Hírvilág

Vadászat a rosszindulatú fehérjék után

2011. AUGUSZTUS 15.



Az emberi genom szekvenálásához hasonló tudományos előrelépések az elmúlt évtizedben új kutatási területeket nyitottak meg a szervezet 21 ezer fehérjéjének kölcsönhatásával, valamint a rák és más betegségek kialakulásában játszott szerepükkel kapcsolatban.

Ez áll a montreali Klinikai Kutatóintézet Génátírási és Proteomikai Laboratóriumának igazgatója, Benoit Coulombe által vezetett International Interactome Initiative (I3) program fókuszában.

„A genom szekvenálás révén felderítettük az emberi test összes fehérjéjének listáját. Ismerjük a sorrendjüket az őket kódoló DNS-en keresztül, de sokukat korábban még nem láttuk és nem vizsgáltuk” - mondja a kutató.

Kölcsönhatásaikról és a biológiai kimenetelekről pedig még ennél is kevesebbet tudunk. A fehérjék nem külön-külön, hanem csoportokban működnek, miközben kifejtik hatásukat a sejtekre, ezért a kutatóknak fel kell térképezniük kapcsolataikat ahhoz, hogy megismerhessék pontos működésüket. Ehhez ki kell választaniuk egy proteint, meg kell jelölniük, majd „társaival” együtt el kell szakítaniuk sejtjeitől, hogy aztán tömegspektrometriával azonosítani lehessen.

A köztudottan a bőrrák kialakulásában szerepet játszó bizonyos fehérjék tanulmányozásával például sikerült felfedezni ugyanabban a csoportban egy új proteint, amely a betegség egy bizonyos formájáért felelős; az ilyen jellegű kutatások pedig kulcsfontosságúak ahhoz, hogy egy napon megtalálhassuk a megfelelő kezeléseket.

Annak ellenére, hogy talán már ismerjük a tettes gént, egyelőre nem tudjuk módosítani a DNS-t minden sejtben. Másrészt azonban a biológusok szerint a megfelelő kémiai molekulával befolyásolhatjuk a fehérjéket. A fehérje a DNS-ében lévő „rossz” genetikai kód következtében válhat „rosszindulatúvá”, evolúciót pedig valami más, például egy enzim által kiváltott módosulás eredményezhet, ami egy ún. epigenetikus esemény keretében következik be.

A szervezet mind a 21 ezer fehérjéjének kölcsönhatásának feltérképezése hatalmas feladat. Benoit Coulombe elmondta, hogy a laboratóriumok jelenleg a saját technológiájukat használják fel erre, de végül szabványosítaniuk kell majd eljárásaikat annak érdekében, hogy összehasonlítható eredményeket kapjanak.

Az International Interactome Initiative programban jelenleg amerikai, osztrák, kanadai, svájci és német laboratóriumok vesznek részt. Az operatív bizottság már megkezdte eljárásaik szabványosítását. Mindegyik kutatócsoport ugyanazokat a kísérleteket végzi el 30 fehérjével, majd összehasonlítják eredményeiket.

"A fehérjék kapcsolatainak teljes térképének, a humán interaktom felvázolásához 100 millió dollárra, 5-10 laboratóriumra, és öt évi munkára van szükség" - állítja Coulombe. "Lépésről lépésre kell haladnunk, de a genom szekvenálás hihetetlenül felgyorsította a tudományos erőfeszítéseket. A genomika szakértőit a gének érdeklik, a klinikai orvosokat a betegségek, a mi kutatásunk pedig a kettő közötti űrt tölti ki. Egy napon talán gyógyszereket is kifejleszthetnek a rosszindulatú fehérjék ellen."

Forrás: Medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.