2013. JANUÁR 28.
Két olyan génmutációt sikerült felfedezniük amerikai kutatóknak, amelyek a rosszindulatú bőrdaganat, a melanómaesetek 71 százalékában megtalálható.
A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói a Science Express-ben számoltak be felfedezésükről.
Mint a tudósok rámutatnak, a mutációkat a tumorsejtek DNS-ének azon kiterjedt részén fedezték fel, ahol nem találhatók fehérjekódoló szekvenciák (exonok). A géneken és ismert szabályozási szekvenciákon túl a genom jelenleg nem ismert funkciójú DNS-régiókat is tartalmaz. A "hulladék" DNS-nek is nevezett szekvenciák a genom 99 százalékát teszik ki - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
A génmutációkat akkor észlelték, amikor a tudósok a melanómák genomjának szekvenálása során nyert adatokat elemezték. Ennek során fedezték fel a mutációkat 19 vizsgált daganatból 17-ben (89 százalék). Ezt követően a kutatók nagyobb számú melanóma esetében végezték el a szekvenálást, és a tumorok 71 százalékában megtalálták a génmutációt.
"Az elmúlt évtizedekben több tumorképződést serkentő génmutációt is felfedeztek, ám az összes a DNS fehérjekódoló részén van, míg a mostani az első, amely a +hulladék+ DNS-ben. Ily módon felfedezésünk bepillantást enged a rákgenom +sötét anyagába+, ráadásul a melanómánál előforduló két leggyakoribb génmutációt sikerült megtalálnunk" - hangsúlyozta Levi Garraway, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók szerint ugyanezek a mutációk megtalálhatók némely más rosszindulatú daganatféleségben, így máj- és a húgyhólyagrák esetében.
A DNS-szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS nukleotid-bázisainak, az adeninnek, guaninnak, citozinnek és a timinnek a sorrend-meghatározására használnak. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja, meghatározása alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében.
(http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-01/dci-rdn012413.php)
MTI 2013. január 25., péntek
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás