Hírvilág

Roziglitazon-vita: kételyek és válaszok

2011. AUGUSZTUS 15.

Szakmai körökben nagy vitákat kavart a roziglitazon nevű antidiabetikum biztonságosságát megkérdőjelező jelentés, amelyet az USA Szenátusának Pénzügyi Bizottsága tett közzé 2010 februárjában. A jelentés szerzői azt állítják, hogy az USA élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatala, az FDA annak ellenére engedélyezi a thiazolidinedion gyógyszercsaládba tartozó roziglitazon használatát, hogy több vizsgálat a cardiovascularis kockázat növekedését mutatta ki a szert szedők körében. A szerzők szerint ennek oka, hogy a roziglitazonnal kapcsolatos vizsgálatok során a szert gyártó GlaxoSmithKline (GSK) inkorrekt módon érvényesítette befolyását. A GSK azonban kitart amellett, hogy a roziglitazon biztonságossága és hatékonysága megfelelően van dokumentálva. Az alábbiakban a GSK ezzel kapcsolatos sajtóközleményét, valamint a Lancet szerkesztőségi álláspontját olvashatják.

A GSK sajtóközleménye:

A GSK visszautasítja a Szenátus Pénzügyi Bizottságának a roziglitazonról készített értékelő jelentését

A Szenátus Pénzügyi Bizottsága által készített értékelő jelentés olyan következtetéseket von le a roziglitazon biztonságosságával kapcsolatban, melyek nem felelnek meg a gyógyszer biztonságosságát alátámasztó mélyreható tudományos bizonyítékoknak. Ezen túl a jelentés olyan dokumentumokból szemezget, melyek hamis fényben tüntetik fel a GlaxoSmithKline roziglitazonnal kapcsolatos kutatásait, valamint azok eredményeinek közlését a szabályozó szervek, az orvosok és a betegek felé. Valójában a roziglitazon biztonságossága és hatékonysága megfelelően van dokumentálva az FDA által elfogadott alkalmazási előirásban.

A jelentésben foglaltakkal ellentétben az FDA által elfogadott alkalmazási előírásnak megfelelően a tudományos bizonyítékok egyszerűen nem támasztják alá azt, hogy a roziglitazon fokozná a kardiovaszkuláris rizikót, vagy miokardiális ischaemiás eseményeket okozna. 2007-ben az FDA áttekintette a roziglitazonnal kapcsolatos összes elérhető tudományos evidenciát, beleértve Dr. Graham szívinfarktus fokozott kockázatával kapcsolatos kijelentését és a gyógyszer visszavonására irányuló követeléseit. A tudományos bizonyítékok és az FDA által összehívott független tanácsadó testület ajánlása alapján az FDA úgy határozott, hogy a roziglitazon továbbra is elérhető marad a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek kezelésére.

Azóta, hogy az FDA a roziglitazon kardiovaszkuláris biztonságosságát illető kérdésekkel foglalkozott, hét nagy, prospektív, randomizált klinikai vizsgálat eredményét publikálták. Ezen randomizált klinikai vizsgálatok – melyek a tudományos és orvosszakmai kérdések értékelésének „gold standard”-ját képezik – egyike sem mutatott statisztikailag szignifikáns összefüggést a roziglitazon és miokardiális infarktus vagy egyéb ischaemiás kardiovaszkuláris események előfordulása között. Konkrétan, a RECORD vizsgálat igazolta, hogy a roziglitazon metforminnal és szulfanilureákkal összevetve összességében nem növelte a kardiovaszkuláris hospitalizációt vagy kardiovaszkuláris halálozást. Továbbá független vizsgálók, Mannucci és munkacsoportja elvégezték a roziglitazon eddigi klinikai vizsgálatainak (164 klinikai vizsgálat) legnagyobb, legátfogóbb metaanalízisét, és nem találtak összefüggést a roziglitazon és a miokardiális infarktus előfordulása között.

A betegek biztonsága kiemelt fontosságú a GSK számára. A vállalat már az első forgalomba hozatali engedély kérelmezése előtt erőfeszítéseket tett az roziglitazon kardiovaszkuláris biztonsági profiljának megismerésére, melyet mindmáig folyamatosan végez. A GSK széleskörű és hosszú-távú klinikai vizsgálati programja a jelenleg elérhető orális antidiabetikumok körében a legátfogóbb tudományos elemzés, több mint 52 ezer betegen szerzett klinikai vizsgálati tapasztalattal.

