Hírvilág

Tengerből zsákmányolt emésztőenzimek

2011. AUGUSZTUS 15.

Egy tengeri mikroba génjeinek köszönhető, hogy a japánok egy része képes megemészteni tengeri algák mások számára nem hasznosítható szénhidrátjait.

A Nature április 8-i számában közölt cikk szerint valószínűleg egy tengeri baktériumfajból - amely tengeri ételek fogyasztásával kerülhetett "potyautasként" az emberi szervezetbe - adódtak át bizonyos algaemésztő enzimeket kódoló gének az emberi bélcsatornában élő baktériumoknak. Ezek az enzimek lehetővé teszik például a szusikedvelők által noriként ismert, a Porphyra genusba tartozó vörösalgák szénhidrátjainak megemésztését.

Bár hasonló géntranszferre más esetekben is lehet gyanakodni, ez az első nyilvánvaló példa arra, hogy egy bélbaktérium a táplálékkal felvett baktériumoktól "elorzott" gének segítségével új tápanyagforrás hasznosítását tette lehetővé az ember számára.

Az emberi bélcsatornában számos olyan baktériumtörzs él, amely képes lebontani az emberi enzimek számára hozzáférhetetlen növényi szénhidrátokat. Japánban, ahol az emberek naponta átlagosan 14 g tengeri algát fogyasztanak, sok ilyen típusú szénhidrát taláható a Porphyra-algákban, amelyekbe a szusitekercseket csavarják, és amelyek számos leves és saláta alapanyagai.

Az Université Pierre et Marie Curie kutatói által felfedezett algaemésztő enzimek, a béta-porfiranázok ezeket a szénhidrátokat képesek hasítani. Ez az enzimcsalád tengeri baktériumfajokra jellemző, egy béta-porfiranázt kódoló gént azonban kimutatták egy emberi bélbaktériumban, a Bacteroides plebeius-ban is, kizárólag olyan emberek bélcsatornájában, akik japán felmenőkkel rendelkeznek. A DNS-szekvencia elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy az algaemésztő enzim génje egy tengeri baktériumtörzsből került át az emberi bélrendszerbe.

A táplálékkal elfogyasztott baktériumok tehát hasznos genetikai anyagként szolgálhatnak a bélbaktériumok számára. Ám - ahogy a szerzők megjegyezték - a fejlett világ lakóinak egyre kisebb az esélyük a hasonló genetikai "kincsvadászatra", ahogy étrendünk egyre sterilebbé válik. Ez az ára annak, hogy a világ nagy részében jelentősen csökkent a táplálékok közvetítette betegségek veszélye.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature 2010; 464, 908–912

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Egy önzetlen orvos felfedezése

Frederick Grant Banting, az inzulin egyik felfedezője 120 éve született

Hírvilág

Súlyos hatásai lesznek a klímaváltozásnak Izraelben

Baruch Rinkovics professzor szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.

Hírvilág

Az étrend összetevői alakítják a bélbaktérium közösségeket

Az iparosodott országokban világszerte elhízásjárvány dúl, mialatt a szegény nemzetek lakossága, különösen a gyermekek, súlyos alultápláltságban szenvednek. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy mindkét állapot részben a bélrendszerben élő mikrobákkal állhat összefüggésben, amelyek segítenek az olyan élelmiszerek lebontásában, amelyeket a szervezetünk különben nem tudna megemészteni.

Hírvilág

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Hírvilág

Sok kalóriát égetnek a rezisztens keményítők

A rezisztens keményítőt tartalmazó ételek segítségével több kalóriát képes elégetni a szervezet, háttérbe szorítva ezzel akár a fogyókúrák szükségességét - egy új tanulmány szerint.