Hírvilág

Recidiváló Guillain–Barré-szindróma

2011. AUGUSZTUS 15.

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) akut perifériás neuropathiával járó heterogén betegségcsoport, amely jellemzően gyorsan progrediáló izomgyengeséggel és gyakran szenzoros tünetekkel, az arcizmok gyengeségével, a bulbaris agyidegek bénulásával és légzési nehézséggel jár. A GBS általában csak egyszer lép fel egy beteg életében, azonban a becslések szerint a betegek 5%-ában később újabb epizódok következnek be.

Hollandiai kutatók annak jártak utána, hogy mely betegeknél áll fenn a GBS ismétlődésének a kockázata. Eset-kontroll vizsgálatban hasonlítottak össze 32 beteget, akiknél ismételten lépett fel a szindróma, 476 beteggel, akik először szenvedtek GBS-ben.

Az ismétlődő GBS-ben szenvedő betegek fiatalabbak voltak (átlagosan 34 évesek, míg a többiek átlagosan 47 évesek), enyhébbek voltak a tüneteik, és az első epizód alkalmával gyakrabban szenvedtek a betegség Miller–Fisher-szindróma néven ismert változatában. Az epizódok között átlagosan 7 év telt el. A fentieken kívül nem találtak több demográfiai és klinikai jellemzőt, amely összefüggésben állt volna a recidíva kockázatával.

A Guillain–Barré-szindróma súlyos betegség, gyakran jár paralízissel, és a betegek sokszor gépi lélegeztetésre szorulnak. A legmodernebb intenzív osztályokon 3% alatti a halálozási aránya, és a betegek 80%-ának állapota idővel teljesen vagy majdnem teljesen rendeződik. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy néhány betegnél kiújulhat a szindróma.

Az ismétlődő GBS-ben szenvedő betegcsoport besorolása ellentmondásos, ugyanis a szakemberek egy része szerint ilyenkor nem GBS-ről, hanem a krónikus gyulladásos demielinizációs polyradiculopathia (CIDP) egyik formája. Ez a kérdés azért fontos, mert a CIDP-t szteroiddal kezelik, GBS esetében azonban nem javallt a szteroidkezelés.

Mivel ritka a Guillain–Barré-szindróma kiújulása, jelentkezhet akár évtizedek múltán, és igazán jellemző előrejelző tényezőt ebben a vizsgálatban sem sikerült azonosítani, nem javasolható a profilaktikus immunszuppresszív kezelés.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: J Neurol Neurosurg Psychiatry 2009 Jan; 80:56.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Coronavirusok és CNS-betegségek

A respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.