A GSK mindmáig folyamatosan világszerte tájékoztatja a szabályozó szerveket és együttműködik velük, hogy biztosítsa a roziglitazon alkalmazási előirásának folyamatos megújítását a kardiovaszkuláris és más biztonságossági információkat illetően, amint új információk látnak napvilágot. Ily módon hozzájárul ahhoz, hogy az orvosok a legjobb kezelést választhassák 2-es típusú diabetesben szenvedő betegeik számára.

A roziglitazon biztonságosságának elemzése jelenleg a TIDE klinikai vizsgálattal folytatódik, melynek végzését az FDA rendelte el. A vizsgálati protokollt a vállalat az FDA-vel együttműködve készítette el, és azt az FDA engedélyezte. A TIDE vizsgálat protokollját egy független ellenőrző testület valamint az illetékes biztonságot felügyelő bizottságok egyaránt jóváhagyták.

A GSK örömmel fogadja és támogatja a gyógyszereivel kapcsolatos nyílt és független tudományos vitákat. E célból weboldalunkon mindenki számára elérhetővé tettük klinikai vizsgálataink, metaanalíziseink és obszervációs viszgálataink eredményeit. A GSK nem tartja elfogadhatónak a tudományos viták elnémítására irányuló törekvéseket. Amennyiben a GSK úgy tapasztalja, hogy termékeit vagy tevékenységét illetően pontatlan információk kerülnek közlésre, úgy a GSK korrigálja a pontatlanságokat és téves állításokat.


A Lancet szerkesztőségi közleményének fordítása:

Az USA Szenátusának Pénzügyi Bizottsága (United States Senate Committee on Finance) 2010. február 20-án kiadott jelentése szerint a roziglitazon története a halálról, a kapzsiságról és a korrupcióról szól.

Max Baucus és Chuck Grassely szenátorok, valamint munkatársaik véleménye több mint 2 éves vizsgálatuk alapján az, hogy a roziglitazont szedő betegek körében már 2004-ben tapasztalható volt a szívproblémák gyakoribbá válása, de a gyártó, a GlaxoSmithKline (GSK) megfélemlítette a kutatókat és kereskedelmi előnyük irányába manipulálták a kutatás folyamatát.

A vihar középpontjában álló vizsgálatok egyikét, a RECORD-ot a Lancet 2009-ben közölte. A szenátusi jelentés szerint GSK két héttel azelőtt, hogy felkérte volna a RECORD-ot felügyelő szakmai bizottságot egy előzetes elemzés engedélyezésére, feloldotta a RECORD adatainak titkosságát.

A GSK kitart amellett, hogy vállalatuk alaposan megvizsgálta a roziglitazon biztonságosságát és felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a szer alkalmazását továbbra is engedélyezi az az USA élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatala (US Food and Drug Administration). Mindehhez adjuk hozzá Steven Nissennek a Journal of the American Medical Association-ben március 24-én közölt beszámolóját egy bíráló által kiszivárogtatott kéziratról, indiszkrét vállalati e-mailekről és titkosan felvett hangfelvételekről, és összeáll egy John Grisham (amerikai krimiíró – a szerk.) regény minden alkotórésze.

Ha a tények megfelelnek a Szenátusi Bizottság jelentésében leírtaknak, akkor a roziglitazon története - egy olyan korszakban, amikor egyes gyógyszergyártókra rekordösszegű pénzbírságokat róttak ki helytelen eljárás miatt - a tolerancia határait feszegeti. A szenátusi jelentés következményei több okból is figyelemre méltóak. Először is, ha ilyen tények látnak napvilágot, az mindenkinek kárt okoz, aki klinikai kutatásokban vesz részt, és valószínűleg megnehezíti az eljövendő kutatások finanszírozását, etikai engedélyeztetését és a vizsgálatban résztvevők toborzását. Másodszor, ha nem bízhatunk a vizsgálat folyamatában, az veszélyezteti annak a lehetőségét, hogy az eredmények segítsék a szakmai döntéshozatalt ésés a betegellátást. Harmadszor, aláássa a bizalmat orvos és beteg, kutató és résztvevő, szerző és szerkesztő között, ha a bizonyítékul szolgáló adatokat ilyen hanyag semmibevétellel kezelik. Az egyetlen nyertesek azok, akik a piacvezérelt, anekdotikus bizonyítékokon alapuló orvostudományt szeretnék támogatni, figyelmen kívül hagyva a hatékonyságot, a biztonságot vagy a költségeket. Mindazok, akik egészségügyi beavatkozásokat végeznek, azokban részesülnek, vagy azokért fizetnek, megbízható kutatási eredményektől függenek, és biztosítékokat akarnak arra, hogy az orvosi kutatások hitelesek. Hogyan lehet ezt a közös kívánságot a leghatékonyabban teljesíteni, úgy, hogy közben se az innovációt ne gátoljuk, se az eredmények közzétételét ne lassítsuk?

A Lancet munkatársaiként úgy gondoljuk, hogy az egyik válasz a jobban megtervezett és átláthatóbb kutatási protokollok létrehozása, amelyek bárki által ellenőrizhetők. A protokoll határozza meg egy vizsgálat strukturális függetlenségét, ahogyan egy építészeti terv az épületét. 1997 óta számos kezdeményezést indítottunk a kutatások, különösen a véletlen besorolásos vizsgálatok minőségének, közlésének és átláthatóságának javítására, a protokollok fontosságának hangsúlyozásával. Felajánljuk, hogy áttekintjük a protokollokat a minőség javítása és a publikációs torzítás csökkentése érdekében. Véletlen besorolásos vizsgálattal csak akkor foglalkozunk, ha regisztrálva van, és ha protokoll kíséretében nyújtják be, amelyet a kézirattal együtt elküldünk a bírálóknak. Belső listákat alkalmazunk, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy a benyújtott kézirat megfelel a protokollnak, és tavaly felajánlottuk, hogy bármilyen általunk közölt vizsgálat teljes protokolljának linkjét közöljük a cikkben. Őszintén szólva erőfeszítéseink eredményei csalódást keltőek. A protokollokat általában nem tartják tiszteletben. Egy Sana Al-Marzouki és kollégái által készített értékelés, amelyben az elfogadott protokollokat összevetették a később a Lancetben megjelent közleményekkel, azt mutatta, hogy a protokollok betartása bizonytalan és szelektív volt. Ennek egyik oka az lehet, hogy míg arra nézve kitűnő útmutatás áll rendelkezésre, hogyan tegyünk fel klinikai kérdéseket vagy számoljunk be egy vizsgálatról, nagyon kevés az információ egy alapos protokoll felépítéséről vagy érvényre juttatásáról.


A fenti hiányosság áthidalására An-Wen Chan, Jennifer Tetzlaff, és a CONSORT szellemi atyjaiként ismert David Moher és Doug Altman, egy vizsgálatvezetőkből, metodológiai szakemberekből és szerkesztőkből (köztük a Lancet szerkesztőiből) és más érintettekből álló konzorciummal együtt 3 évet töltöttek a SPIRIT ( (Standard Protocol Items for Randomized Trials) ajánlás kidolgozásával. A SPIRIT-et, amely bizonyítékalapú megközelítést alkalmaz egy 33 adatból álló lista definiálására, finomítására és validálására, arra tervezték, hogy biztosítsa: a protokollok eleget tesznek a véletlen besorolásos vizsgálatok alapvető tudományos, etikai és szervezeti jellemzőivel kapcsolatos minimális követelményeknek. A SPIRIT szerzőinek nyilatkozatát és listáját várhatóan ez év folyamán teszik közzé. Azáltal, hogy a SPIRIT átláthatóvá teszi a protokollok alaposságát, hasznos segédeszközként fog szolgálni a kutatások megtervezéséhez és monitorozásához. Bár semmi sem jelent tökéletes védelmet a tudományban történő visszaélések ellen, a SPIRIT – azon felül, hogy javíthatja a vizsgálatok minőségét általában – megnehezíti a helytelen eljárások véghezvitelét és leplezését.

Forrás:
The Lancet, 375 (9722) 1225

Kapcsolódó anyagok:


Az USA Szenátus Pénzügyi Bizottságának jelentése


A GSK roziglitazonnal kapcsolatos klinikai vizsgálatai

Az FDA közleménye

BMJ 2010;340:c1848


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Gondolat

Szakálltörténet

A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.

Klinikum

Gyermekreumatológiai panaszok, tünetek értékelése szakdolgozói szemmel - A Figyelő 2015;2

SZABÓ Brigitta

A betegelőjegyzést végző szakdolgozó felelőssége nagy, mivel a beteg, illetve a szülő elmondása alapján kell döntenie az ellátandó eset sürgősségéről. A bemutatott célzott kérdésekkel nagy biztonsággal eldönthető, hogy melyik beteg igényel soron kívüli ellátást és ki az, aki kivárhatja a szokásos előjegyzési időt.

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...