2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A milliókat érintő súlyos neurológiai zavar, az epilepszia nem kap elegendő figyelmet és kutatási támogatást - állítja egy tanulmány, mely a Neurology című folyóiratban jelenik meg 2011. január 4-én.
"Szinte semmilyen megfigyelés nem áll rendelkezésre az epilepsziáról, sem az újonnan diagnosztizált eseteket nem gyűjtik az Egyesült Államokban ” – mondta Edwin Trevathan, a St. Louis Egyetem Közegészségügyi Főiskolai karának dékánja, a Neurology című folyóirat szerkesztői biztosságának tagja. „Emiatt nincsenek megfelelő adataink egészségügyi vezetőink tájékoztatására. A legjobb kutatóink pedig 30-50 éves adatokkal dolgoznak.”
Trevathan rámutatott arra, hogy milyen kevés támogatás érkezik a kongresszustól a Betegségmegelőzési és Kezelési Központhoz. A pénzt általában figyelemfelkeltő kampányokra költik a létfontosságú közegészségügyi infrastruktúra helyett. A CDC-nél is más prioritások kapják a szűkre szabott, opcionális juttatásokat.
"Az epliepszia hatással van a közegészségügyre. Nagyon nagy szükség lenne a betegség trendjének megfigyelésére, hogy a kezelés fejlődését nyomon lehessen követni, az ezzel kapcsolatos problémákat beazonosítani, és hogy rendelkezésre álljon egy naprakész adatbázis a kutatásokhoz” – mondta Trevathan.
Egy hasonló tanulmányban a kutatók célja az volt, hogy felfedezzék az epilepszia kialakulásának kockázati tényezőit. 412 rochesteri epilepsziás beteg 1960 és 1979 között felvett adatait elemezték. Kiderült, hogy 26 emberből legalább 1 epilepsziás lesz. A kockázat magasabb az idősebbeknél. 50-80 év között 3 százalék az esély, míg 50 éves kor alatt 1,6.
"Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy több kutatásra van szükség, különösen azért, mert az amerikai társadalom egyre öregszik. A kutatások hasznos információkkal szolgálnának az egészségügyi szolgáltatások szervezői számára” – mondta el a tanulmány szerzője, Dale C. Hesdorffer, a Kolumbia Egyetem Sergievsky Központjának klinikai epidemiológus adjunktusa.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Epilepsza esetkönyv. Sikerek, kudarcok, tanulságok
Új nézőpontok a generalizált epilepsziák szemléletében
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás