Hírvilág

Több pénz jut egészségügyi ellátásra Megállapodott a kormány a kórházak képviselőivel

2011. AUGUSZTUS 15.

Miniszterek parlamenti bizottsági meghallgatásával kezdődött, a kormány és a kórházakat, illetve a járóbeteg szakellátást képviselő szervezetek egyezségével végződött október 7-én az a hetek óta tartó tárgyalássorozat, amelynek eredményeként a jelentős hiányt felhalmozó intézmények az általuk eredetileg követelt 25,5 milliárd forintnál összességében több pénzhez juthatnak. Mint azt a tárgyalások előző fordulóját követően megírtuk: szeptember 29-én áttörés történt a kormány és az egészségügyi intézmények képviselői közötti tárgyalásokon. Az érdekvédő szervezeteket képviselők most már valódi felhatalmazást jelentő aláírásával az egészségügyi intézmények három lépcsőben juthatnak pluszforráshoz. Októberben megkapják a kormányzat által már korábban felajánlott 4,5 milliárdot. Decemberben – a jövő évi költségvetés terhére – további hatmilliárd forintot osztanak szét közöttük, jövő januárban pedig lényegében plusz egyhavi finanszírozáshoz juthatnak. A csomag egyik eleme ugyanis, hogy a gyógyszolgáltatásért járó, jelenleg három hónappal később megkapott finanszírozási összegekhez már két hónap múlva hozzájuthatnak az intézmények, ám a megállapodás részeként novembertől újra bevezetik az ellátásnak gátat szabó teljesítményvolumen-korlátot.

Bár az ellenzéki pártok képviselői a délelőtt folyamán élesen bírálták, hogy a megállapodás a jövő évi költségvetés terhére jön létre, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt Oszkó Péter pénzügyminiszter emlékeztetett: az idei költségvetésben a kormánynak gyakorlatilag már nincs mozgástere. Mint jelezte, az intézmények januárban kifizetendő 13. havi apanázsának és decemberben esedékes pluszpénzének fedezetét a kormány a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó, várhatóan kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványokkal kívánja megteremteni.

A Parlament épületében megtartott bizottsági ülésen Mikola István ex-miniszter (Fidesz) kifogásolta, hogy tudomása szerint a minisztérium több szervezet képviselőivel többször is tárgyalt telefonon, míg másokat egyszer sem hívtak fel a megállapodás előtt, ami szerinte a szervezetek megosztására tett kísérlet volt. Lényegében ehhez kapcsolódóan az MDF-ből már korábban kilépett Csáky András országgyűlési képviselő az ellen emelt szót, hogy a kórházak között nem csupán teljesítményeik arányában, hanem a betegellátás progresszivitási szintjének megfelelően tervezik szétosztani a kialkudott forrásokat. Mindez szerinte a területi kórházak teljes ellehetetlenüléséhez vezethet, ám mint Székely Tamás egészségügyi miniszter közölte: az elosztás ezen módja a kórházak kifejezett kérése volt. Kérdésünkre ezt a megállapodás aláírását követően, a szervezetek képviselői is megerősítették.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Egészségügyi Minisztériumban rögtönzött sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: átmenetileg megoldódnak az egészségügy finanszírozási problémái, így az általuk hitelesített dokumentum – amely preferálja a súlyponti kórházakat és az ellátás csúcsán álló intézményeket – az intézmények többségének megfelel, jövőre azonban esetleg felül kell majd vizsgálni. A Csiba Gábor professzor nevével jelzett Stratégiai Szövetség ennél azonban keményebben fogalmazott, amikor vezetőjük az aláírt megállapodást tűzoltásnak minősítette, jelezve, hogy a költségvetésből továbbra is hiányzik mintegy egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeg.

Az egészségügyiek a megállapodás eredményeként elállnak mindazoktól a kilátásba helyezett szankcióktól, amelyben a zöld zászlók és szalagok kitűzését a kórházigazgatók éhségsztrájkja követte volna. Majd nem írták volna alá az új szakmai minimumfeltételeket, végül korlátozták volna az egészségügyi szolgáltatásokat. A megállapodást megelőzően a parlamenti bizottság előtt a pénzügyminiszter maga is jelezte: most valóban válságkezelésről van szó. „Elmegyünk a határok határáig”, de miután megnéztük, hogy mennyit költhetünk egészségügyre, azt is meg kell majd vizsgálnunk, hogy ez mire elegendő, és a finanszírozható ellátás szakmai tartalmát már nem pénzügyi logika szerint kell majdan meghatározni. Az egészségügy szerkezetváltásához a kormány, a politika, sőt az egész társadalom elkötelezettsége szükséges.

Köbli Anikó

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.