Az utóbbi három évtized legnagyobb közalkalmazotti sztrájkja kezdődött szerdán Nagy-Britanniában. A legforgalmasabb brit repülőterek - amelyekre naponta több járat is közlekedik Budapestről - ugyanakkor közölték a 24 órás sztrájk félidejében, hogy az utasforgalomban nincsenek nagyobb fennakadások. Az egynapos munkabeszüntetést, amely érinti egyebek mellett a határrendészeti hatóság munkáját, a közoktatást, az egészségügyi ellátást és szinte minden lakossági közszolgáltatási területet, a szakszervezetek a nyugdíjrendszer tervezett komoly szigorítása miatt hirdették meg. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjra jogosító korhatár 2020-ra a konzervatív-liberális kormánykoalíció tervei szerint egységesen 68 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíjhozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó ledolgozott év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. George Osborne brit pénzügyminiszter mindemellett éppen a sztrájk előtti napon jelentette be, hogy az eredetileg tervezett 400 ezer helyett a kormány 710 ezer fős - 12 százalékos - leépítést kíván végrehajtani a közszférában a 2015-ig tartó parlamenti ciklus végére. A szakszervezetek előzetesen arra számítottak, hogy legalább kétmillióan csatlakoznak a szerdai sztrájkhoz. Ilyen méretű közalkalmazotti munkabeszüntetésre az 1970-es évek vége óta nem volt példa Nagy-Britanniában. A brit kormány szerda délutáni első becslése szerint azonban a részvétel az érdekképviseletek által várthoz képest "kevesebb mint egyharmados". A szakszervezetek máris vitatták a kormányzati becslést: szerintük egyes területeken "80-90 százalékos" az akció támogatottsága. A sztrájkhoz csatlakoztak mások mellett a brit határrendészeti hatóság (UK Border Agency) alkalmazottainak érdekképviseletei is. A BAA, a legnagyobb brit repülőtér-üzemeltető cég azonban szerdán kora délután azt közölte, hogy a legforgalmasabb repülőterek útlevélkezelő pultjainál "nincsenek hosszabb sorok a szokásosnál". Az útlevélellenőrzési feladatokat jórészt belügyminisztériumi alkalmazottak és erre külön kiképzett rendőrök látják el a sztrájknapon. A BAA a szerdai munkabeszüntetés előtt még arra hívta fel a légitársaságok figyelmét, hogy az érkező utasoknak esetleg két-három órát is várniuk kell majd útlevelük ellenőrzésére. A cég a hét elején levélben kérte a brit repülőterekre járatokat közlekedtető légitársaságokat, hogy lehetőleg csökkentsék az utasok számát a Nagy-Britanniába induló repülőgépeken, és több légitársaság jelezte is, hogy ingyenesen lehetővé teszi a jegyek átfoglalását más indulási időpontokra. Szerdán azonban a nagy brit repülőterek - néhány hosszú távú, tengerentúli érkező járat törlésétől eltekintve - nem jeleztek komolyabb fennakadást a repülőgépek forgalmában. A világ legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőtere, a londoni Heathrow és Budapest között a British Airways közlekedtet napi három járatot; ezek közül az első, délelőtti járat a Heathrow szerdai tájékoztatása szerint időben megérkezett. A Malévnak naponta két járata van a második legnagyobb londoni repülőtérre, Gatwickre; az első szintén rendben - még valamivel előbb is a menetrendszerinti időpont előtt - leszállt. Nagy-Britannia nem csatlakozott a schengeni egyezményhez, így a többi EU-tagállamból érkező utasoknak is kivétel nélkül útlevél-ellenőrzésen kell átesniük. Az állami kórházakban ugyanakkor több ezer műtétet későbbre üzemeztek át a sztrájk miatt, de az életmentő beavatkozásokat elvégzik, emellett a daganatos és egyéb, folyamatos ellátást igénylő betegségben szenvedők kezelése sem szünetel. Az országos mentőszolgálat azonban szerdai felhívásában kérte a lakosságot, hogy csak tényleges életveszély esetén hívják a sürgősségi számot, mert a szolgálat egyéb hívásokra nem feltétlenül tud kivonulni. A munkabeszüntetésben részt vesznek a közoktatási intézmények is. Az oktatási minisztérium szerdai adatai szerint Angliában az állami iskolák 13 százaléka működött, Skóciában pedig a 2700 állami iskola közül 30-ban volt oktatás. Hivatalos előzetes becslések szerint a szerdai sztrájk 500 millió font (180 milliárd forint) veszteséget okoz a brit gazdaságnak. MTI