A minap az egyik legnépszerűbb hírportálon, a www.origo.hu –n jelent meg egy írás a „Nő az érdeklődés a féregterápia iránt”. Hír valóban igaz, számos támogató adat létezik a különböző autoimmun jellegű betegségek és a túlzott higiénia kapcsolatáról. Elgondolkodtató, hogy az autoimmun jellegű és az allergiás betegségek előfordulása ugrásszerűen nő. A modern orvostudomány számos kiváló kezelési formát ismer, de ezeket a betegségeket jelenleg még nem lehet meggyógyítani, sőt az esetek szaporodását sem tudjuk lassítani.

A higiénia elméletet támogatja az allergiás jellegű asztma esetében az, hogy a két Németország egyesülése esetén a szegényebb, talán piszkosabb NDK-ban kevesebb asztmás beteg volt, mint az NSZK-ban, de a „nyugati” jólét általánossá válása, az egyesülés után rövidesen a keleti országrész utolérte a nyugati epidemiológiai adatokat. Ez az adat azért fontos, mert nyilvánvaló, hogy egy népről van szó, tehát genetikai különbségről nem beszélhetünk.

A higiénia-elméletet az 1-es típusú diabetes mellitus terjedésére is sokan érvényesnek tartják. Egyes mediterrán szigeteken a malária gyakori volt a II. Világháború előtt, majd az amerikai partraszállás előtt használt permetezőszerekkel elérték, hogy kevesebb katona kapjon fertőző betegséget, ugyanakkor feltételezések szerint az őslakos népességben az 1-es típusú diabetes mellitus száma emiatt nőtt meg ezután.

A gyulladásos autoimmun betegeknél a féregterápiáról szintén számos publikáció létezik.

Habár véleményem szerint már sokat tudunk az immunológiai folyamatok szabályozásáról, tudásunk még gyerekcipőben jár. Valószínűleg még évtizedeknek kell elmúlni, hogy tudásunk elegendő legyen ahhoz, hogy e folyamatokba speciálisan gyógyszerekkel bele tudjunk nyúlni, jelentős károkozás nélkül.

Tudjuk azt, hogy vannak olyan regulátoros sejtek, mely karmester módjára képesek irányítani, elsősorban gátolni az egyes immunreakciókat. Részben a regulátoros sejteknek köszönhetően az immunrendszer képes elsősorban a sejtes, esetleg paraziták ellenes immunitás, vagy a humorális immunitás irányába fejlődni. Feltételezések szerint, ha immunrendszerünk megkapja a megfelelő mennyiségű feladatot, a rendszer jobban működik.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy törzsfejlődésünk során, azaz az elmúlt többszázezer, vagy millió évben e férgekkel együtt, talán szimbiózisban éltünk, illetve immunrendszerünk úgy alakult ki, hogy ezen élőlények bennünk élnek. Csupán jóléti társadalmakban, és csak az elmúlt 1-3 generáció során nem élnek velünk ezek a parazitáknak gondolt élőlények. Kétségtelen, hogy háborúkkal, éhínségekkel járt századunk első fele, mikor e férgek súlyosbíthatták a táplálkozási zavarokat, hiányállapotokat.

Véleményem szerint a jelen, „Nyugati” egészségügyi problémákra lehetséges, hogy a féregterápia hasznos lehet, hiszen számos adat támogatja, hogy a tehetetlenül szemlélt autoimmun és allergiás betegségek már-már járványszerű terjedését megállíthatja e férgek immunológiai kedvező hatása.

Jelenleg sokkal gyakoribbak a túlzott energia-bevitelhez társuló betegségek, mint a metabolikus szindróma, az elhízás, az ehhez társuló 2-es típusú diabetes mellitus és e betegségek minden következménye egészen az ízületi problémákig, és a szív-érrendszeri betegségekig. A férgektől várható fogyást szintén ki lehetne használni, természetesen szoros orvosi kontroll mellett. A féregkezeléstől való félelmet talán csökkentheti az, ha belegondolunk, hogy nincs még egy olyan terápia, mely több millió éves tapasztalatra tekint vissza.

Talán ivartalanított, szaporodásra képtelen férgeket kellene használni, mellyel a nem kívánt terjedést megelőzhetjük, természetesen szigorú orvosi ellenőrzés mellett, hogy az esetleges hiányállapotokat időben felismerhessük. A biológiában egyre több, korábban parazitizmusnak gondolt együttélésről derül ki, hogy valójában szimbiózisról van szó, talán így van ez a bélférgeinkkel is, és jövőben le kell küzdenünk a tőlük való viszolygásunkat.

Írta: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Nő az érdeklődés a féregterápia iránt