Klinikum

A lumbalis gerinc stabilizációs programja

MÉSZÁROS Angéla Derékfájás Konferencia 2011.

2011. AUGUSZTUS 15.

A szerző a gerinc stabilitásának problémájával foglalkozik.

A gerinc stabilitását a passzív struktúrák, az aktív struktúrák, és az idegrendszeri struktúrák normál működése biztosítja. Ezek egyensúlyának megbomlásából adódnak a gyógytornász teendői. Az előadásnak két része van. Az első részében részletesen ismerteti a stabilizációs program általános szabályait, a második részben egy konkrét kórképen keresztül bemutatja a stabilizációs program gyakorlati alkalmazását.
Az első részben a passzív struktúrák kezelésében fő hangsúlyt kapnak a nyújtások (önerővel, vagy külső segítséggel).

Az aktív struktúrák kezelésében kiemeli a m. transversus abdominis, illetve a m. multifidus izmok kulcs szerepét, a program lényegét, célját. Részletesen ismerteti az aktív lumbalis stabilizáció négy egymásra épülő szakaszát. Az első szakasz a stabilizáló izmok aktiválása, megéreztetése, a második a statikus stabilizáló gyakorlatok betanítása, a fájdalommentes zóna megéreztetése, a harmadik szakasz a változatos dinamikus stabilizáló gyakorlatok alkalmazása. A negyedik szakasz a foglalkozásspecifikus gyakorlatok betanítása.

A második részben az előadás az előbb ismertetett terápiás szakaszok célzott alkalmazását mutatja be a spondylolysthesis kezelésén keresztül. A passzív struktúrákban bemutatja különböző testhelyzetekben a nyújtást. Az aktív struktúrákban látható a stabilizáló izmok megéreztetése, statikus gyakorlatok betanítása. A dinamikus gyakorlatok fázisában fő hangsúlyt kapnak a felülről indított flexiós gyakorlatok. Az előadásban látható a sikeres stabilizációs program, hiszen a dinamikus gyakorlatok nehezített propriocepciós helyzetben is elvégezhetők. Így megvalósulhat a fájdalommentes visszatérés a hétköznapokba, és a sportokba...

A teljes előadás az alábbi hyperlinken érhető el: A lumbalis gerinc stabilizációs programja

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Gondolat

Mérgek a bőrön át

Tudjuk, hogy nemcsak az élelmiszerek tartalmazhatnak egészségre káros adalékokat, hanem hétköznapi tisztálkodó szereink is.

Gondolat

A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Hírvilág

Szentivánéj Szentendrén

Múzeumok és galériák Szentivánéje Szentendrén

Hírvilág

Izombetegségek kezelése Magyarországon

Ritka, súlyos izombetegségek - Gyógyíthatatlan kórok