Az összes influenza vírustörzs ellen védhet a teszt oltóanyag
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Az összes ismert influenza vírustörzs ellen védhet az az oltóanyag, melyet brit kutatók teszteltek sikeresen – számolt be a Guardian című napilap.
Az Oxford Egyetem által kifejlesztett új oltóanyag abban tér el a hagyományos vakcinától, hogy nem a vírus külső felszínén lévő fehérjéket, hanem a vírus belsejében található proteineket veszi célba. A víruson belül lévő két fehérje az összes vírustörzsben közös, és kisebb valószínűséggel mutálódnak, ami azt jelenti, hogy nem kellene minden egyes újabb vírustörzs ellen újabb oltóanyagot kifejleszteni.
A hagyományos vakcinák antitestek termelésére serkentik a szervezetet az influenza ellen, ezzel szemben a Sarah Gilbert vezetésével működő kutatócsoport új oltóanyaga a fertőzött sejtek felismerésére és elpusztítására szolgáló T-sejtek termelésére ösztönzi a szervezetet.
„Kevesebben kapták el az influenzát azok közül, akik megkapták az oltóanyagot, mint azok, akik nem” – nyilatkozta Gilbert. „Valós bizonyítékot kaptunk arra vonatkozóan, hogy a vakcina védelmet nyújt az embereknek, és ezt nem csak az influenzával fertőződött személyek száma, hanem a T-sejtek szintje is alátámasztja. A beoltott önkéntesek T-sejtjei aktiválódtak, „betáraztak”, készen a kórokozók pusztítására.”
Amennyiben sikerül kifejleszteni, az új oltóanyag segítségével megelőzhetők lesznek a közelmúltban kitört sertésinfluenzához hasonló járványok, amely a védőoltás előállítása tekintetében 1,2 milliárd fontjába (közel 400 milliárd forint) került a brit kormánynak.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Nem bíznak az emberek az influenza elleni oltásokban
Egyre inkább rezisztensek az influenzavírusok
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás