Hírvilág

Téves adatok alapján kaptak kevesebbet a háziorvosok?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szakértői szinten folytatódnak az egyeztetések a jövő héten a szaktárca és az orvosi kamara között a háziorvosokat érintő finanszírozási elvonásokról. Mint az ugyanis január 14-én a miniszter és az orvosi kamara elnöke közötti tárgyalásokon kiderült, a szaktárca a KSH által közölt adatokra támaszkodva feltehetően nem a valódi átlagbér szerint állapította meg a praxisok támogatását.

Székely Tamás egészségügyi miniszter és Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke csütörtöki budapesti egyeztetését követően a szaktárca vezetője azt mondta: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján bruttó 196 ezer forintos háziorvosi átlagkeresettel számoltak; ennek alapján hozták meg a praxisokat sújtó és azóta többször kifogásolt rendelkezést. Éger István szerint számukra viszont legfeljebb „vágyálom” a KSH-tól származó információ; ettől ma jelentősen elmarad a háziorvosok átlagkeresete. Mint közölte, ezt az összeget három évvel ezelőtt jelölték meg elfogadható átlagbérnek, de az azóta sem emelkedett.

Mint arról az eLitMed is beszámolt, a háziorvosok korábban tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba azt követően, hogy átlagosan mintegy 20 ezer forinttal kevesebb finanszírozást kaptak az egészségbiztosítási pénztártól. Mindezt egyebek között a munkáltatói terhek csökkenésével magyarázták. A 2010. január elsején bevezetett adó- és járulékcsökkentés miatt átlagosan 23-26 ezer forinttal csökkent egy háziorvosi praxisra jutó kiadás, miközben a bevétel átlagosan 20 ezer forinttal lett kevesebb. A szaktárca emlékeztetett rá, hogy a felnőtt háziorvosi praxisok finanszírozása 2002-ben átlagosan 460.400 forint volt. Ez az összeg 2010-ben átlagosan 781.600 forintra, a házi gyermekorvosi praxisoké a 2002-es átlagosan 496.400 forintról 789.100 forintra, a vegyes háziorvosi praxisoknál 549.100 forintról 899.300 forintra nőtt. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az idei második félévtől a minőségi indikátorrendszer alapján a jól teljesítő háziorvosok többletfinaszírozást kapnak majd.

Miután a kamara elnökével folytatott egyeztetésen Székely Tamás miniszter nem tartotta kizártnak a KSH-tól származó adatokra alapozott tévedést, arra kérte a MOK elnökét, hogy szolgáltasson számára megfelelő adatokat. Az egyeztetést a jövő héten szakértői szinten folytatják.

eLitMed; K. A.

Kapcsolódó cikk: Várólistára teszik betegeiket a háziorvosok


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.