A Nukleáris Orvoslási Társaság éves találkozóján bemutatott tanulmány szerint a vércukor-csökkentő kezelés befolyásolja a pozitron-emissziós tomográf (PET) hatásfokát, ugyanis ennek során a vizsgálati alanyok egy speciális cukorszármazékot (18-fluoro-dezoxiglukóz = 18-FDG) fogyasztanak. A vizsgáló cukorszármazék szervezetben történő eloszlásából következtet a beteg állapotára. Kyle Hurtgen, a Saint Louis-i Egyetemi Kórház munkatársa rávilágít, hogy emiatt fontos ismerni a beteg klinikai adatait - köztük azt, hogy van-e cukorbetegsége -, ugyanis az orvos csak így ismerheti fel a daganatos betegséget, a beteg pedig csak így részesülhet e megfelelő terápiában. A tanulmány megállapította, hogy a vércukorszintet csökkentő gyógyszereket szedő betegeknél a PET a bélben abnormálisan magas 18-FDG-szintet mérnek, mely jel általában daganat jelenlétére utal. A molekula hasonlít a szőlőcukorhoz, annak anyagcseréjét utánozza, ezáltal térképezve fel a szervezet forró pontjait. A daganatok szokatlanul magas anyagcsereaktivitásuk miatt általában ilyen forró pontként jelennek meg, azonban ehhez hasonló hatás érhető el a cukorbetegség kezelésében alkalmazott tabletták szedésével is. A vizsgálat során a Saint Louis-i Egyetemi Kórház PET/CT-berendezéseit használták. A kutatók három csoportra osztották az ismert tumorral rendelkező, vagy tumorgyanús betegeket: az egyik csoport cukorbeteg volt, és emiatt tablettát szedett, a másik nem szedett gyógyszert, a harmadik csoport a nem-cukorbeteg eseteket ölelte fel. A vizsgálat azokra a betegekre terjedt ki, akiknél biztosan nem béltumor fordult elő. A vércukor-csökkentő szereket szedőknél 60 százalékkal magasabb arányban mutatták ki a kontrasztanyag bélrendszerben való halmozását, mint a másik két csoportban, ami mindenképp felveti, hogy az ilyen kezelést kapó betegek eredményei óvatossággal kezelendők. Forrás: Medipress