Klinikum

A Csermely-életfilozófia

2012. DECEMBER 28.

Csermely Péter ma egyfajta ikon, tudományos példakép, újfajta – „webpedagógiai” - jelenség. Sok fiatal követi figyelemmel. 2009-től élő blogját már milliók töltötték le. A jó pedagógus című kis esszéjét több mint húszezer ember olvasta el. Blogja annyira tartalmas és eredeti, hogy most kötetben is összegyűjtötték eszmefuttatásainak legjavát. Ügyes karikatúrák is tagolják és kiemelik a mondanivalót. Az olvasó így egyfajta modern beviáriumot kap kézhez, amelyből megismerheti e sajátos egyéniség látásmódját, gondolatait.

Csermely Péter munkássága egyébként széles körben ismert, főleg tehetséggondozási mozgalma miatt lett – jó értelembe véve – „celeb”, ismert tudós, a Semmelweis Egyetem tanár, hálózatkutató, aki sokat tett ennek az adatértelmező megközelítésnek hazai népszerűsítéséért, de mindenek előtt modern tanár, aki lelkesen adja át tudását és hitelesen ösztönöz értékképviseletre, tanulásra és fejlődésre. Puritán, szerény ember, kerüli a megszokott formaságokat, kicsit rejtőzködve él, de a kommunikációban teljesen a másik emberre hangolódik és rá akar hatni. A lényeget mondja, és ennek kifejezésében fanyar, szelíd humora is segíti.

Válogatott blogrészletei, amelyekhez néhány vele készült interjú közlése is társul, olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek minden fiatalt érdekelhetnek, akik tudományos pályára készülnek. Alapkérdése a tehetség (és ez a társadalom jövője iránt érdeklődő idősebbek számára is aktuális lehet). A fogalmat nem misztifikálja. A tehetség az ő felfogása szerint kibontakozik, ha tudományos témák és mindenek előtt vizsgálómódszerek korán izgalmassá válnak fiatalok számára. Kutató diákoknak próbál a maga hálózatépítésében teret adni.

A tudományos munka kommunikációban és csapatban folyik, kellenek a tapasztaltabbak, a tanárok ehhez, mégpedig a „jó tanárok”, akik értékeket fejeznek ki, tudnak a fiatalok fantáziájára is hatni. A tehetség értelmi és értelmi komponensei erős motivációkkal és szorgalommal kell párosuljanak, de mindezekhez kell még „lehetőség-ablak”, alkalom, amelyben valaki igazi nagy eredményekre jut, amelyekben megszületik a siker. Csermely szerint (aki általában sokban támaszkodik Csikszentmihályi munkásságára) „az igazi tehetség új létezési teret, új formát küzd ki magának”. Megkülönbözteti az igazi tudományos sikert a talmitól, a látszattól.

Természetesen sokat szól a tehetséggondozásról. Szövegének e része akár a politikusok kötelező olvasmánya is lehetne. A tehetséget sikerrel felkaroló országok erre sokat áldoznak, intézményeket hoznak létre, a tehetségeket és mentoraikat nagyon megbecsülik. Már sokszor bizonyították, hogy a tehetséggondozás a legjobb társadalmi beruházás.

Csermely pozitív gondolkodású, a lehetőségeket nézi, de azért nem hallgatja el kritikáját sem. A magyar társadalomban sok olyan mechanizmus, körülmény jött létre, amely nem kedvez az alkotásnak és ezzel a tehetségek kibontakozásának. Nem érvényesül igazán a gazdaságban az innováció. A társadalmi viszonyok nem kedveznek a hivatástudat megőrzésének. Nem adja meg a tanároknak a megfelelő feltételeket. Itt az oktatási rendszer szelíd, de kicsengésében kemény kritikája fogalmazódik meg.

Érdekes része a könyvnek, hogy Csermely Péter kb. három éven át tagja volt a korábbi államelnök által létrehozott Bölcsek Tanácsának, és így alkalma volt javaslattá is formálni a tehetségről, oktatástól, gazdaságról és tudománypolitikáról kialakított véleményét. Most blogján keresztül beavat bennünket ebbe a világba. Nagy kár, hogy a bölcsek, mert itt valószínűleg tényleg a bölcsek, a valódi elit képviselői ültek össze, nem kapnak nagyobb szerepet a társadalom alakításában.

A könyv nagyobb része valójában tényleg életfilozófia, tanácsok az értelmiségi ember önreflexiói, szellemi önfenntartása területéről. Szilárd Leo „tízparancsolata” a lelki és személyközi építkezés, az értékek megőrzése, a tudás személyes örömmé változtatása, a megismerés szubjektív bölcseleti felhasználása felé vezeti el az olvasót.

A kötetben még nagyon sok fontos gondolat, felvetés található, ezeket szinte lehetetlen áttekinteni. Ami a legfontosabb: kedves, szeretetreméltó embert ismerhetünk meg belőle, hatása alól kevesen vonhatják ki magukat, amit a blogok leírnak, az nagyon tanulságos, mindenkit megragad, ha néha nyugtalanit is (pl. az érvényes társadalomkritika, vagy a tudományos pályai magas követelményei miatt).

Csermely metafóráját használva: ez a kötet is lehet egyfajta „lehetőség-ablak”, amelyen át legalább betekinthetünk a tudományos világ és a modern értelmiségi lét szemléletébe és szellemi működésmódjába.

(Csermely Péter: BLOGhálózatos életfilozófiám. – Szerkesztette:Kapitány Katalin, Szűcs Édua illusztrációival. 2012. Typotex, Budapest, 192 old, ára:2900 foinrt ((Edition 2.0 – sorozat)

Buda Béla dr.
2012.12.28

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

COVID-19

Hálózati inverz fertőzési modellek a járványterjedés vizsgálatában

Az egyre növekvő COVID-19 világjárvány közben a világ számos tudósa és kutatócsoportja fáradozik a vírus terjedésének minél pontosabb megértésén, hogy hatékonyabb beavatkozási módszereket dolgozzanak ki a legfőbb döntéshozók számára a terjedés enyhítésében, illetve megállításában. A legfontosabb kutatási területek a fertőzésterjedés modellezése, a fertőzöttség gyors és pontos kimutatása, lehetséges védőoltások és gyógykezelések kifejlesztése, illetve a járvány társadalmi- és gazdasági hatásainak vizsgálata.

Gondolat

A kint és bent folyamatossá válik…

GYIMESI Ágnes Andrea

Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatóval Gyimesi Ágnes Andrea beszélget

Gondolat

A haldokló betegeket kísérő személyzet mentálhigiénéje A kiégés és a pszichés terhek csökkentésének lehetőségei

HEGEDÛS Katalin

A hospice-munkának is megvannak a mítoszai és a határai. Még a leggondosabb ápolás sem biztosíthatja mindig a jó halált a betegeknek és a békés elkísérést a gondozószemélyzetnek.

Gondolat

A tehetséges gyermekekért

Nemzeti Tehetség Program résztvevői ismertetik az eredményeket