MÉSZÁROS Angéla Derékfájás Konferencia 2011.
2011. AUGUSZTUS 15.
A szerző a gerinc stabilitásának problémájával foglalkozik.
A gerinc stabilitását a passzív struktúrák, az aktív struktúrák, és az idegrendszeri struktúrák normál működése biztosítja. Ezek egyensúlyának megbomlásából adódnak a gyógytornász teendői. Az előadásnak két része van. Az első részében részletesen ismerteti a stabilizációs program általános szabályait, a második részben egy konkrét kórképen keresztül bemutatja a stabilizációs program gyakorlati alkalmazását.
Az első részben a passzív struktúrák kezelésében fő hangsúlyt kapnak a nyújtások (önerővel, vagy külső segítséggel).
Az aktív struktúrák kezelésében kiemeli a m. transversus abdominis, illetve a m. multifidus izmok kulcs szerepét, a program lényegét, célját. Részletesen ismerteti az aktív lumbalis stabilizáció négy egymásra épülő szakaszát. Az első szakasz a stabilizáló izmok aktiválása, megéreztetése, a második a statikus stabilizáló gyakorlatok betanítása, a fájdalommentes zóna megéreztetése, a harmadik szakasz a változatos dinamikus stabilizáló gyakorlatok alkalmazása. A negyedik szakasz a foglalkozásspecifikus gyakorlatok betanítása.
A második részben az előadás az előbb ismertetett terápiás szakaszok célzott alkalmazását mutatja be a spondylolysthesis kezelésén keresztül. A passzív struktúrákban bemutatja különböző testhelyzetekben a nyújtást. Az aktív struktúrákban látható a stabilizáló izmok megéreztetése, statikus gyakorlatok betanítása. A dinamikus gyakorlatok fázisában fő hangsúlyt kapnak a felülről indított flexiós gyakorlatok. Az előadásban látható a sikeres stabilizációs program, hiszen a dinamikus gyakorlatok nehezített propriocepciós helyzetben is elvégezhetők. Így megvalósulhat a fájdalommentes visszatérés a hétköznapokba, és a sportokba...
A teljes előadás az alábbi hyperlinken érhető el: A lumbalis gerinc stabilizációs programja
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
Gondolat
Tudjuk, hogy nemcsak az élelmiszerek tartalmazhatnak egészségre káros adalékokat, hanem hétköznapi tisztálkodó szereink is.
Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.
Ritka, súlyos izombetegségek - Gyógyíthatatlan kórok
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás