Klinikum

Antivirális gyógyszerek használatának potenciális hatása pandémia idején

2011. AUGUSZTUS 15.

A 20. században a Föld lakossága három, különböző súlyosságú influenza-világjárványt vészelt át: 1918-ban (kb. 50 millió halott), 1957-ben és 1968-ban (kb. 1-1 millió halott).

Egy pandémia kialakulásának kezdetekor jelenleg a gyógyszeres kezelés egyetlen módját a neuraminidázinhibitorok jelenthetik, ezért ezekből a szerekből a legtöbb országban pandémiás tartalékokat halmoznak fel, egy esetleges világjárványra történő felkészülés részeként.

Bizonyított, hogy a tünetek kialakulását követő 48 órán belül megkezdett neuraminidázinhibitor- (zanamivir, oseltamivir) kezelés körülbelül 1,5 nappal rövidítheti az influenza A és B által okozott betegség időtartamát, és csökkenti a hospitalizáció-, valamint a szövődmények kialakulási kockázatát.

Az "Emerging Infectious Diseases" című lapban olvasható tanulmányban Raymond Gani és munkacsoportja azt tanulmányozta, hogy a fertőzések kezelése céljából felhalmozott neuraminidáz-inhibitor-tartalékok mérete hogyan befolyásolhatja a kórházi kezelések előfordulási arányát.

A munkacsoport becslései szerint a lakosság 20-25%-át lefedő gyógyszerkészletszint elegendő lehet a klinikai esetek többségének kezelésére. A hospitalizációt igénylő esetek aránya 50-77%-kal csökkenhet.

A számítások szerint a gyógyszereket a szövődmények kialakulása szempontjából fokozott kockázatú csoportok számára fenntartva, akár kisebb gyógyszerkészletszinttel is jelentősen mértékben csökkenthető a kórházi kezelést igénylő esetek száma.

A hospitalizáció és a terjedés kockázatának csökkentésére a legkisebb készletek esetén a legeredményesebb stratégia a nagy kockázatot jelentő csoportok célzott kezelése lehet, míg nagy készletek esetén az lehet a legeredményesebb, ha minden érintett egyén kezelésben részesül. [Emerg Infect Dis 2005;11(9):1355-62.]

Forrás: Potential Impact of Antiviral Drug Use during Influenza Pandemic

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Hírvilág

A H1N1-vírus és a citokinvihar

Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.

Klinikum

Az áldozatok 40 %-a egészséges fiatal - H1N1-influenza

A WHO legfrissebb, pénteki összesítése szerint a H1N1-influenza eddig több mint 277 ezer megbetegedést és legalább 3.205 halált okozott világszerte.

Hírvilág

H1N1 vakcina: elgondolkodtató részletek egy markáns megfogalmazásairól ismert mikrobiológus álláspontja

Orvosi körökben hisztériakeltésnek tartják a H1N1-influenza és az ellene készített védőoltás mögötti kampányt, amelynek eredményeként azt még azelőtt forgalomba hozták, hogy biztosan tudnánk...

Hírvilág

H1N1: Gyógyszerkorrupció?

Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.