Klinikum

Covid-19-járvány lehetséges jövője

2021. MÁJUS 27.

Az immunizációs törekvések, a fertőzés szezonalitására utaló adatok (mint például a tavalyi alacsony nyári esetszámok), valamint a fertőzésen való átesés következtében kialakuló szerzett immunitás sokaknak reményt adott, hogy a COVID-19-hez köthető megbetegedések és halálozások száma jelentősen csökkenni fog. Ugyanakkor számos fontos tényezőt figyelembe kell vennünk, melyek óvá intenek a túlzott optimizmustól

Murray és Piot a JAMA-ban megjelent cikkükben három fő tényezőn keresztül mutatják be, hogy a nyájimmunitás elérése talán mégsem annyira egyszerű, mint ahogy azt gondoltuk.

Először is a vakcinák bizonyos variánsok, mint például a B.1.351 (másnéven dél-afrikai variáns) által okozott megbetegedés megelőzésében kevésbé hatékonyak. Ha a jelenlegi vakcinák átlagos hatékonyságát a tünetmentes betegség megelőzésében 90%-nak tételezzük fel, valamint az eddigi adatok alapján reálisnak tűnő 20%-os hatékonyságcsökkenéssel számolunk a fertőzőképesség megelőzésében (azaz az oltottak 90%-ának 20%-a tünetmentes terjesztő lehet) és 33%-os átlagos hatékonyságcsökkenéssel a B.1.351 variáns esetében, a B.1351 transzmisszióját csupán 50%-os (≈0,9×0,8×0,67) hatékonysággal tudjuk a vakcináció által csökkenteni.

Másodszor, a beoltott emberek száma nem lesz elég magas. Mivel jelenleg a gyerekek nem kaphatnak oltást, az USÁ-ban csak a népesség mintegy 75%-a oltható. Talán hosszú távon még fontosabb, hogy nem lesz mindenki hajlandó beoltatni magát. Az USÁ-ban a magukat beoltatni vágyók számát a népesség kb. 75%-ának becsülik, így még ha azt is feltételezzük, hogy lesz egy gyerekek oltására is alkalmas vakcina, a B.1.351 dominanciáját feltételezve a vakcinációból származó előny csupán 37,5%.

Harmadszor, vannak arra vonatkozó adatok, hogy egy bizonyos variáns által okozott korábbi fertőzés nem feltétlenül véd egy másik variáns általi reinfekciótól. Ha ez valóban így van, a nyájimmunitást kizárólag a vakcináció által lehetne elérni.

Az infekció szezonalitása és a nyájimmunitás elérésének fent említett korlátai felvetik annak a lehetőségét, hogy a visszatérő téli hullámok normává válhatnak. A szerzők 5 lehetséges stratégiát tárgyalnak, mellyel ezeknek a hullámoknak a társadalomra és az egészségügyre kifejtett hatásait mérsékelni lehetne.

1. A globális vakcinációs törekvések intenzifikációja, az alacsony és a közepes jövedelmű országokat is beleértve
2. A járvány szoros követése, az újabb variánsok megjelenésének mihamarabbi detektálása céljából. Így (az influenzához hasonlóan) az új variánsok elleni vakcina időben kifejleszthető lenne.
3. Az egészségügyi rendszer, különös tekintettel az intenzív osztályos ellátás optimalizálása a téli hullámokra.
4. A transzmisszió valószínűségének csökkentése, például szezonális maszkviselési kötelezettség, bizonyos résztvevőszám feletti események online platformokon történő megvalósítása.
5. A magas kockázatú egyének életmódjának módosítása, például az érintett csoportok téli összejöveteleinek korlátozása.
Összefoglalásként a szerzők kiemelik, hogy a visszatérő szezonális COVID-19-járvánnyal való megbirkózáshoz mind az egészségügyi rendszer változása, mind pedig a kulturális alkalmazkodás elengedhetetlen.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Murray CJL, Piot P. The Potential Future of the COVID-19 Pandemic: Will SARS-CoV-2 Become a Recurrent Seasonal Infection? JAMA. 2021;325(13):1249–1250.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral