A kis dózisú aszpirin csökkenti a proximális vastagbélrák valószínűségét.
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Angol, svéd és holland kutatók arra voltak azt vizsgálták, hogy a kis dózisú aszpirin (75-300mg) befolyásolja-e a vastagbélrák incidenciáját. Jól ismert, hogy a nagy dózisú (500mg feletti) aszpirin preventív hatású. Négy aszpirinnel végzett randomizált, kontrollált vizsgálat alatt, és a vizsgálatokat követően, összesen 20 éven keresztül figyelték a vastagbélrák kialakulását. A vizsgálatokat eredetileg az aszpirin cardiovascularis hatékonyságának mérésére tervezték.
Összesen 14033 egyén vett rész a vizsgálatban, közülük 391-nek (2,8%) lett vastagbélrákja. Az aszpirin a vastagbélrák 20 éves rizikóját, illetve az ebből származó halálozást is csökkentette (incidence hazard ratio [HR] 0,76, 0,60—0,96, p=0,02; mortality HR 0,65, 0,48—0,88, p=0,005). A végbélrák rizikóját azonban nem csökkentette. Azon esetek alapján, ahol elérhető volt, hogy a rák melyik vastagbélszakaszt érintette, megállapítható volt, hogy a proximális vastagbél rákjának rizikója több mint a felére csökkent (HR:0,45, 0,28—0,74, p=0,001; halálozás: HR: 0,34, 0,18—0,66, p=0,001), a disztálisé azonban nem változott (HR: 1,10, 0,73—1,64, p=0,66). A hosszabb távú aszpirinszedés hatása még markánsabb volt. A minimum 5 évig tartó aszpirinkezelés 70% -kal csökkentette a proximális rák rizikóját, (HR: 0,35, 0,20—0,63; halálozás: 0,24, 0,11—0,52; mindkettő p<0,0001) és a végbélrák valószínűségét is redukálta (HR: 0,58, 0,36—0,92, p=0,02; halálozás: 0,47, 0,26—0,87, p=0,01). A 75 mg feletti dózis esetén a dózisemelés nem növelte a preventív hatást.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor
Forrás: The Lancet, Volume 376, Issue 9754, Pages 1741 - 1750, 20 November 2010
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás