2019. ÁPRILIS 25.
Szöveg nagyítása:
A 14. század végére mind gyakoribb és gyilkosságokba torkolló antiszemita zavargások, az egyház által is támogatott zsidó ellenes közhangulat a spanyol zsidókat kényszerű döntés elé állította, sokan közülük keresztény hitre tértek, hogy életüket, vagyonukat és társadalmi pozíciójukat biztonságban tudhassák. Őket hívták aztán később conversónak vagy gúnyosan marannónak; ez utóbbi egyes kutatók szerint héber-arámi eredetű szó és a látszat vagy a kényszerített jelentéssel bír, mások pedig azt állítják, hogy arab eredetű szóról van szó, ami a tiltott, képmutató és a disznó jelentésekre utal.
A marannók tehát katolikusok lettek, de valójában kettős életet éltek, hiszen túlnyomó részük otthon, a nyilvánosság szeme elől elrejtőzve továbbra is a zsidó vallás és hagyomány szabályait követte. A többségi társadalom gyanította, hogy a zsidók betérése csupán színlelt, zaklatásuk és feljelentgetésük a hatóságoknál végigkísérte a következő évszázadokat. Az ezek nyomán foganatosított kínvallatásoknak és kivégzéseknek sokan estek áldozatul, azonban a gyilkos gépezet az eretnekséget felszámolni hivatott állami inkvizíció 1478-as megalakulásával vált igazán hatékonnyá. A következő évtizedekben mintegy 20 000 eretneket küldtek máglyára, akiknek túlnyomó része szintén marannó volt.
De az 1469 óta uralkodó királyi pár, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd nem feledkezett meg a még mindig ősi vallásukat gyakorló, katolikus hitre nem tért zsidókról sem. 1492-ben rendeletet hoztak kiűzetésükről spanyol földről, a 100 000-es tömeg pedig a szomszédos Portugáliába menekült. A marannókat övező gyűlölet itt is meghozta mérgező gyümölcsét: Lisszabonban 1506-ban kétezer erőszakkal áttérített zsidót mészároltak le azzal vádolva őket, hogy titokban megünnepelték a Peszachot.
A kiállítás adatai: A kiállítás május 16-ig látogatható.
Helyszín: IX. ker. Ráday utca 47.
Megközelítése: Kálvin tértől vagy Ferenc körúttól néhány perc séta.
Nyitvatartás:
Hétfő-Péntek: 13:30-18:00
Szombat: zárva
Vasárnap: zárva
Résztvevők: Böröcz András, Ember Sári, Kósa Gergely, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor, Roskó Beáta, Schuller Judit Flóra, Szemző Zsófia, Wechter Ákos
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet
„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.
Idegtudományok
"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.
Hírvilág
A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás