Hírvilág

Tényleg ártanak a nyers ételek a neutropeniás betegeknek?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A valamilyen betegség vagy kezelés miatt neutropeniás betegeknek gyakran előírják, hogy – a fertőzésveszély csökkentése érdekében – ne fogyasszanak nyers élelmiszert. Mindazonáltal eddig semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a gyakorlatot, és az étrend korlátozása csökkentheti a tápértékét. Amerikai kutatók most annak jártak utána, hogy a neutropeniás betegeknek rendelt, nyers ételek nélküli étrend tényleg csökkenti-e a fertőzések kockázatát. Akut myeloid leukaemia vagy myelodysplasiás szindróma miatt indukciós kemoterápiában részesülő betegeket soroltak be. Az egyik csoport véletlen besorolás alapján kapott nyers zöldséget és gyümölcsöt, a másik csoport tagjai csak főtt ételt fogyasztottak. Mindkét csoport kapott profilaktikusan antibiotikumot (levofloxacin), antivirális szert (valacyclovir) és gombafertőzés elleni szert (itraconazol, voriconazol, vagy amphotericin-B). Az összesen 153 beteg közül a nyers ételeket fogyasztó betegek 35%-ában lépett fel súlyos fertőzés, míg a csak főtt élelmiszert fogyasztó betegek 29%-ában – a különbség nem szignifikáns. Nem különbözött a két csoport teljes túlélése sem. A vizsgálat eredményei szerint nem előnyösebb – de legalábbis nem sokkal – a nyers zöldség és gyümölcs kizárása az intenzív kemoterápiával kezelt, neutropeniás betegek étrendjéből. Az még nem tisztázott, hogy ez érvényes-e lenne abban az esetben is, ha például kevésbé erélyes antibiotikus és antimikotikus profilaxist alkalmaznának. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: J Clin Oncol 2008 Dec 10; 26:5684.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Amikor a védelem létszükséglet – Hematológiai megbetegedések és a Covid

A koronavírus-járvány mindenkit érint, de a hematológiai betegek nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az eleve legyengült immunrendszerük miatt ugyanis a Covid-fertőzés sokkal nagyobb eséllyel válhat súlyossá náluk.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.