Klinikum

A higiénia káros?

KIS János Tibor

2011. OKTÓBER 12.

A minap az egyik legnépszerűbb hírportálon, a www.origo.hu –n jelent meg egy írás a „Nő az érdeklődés a féregterápia iránt”. Hír valóban igaz, számos támogató adat létezik a különböző autoimmun jellegű betegségek és a túlzott higiénia kapcsolatáról. Elgondolkodtató, hogy az autoimmun jellegű és az allergiás betegségek előfordulása ugrásszerűen nő. A modern orvostudomány számos kiváló kezelési formát ismer, de ezeket a betegségeket jelenleg még nem lehet meggyógyítani, sőt az esetek szaporodását sem tudjuk lassítani.

A higiénia elméletet támogatja az allergiás jellegű asztma esetében az, hogy a két Németország egyesülése esetén a szegényebb, talán piszkosabb NDK-ban kevesebb asztmás beteg volt, mint az NSZK-ban, de a „nyugati” jólét általánossá válása, az egyesülés után rövidesen a keleti országrész utolérte a nyugati epidemiológiai adatokat. Ez az adat azért fontos, mert nyilvánvaló, hogy egy népről van szó, tehát genetikai különbségről nem beszélhetünk.

A higiénia-elméletet az 1-es típusú diabetes mellitus terjedésére is sokan érvényesnek tartják. Egyes mediterrán szigeteken a malária gyakori volt a II. Világháború előtt, majd az amerikai partraszállás előtt használt permetezőszerekkel elérték, hogy kevesebb katona kapjon fertőző betegséget, ugyanakkor feltételezések szerint az őslakos népességben az 1-es típusú diabetes mellitus száma emiatt nőtt meg ezután.

A gyulladásos autoimmun betegeknél a féregterápiáról szintén számos publikáció létezik.

Habár véleményem szerint már sokat tudunk az immunológiai folyamatok szabályozásáról, tudásunk még gyerekcipőben jár. Valószínűleg még évtizedeknek kell elmúlni, hogy tudásunk elegendő legyen ahhoz, hogy e folyamatokba speciálisan gyógyszerekkel bele tudjunk nyúlni, jelentős károkozás nélkül.

Tudjuk azt, hogy vannak olyan regulátoros sejtek, mely karmester módjára képesek irányítani, elsősorban gátolni az egyes immunreakciókat. Részben a regulátoros sejteknek köszönhetően az immunrendszer képes elsősorban a sejtes, esetleg paraziták ellenes immunitás, vagy a humorális immunitás irányába fejlődni. Feltételezések szerint, ha immunrendszerünk megkapja a megfelelő mennyiségű feladatot, a rendszer jobban működik.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy törzsfejlődésünk során, azaz az elmúlt többszázezer, vagy millió évben e férgekkel együtt, talán szimbiózisban éltünk, illetve immunrendszerünk úgy alakult ki, hogy ezen élőlények bennünk élnek. Csupán jóléti társadalmakban, és csak az elmúlt 1-3 generáció során nem élnek velünk ezek a parazitáknak gondolt élőlények. Kétségtelen, hogy háborúkkal, éhínségekkel járt századunk első fele, mikor e férgek súlyosbíthatták a táplálkozási zavarokat, hiányállapotokat.

Véleményem szerint a jelen, „Nyugati” egészségügyi problémákra lehetséges, hogy a féregterápia hasznos lehet, hiszen számos adat támogatja, hogy a tehetetlenül szemlélt autoimmun és allergiás betegségek már-már járványszerű terjedését megállíthatja e férgek immunológiai kedvező hatása.

Jelenleg sokkal gyakoribbak a túlzott energia-bevitelhez társuló betegségek, mint a metabolikus szindróma, az elhízás, az ehhez társuló 2-es típusú diabetes mellitus és e betegségek minden következménye egészen az ízületi problémákig, és a szív-érrendszeri betegségekig. A férgektől várható fogyást szintén ki lehetne használni, természetesen szoros orvosi kontroll mellett. A féregkezeléstől való félelmet talán csökkentheti az, ha belegondolunk, hogy nincs még egy olyan terápia, mely több millió éves tapasztalatra tekint vissza.

Talán ivartalanított, szaporodásra képtelen férgeket kellene használni, mellyel a nem kívánt terjedést megelőzhetjük, természetesen szigorú orvosi ellenőrzés mellett, hogy az esetleges hiányállapotokat időben felismerhessük. A biológiában egyre több, korábban parazitizmusnak gondolt együttélésről derül ki, hogy valójában szimbiózisról van szó, talán így van ez a bélférgeinkkel is, és jövőben le kell küzdenünk a tőlük való viszolygásunkat.

Írta: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Nő az érdeklődés a féregterápia iránt

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.