Idegtudományok

A hosszú távú fluoxetinkezelés alapvetően megváltoztatja az agyi lipidösszetételt

2021. NOVEMBER 11.

A zsírsav-metabolizmus szelektív szerotoninvisszavétel-gátló hatására megfigyelt változása magyarázhatja a fiatalok körében jelentkező súlyos mellékhatásokat.

Az antidepresszáns fluoxetint – a többi szelektív szerotoninvisszavétel-gátlóhoz hasonlóan – gyakran írják fel nemcsak felnőtteknek, de serdülőknek és gyermekeknek is depresszió, obszesszív-kompulzív zavar és idegrendszeri fejlődési problémák (mentális retardáció, autizmus, figyelemhiányos hiperaktivitás) viselkedéses tüneteinek kezelésére. A hosszú távú SSRI-használat a serdülők körében mellékhatásként az öngyilkossági késztetés megjelenését és fokozódását, agresszív és öngyilkos viselkedés jelentkezését válthatja ki.

A hosszú távú fluoxetinhasználat feltételezhető agyfejlődési zavart okozó hatásának mechanizmusát próbálták kideríteni német és orosz kutatók fiatal majmokat vizsgálva. Az International Journal of Molecular Sciences című szaklapban megjelent kutatás eredménye szerint a hosszú távú fluoxetinkezelés több mint százféle lipid agyi mennyiségének szignifikáns változásával jár együtt, különösen jelentős az idegsejtnyúlványok myelinisatiójában központi szerepet játszó, többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének csökkenése.

A szerzők emlékeztetnek: rágcsálókísérletekben kiderült, hogy fiatal állatok fluoxetinkezelése után felnőttkorukban megnőnek a depresszióra és szorongásra utaló viselkedéses tünetek, továbbá főemlőskísérletek igazolták, hogy a fiatal korukban hosszú ideig (két évig) fluoxetinnel kezelt állatok körében impulzivitás, alvászavar, csontfejlődési eltérés jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után is fennmaradhat. E szisztémás változások hátterében álló mechanizmusok felderítése érdekében a kutatók placebokontrollált multi-omikai vizsgálatokat folytattak: gyermekkorukban két évig fluoxetinnel kezelt hím makákók agyszöveteinek génexpressziós, metabolomikai és lipidomikai elemzését végezték el egy évvel a kezelés befejezése után. Mivel a korábbi vizsgálatok szerint a fluoxetin kétéves kezelés után egy évvel is kimutatható változásokat okoz a praelimbicus cortexben, a kutatók erre, a memóriafolyamatokban és a kontextusfeldolgozásban fontos szerepet játszó agyterületre fókuszáltak. Az RNS-szekvenálás 8871 proteinkódoló gén expressziójáról, a tömegspektrometriai módszerek 1829 poláris metabolit és 3608 lipid mennyiségéről szolgáltattak információt. Az eredmények szerint 106 lipid szintje szignifikáns mértékben változott, ezen belül kiemelkedően súlyos volt a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének csökkenése, különösen a kétféle vizsgált monoaminooxidáz-genotípus egyikében.

A többszörösen telítetlen zsírsavak anyagcseréjének változása azért is különös figyelmet érdemel, mert a közelmúltban kiderült: ezek a molekulák, illetve hiányuk szerepet játszik a pszichiátriai betegségek, a bipoláris és major depresszív kórkép, valamint a szkizofrénia patogenezisében. Míg felnőttkorban az agy többszörösen telítetlen zsírsavszintje viszonylag stabil, gyermekkorban nagy változások jellemzik, ezért a gyermekkori fluoxetinkezelés kockázatos lehet a fejlődő agyra, hangsúlyozzák a kutatók, akik egy korábbi vizsgálatukban azt is kimutatták, hogy a fluoxetin az egész szervezet zsírsav-metabolizmusát módosítja.

A poláris metabolitok mennyisége és összességében a génexpressziós mintázat nem változott szignifikánsan, azonban a génexpressziós mintázatban megnövekedett a szinaptikus funkcióhoz köthető géncsoportok, és csökkent az immunválaszhoz, az RNS-processzáláshoz és a szövetproliferációhoz köthető géncsoportok expressziója. A fluoxetinkezelés következtében az átlagos génekhez képest szignifikáns mértékben módosult a lipidanyagcserével összefüggő gének expressziója. Mindez arra utal, hogy (legalábbis részben) a zsírsav-metabolizmus általános megváltozása állhat a fluoxetinkezelés mellékhatásainak hátterében, írják a szakemberek.


Kazai Anita dr.


Eredeti közlemény:
Tkachev A, Stekolshchikova E, Bobrovskiy DM, Anikanov N, Ogurtsova P, Park DI, Khaitovich P. Long-Term Fluoxetine Administration Causes Substantial Lipidome Alteration of the Juvenile Macaque Brain. International journal of molecular sciences 2021;22(15):8089.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Enyhe-középsúlyos depresszióban hatástalanok az antidepresszánsok

Az akut major depressziós betegek többségében nem hatásosabbak az antidepresszívumok, mint a placebo - állapították meg egy gondos statisztikai módszerekkel végzett metaanalízisben. Csak az igen súlyos állapotú betegek esetében érhető el klinikailag számottevő javulás.

Hírvilág

A terhesség alatt szedett antidepresszánsok növelik a születési rendellenességek kockázatát

A terhesség és a depresszió elismert szakértője már korábban kapcsolatot talált az antidepresszánsok szedése és a vetélés, valamint az alacsony súllyal, esetleg autizmussal született gyerekek között. Új tanulmánya az elsők között van, amely a születési rendellenességek magasabb előfordulási arányára hívja fel a figyelmet a depresszió miatt gyógyszerekkel kezelt nőknél.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.