Hírvilág

Tisztújítás az MTA-ban

2014. ÁPRILIS 30.



Új elnököt választanak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődő 185. közgyűlésén, emellett díjakat is átadnak, valamint beszámolók hangzanak el a köztestület elmúlt évi tevékenységéről és javaslatot tesznek a szervezet jövő évi költségvetési irányelveire is.

A közgyűléssel ér véget Pálinkás József kétszer hároméves elnöki ciklusa. A leköszönő elnök a hétfőn kezdődő közgyűlésen több beszámolóban von mérleget a szerkezeti megújítás, a fejlesztések, a korszakos beruházások, a működési hatékonyságot és a kutatási versenyképességet erősítő lépések nyomán elért eredményekről. Az ünnepi közgyűlésen adják át a legrangosabb akadémiai elismeréseket, kedden pedig zárt ülésen megválasztják az MTA új tisztségviselőit - közölte az akadémia kommunikációs főosztálya szerdán.

A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése a hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitójával kezdődik. Ezt követően a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, valamint a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak átadásával folytatódik a program. Ezután adják át a gazdasági élet területéről a tudományt és a kutatás-fejlesztést támogató munkát elismerő Wahrmann Mór-érmet, a jelentős tudományos munkásságú, külhoni magyar tudósok közül pedig az Arany János-életműdíjat kapja meg egy kutató. A tudomány közgondolkodásban betöltött szerepének erősítéséért a sajtó egy munkatársa Akadémiai Újságírói Díjban részesül.

A közgyűlés tudományos előadását Dóczi Tamás Péter akadémikus tartja Utazás a koponyán belül - képalkotással az agyi kórfolyamatokról címmel. Az idegsebész Karinthy Frigyes példáján keresztül mutatja be az agyi képalkotó eljárások fejlődését, a klinikai idegtudomány új felfedezéseit.

Hétfő délután a Külső Tagok Fórumán az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása után az akadémiai határon túli magyar tudományosság program eredményeit ismerhetik meg a résztvevők. Kocsis Károly akadémikus, a Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnökének előadását követően a Kárpát-medencei magyar tudományos szervezetek képviselői számolnak be a program sikereiről, tapasztalataikról.

Az MTA 185. közgyűlésének első napján a reformkor két nagy hatású tudósa és kultúraszervező egyénisége, Pulszky Ferenc és Erdélyi János születésének 200. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik az Akadémia Székházában. A szekrénytárlat ahhoz a hagyományhoz illeszkedik, amelynek keretében az MTA egy-egy neves tagjához kapcsolódó emlékév, kerek évforduló alkalmával a Kézirattár és a Levéltár kevéssé ismert becses irataiból, tárgyaiból tekinthetnek meg válogatást az érdeklődők.
A közgyűlés kedden elnöki beszámolókkal kezdődik: Pálinkás József többek között az akadémiai intézményhálózat tevékenységéről, gazdálkodásáról és eredményeiről ad számot. Ismertetésében kitér a kutatóhelyek munkájára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint az MTA területi bizottságainak 2013-as tevékenységére.

Kedden 11 órától zárt ülésen választják meg az MTA új tisztségviselőit. Az Akadémia elnöki posztjára Lovász László matematikus, Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus nevét terjeszti a közgyűlés elé a jelölőbizottság. Főtitkárnak Török Ádám közgazdászt és Csépe Valéria pszichológust jelölték. Az MTA főtitkárhelyettesének Barnabás Beáta növénybiológust és Szarka László Csaba geofizikust jelölték. Az új élettudományi alelnök a jelölések alapján Freund Tamás neurobiológus vagy Kosztolányi György klinikai genetikus lesz. Társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajos jogtudóst és Csépe Valériát, természettudományi alelnöknek pedig a pozíciót jelenleg is betöltő Szász Domokos matematikust és Blaskó Gábor vegyészmérnököt javasolták - olvasható az összegzésben.

A közgyűlés dönt az MTA Elnökségének három akadémikus tagjáról is. Az élettudományok területéről Tulassay Tivadar orvos, gyermekgyógyász, nefrológus és Kosztolányi György klinikai genetikus a jelölt. A társadalomtudósok közül Vékás Lajos jogtudós, Szabó Miklós régész, ókorkutató, valamint Paládi-Kovács Attila etnográfus, muzeológus lehet az elnökség új tagja a szavazás eredményeként. A természettudományos kutatókat pedig Bokor József villamosmérnök, Faigel Gyula fizikus vagy Náray-Szabó Gábor kémikus képviselheti a testületben.
Az idén jár le a mandátuma több közgyűlési bizottságnak, ezért a keddi zárt ülésen döntenek a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság, valamint a Vagyonkezelő Testület összetételéről is.

Szerdától a tudományos osztályok tartják a közgyűléshez kapcsolódó üléseiket. A tanácskozásokon többek között szó lesz a magyar művelődéstörténet-írás fontosabb fejezeteiről, a történelmi emlékezet és a történettudomány kapcsolatáról, a felsőoktatási intézmények versenyképességéről, a klímakutatás aktuális kérdéseiről, a fizika fejlődési irányairól, valamint a bolygók, kis égitestek és a bolygóközi tér kutatásáról.




MTI 2014. április 30., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.