

Jelenleg zajlanak azok a III. fázisú klinikai vizsgálatok, amik a már Parkinson-kórral diagnosztizált cukorbetegek, sőt nem-cukorbetegek körében vizsgálják a DPP4-inhibitor- és a GLP-1-mimetikum-kezelés betegségprogresszióra kifejtett hatását.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.

Eredeti közlemény:
Brauer, Ruth, Li Wei, Tiantian Ma, Dilan Athauda, Christine Girges, Nirosen Vijiaratnam, Grace Auld, Cate Whittlesea, Ian Wong, and Tom Foltynie. "Diabetes medications and risk of Parkinson’s disease: a cohort study of patients with diabetes." Brain 143, no. 10 (2020): 3067-3076.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A Parkinson-kór korai tünete

Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben.

Gondolat

Akaraterő újrafelfedezése

A szerzőpáros meglátása szerint a modern személyiségelméletek főleg strukturális mechanizmusokra épülnek, míg az akaraterő modellje „termodinamikai” szemléletű. Radikális felvetésük szerint az én-tudat is az önszabályozás érdekében jött létre, és az önszabályozás eszközeként érthető meg. Kifejtik, hogy az akaraterő okos és szisztematikus növelése jó beavatkozási pont lehet mind az egyén önfejlesztési kísérleteiben, mind pedig nevelési kérdésekben.

Agykutatás

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...

Hírvilág

Parkinson - Világnap

A Parkinson-kór, hasonlóan több más, korábban gyógyíthatatlannak és néha kezelhetetlennek hitt betegséghez, napjainkban szerencsére már mást jelent, mint néhány évtizeddel korábban.