2011. AUGUSZTUS 15.
Évtizedeken keresztül óva intettek minket a túl sok D-vitamin bevitelétől hypervitaminosistól tartva. Ma már tudjuk azonban, hogy a szervezetünknek lényegesen több D-vitaminra van szüksége, mint az korábban hitték. A D-vitamint sokáig csak a csontok fejlődésében, a kalcium-anyagcserében tartották jelentősnek, a többi hatására csak mostanában derül fény.
A D-vitamin hiánya esetén kétszeresére növekszik a szívbetegségek kialakulásának a kockázata, magasabb lesz a vérnyomás, nő a rosszindulatú daganatok, főleg a prostata-, emlő- és coloncarcinoma kockázata.
Kutatási eredmények szerint egyes idegrendszeri betegségek is összefüggésbe hozhatók a D-vitamin hiányával. A sclerosis multiplex előfordulása az Egyenlítőtől mért távolsággal nő, ennek hátterében állhat a csökkent napfény-expozíció miatt kisebb D-vitamin-ellátottság. De összefüggést találtak a D-vitamin-szint és az Alzheimer-betegség, illetve egyéb dementiák előfordulása között.
Megfelelő D-vitamin-szint mellett kisebb a terhesek esetében a preeclampsia kockázata, kisebb valószínűséggel kapjuk el a légúti fertőzéseket, és még a depresszió esélye is kisebb.
Egyértelműnek tűnik tehát a D-vitamin-pótlás szükségessége. Ennek három útja lehetséges. Táplálkozással próbálhatjuk fedezni a szükségletet. Közismert D-vitamin-források a zsíros halak, a tej, a tojás. Tapasztalatok szerint azonban a szokásos európai étrend ezekből nem fedezi a szükségletet.
A napfény hatására a bőrben is képződik D-vitamin. Egyszerű lenne tehát napozással kiegészíteni a táplálkozást. A napozás veszélyei azonban közismertek, és Európában a téli hónapokban, novembertől februárig biztosan nem éri elég napfény a bőrünket. A leégés ellen nyáron használt fényvédő krémek is csökkentik a bőrben a D-vitamin képződését, úgy hogy nyáron sem olyan jó a helyzet, mint gondolnánk.
Egyedül a csecsemők vannak nálunk kivételezett helyzetben, nekik ugyanis kötelezően adnak D-vitamin-pótlást.
Ez lenne a megoldás a felnőttek számára is? Egyre több adat szerint igen. A D-hypovitaminosis új határértéke a 75 nmol/l-es szérumszint (30 ng/ml), ezt az európai felnőtt népesség nagy része nem éri el, főleg kora tavasszal. Biztonságosan adható napi 20 mikrog pótlás (800 NE) a nélkül, hogy bárki esetében túladagolástól kellene tartani. Manapság már vény nélkül, elérhető áron vásárolhatunk kitűnő minőségű D-vitamin-készítményt a biztonságos pótlás biztosítására.
eLitMed.hu, dr. Lipták Judit
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Hírvilág
Zacher Gábor méregtelenítésről, varázslatokról és kuruzslókról
A közleményben a psoriasis kezelésében a 2000-es évektől észlelt szemléletváltozást tekintjük át a psoriasissal szövődő egyéb betegségek tekintetében. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást, illetve azt a molekuláris szemléletet, ami megváltoztatta nemcsak a psoriasisról alkotott elképzeléseinket, de a psoriasissal szövődő egyéb betegségek, közöttük a cardiovascularis megbetegedések jelentőségét is.
Orvosi körökben hisztériakeltésnek tartják a H1N1-influenza és az ellene készített védőoltás mögötti kampányt, amelynek eredményeként azt még azelőtt forgalomba hozták, hogy biztosan tudnánk...
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás