2011. AUGUSZTUS 15.
Az összes ismert influenza vírustörzs ellen védhet az az oltóanyag, melyet brit kutatók teszteltek sikeresen – számolt be a Guardian című napilap.
Az Oxford Egyetem által kifejlesztett új oltóanyag abban tér el a hagyományos vakcinától, hogy nem a vírus külső felszínén lévő fehérjéket, hanem a vírus belsejében található proteineket veszi célba. A víruson belül lévő két fehérje az összes vírustörzsben közös, és kisebb valószínűséggel mutálódnak, ami azt jelenti, hogy nem kellene minden egyes újabb vírustörzs ellen újabb oltóanyagot kifejleszteni.
A hagyományos vakcinák antitestek termelésére serkentik a szervezetet az influenza ellen, ezzel szemben a Sarah Gilbert vezetésével működő kutatócsoport új oltóanyaga a fertőzött sejtek felismerésére és elpusztítására szolgáló T-sejtek termelésére ösztönzi a szervezetet.
„Kevesebben kapták el az influenzát azok közül, akik megkapták az oltóanyagot, mint azok, akik nem” – nyilatkozta Gilbert. „Valós bizonyítékot kaptunk arra vonatkozóan, hogy a vakcina védelmet nyújt az embereknek, és ezt nem csak az influenzával fertőződött személyek száma, hanem a T-sejtek szintje is alátámasztja. A beoltott önkéntesek T-sejtjei aktiválódtak, „betáraztak”, készen a kórokozók pusztítására.”
Amennyiben sikerül kifejleszteni, az új oltóanyag segítségével megelőzhetők lesznek a közelmúltban kitört sertésinfluenzához hasonló járványok, amely a védőoltás előállítása tekintetében 1,2 milliárd fontjába (közel 400 milliárd forint) került a brit kormánynak.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Nem bíznak az emberek az influenza elleni oltásokban
Egyre inkább rezisztensek az influenzavírusok
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás