Hírvilág

Szemléletváltás kell a memóriakutatásban

2011. AUGUSZTUS 15.


A tudomány célja nem mindig az, aminek elsőre látszik. Az amerikai Pszichológiatudományi Szövetség lapjában egy veterán kognitív pszichológus radikális szemléletváltásra ösztönzi memóriakutató kollégáit.

„A kognitív pszichológusok megpróbálnak a fizikusokhoz és a kémikusokhoz hasonlóan az erősen kontrollált kísérletekből számadatokat kapni, majd a számok elemzéséből levonni a végkövetkeztetést” - mondta Douglas L. Hintzman, az Oregoni Egyetem nyugalmazott kognitív pszichológusa. Szerinte a pszichológiai memóriakísérletek legnagyobb része manapság csupán abból áll, hogy a résztvevőknek egy listán szereplő szavakat kell memorizálniuk.

„Úgy látszik, hogy a kutatók időnként teljesen elfelejtetik, hogy nekik maguknak is van memóriájuk, és láthatják, hogy az hogyan működik belülről, pedig éppen ez lehetne az új memóriaelmélet alapja” - tette hozzá Hintzman, aki szerint a túlságosan leegyszerűsített és egymástól függetlenül vizsgált kísérletek olyan elméleteket eredményezhetnek, melyek teljesen félreértelmezik a memória természetét.

Mivel a memóriát vizsgáló pszichológiai kísérletek általában kevés időt vesznek igénybe, a kutatók könnyen megfeledkeznek arról a nyilvánvaló tényről, hogy a memória az ember személyes történetéről szól, és a történelmet az idő tükrében lehet csak alaposan vizsgálni - mondta Hintzman.

A Perspectives on Psychological Science című folyóiratban megjelent cikkében Hinztman nem egy új kutatóprogram alapjait vázolja fel, csupán arra hívja fel az elméleti memóriakutatók figyelmét, hogy vizsgálataik során vegyék figyelembe az emberi memória sokrétűségét. „Őskori elődeink sem azért maradtak fenn, mert képesek voltak észben tartani a bevásárolnivalókat, ugyanis a gyűjtögető-vadászó elődeink azt ettek, amit találtak” - tette hozzá Hintzman.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Hogyan hívjuk elő a háttér információkat?



Ikonikus memória hathónapos korban



Budapest a kognitív fejlődés élvonalában - személyes konferencia beszámoló



Az agyszövet rendellenessége és a memória



Hogyan emlékezünk a tapintásra?




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.