Hírvilág

Rabszolgává váló orvosok

2011. OKTÓBER 06.

A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint, amennyiben a Munka törvénykönyvét az ismert formájában fogadják el, "rabszolgákká" teszik az orvosokat, szó szerint az egész életüket a kórházban kell majd tölteniük.

Bélteczki János kifejtette, a Munka törvénykönyvének tervezetében az egészségügyet érintő jogszabályok kapcsán, sok más mellett, van három-négy olyan változás, amellyel az egészségügyi dolgozók "a jelenleginél egy sokkal rosszabb, elviselhetetlen" helyzetbe kerülhetnek. "Ha ezekben a kérdésekben nem tud érdemben lépni az egészségügyért felelős államtitkárság, és nem képes érdemben képviselni az ágazat érdekeit a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, akkor oda a bizalom" - fogalmazott.

A szövetség elnöke a legnagyobb sérelmüknek azt nevezte, hogy a kollektív szerződésben megemelnék a napi- és a heti munkaidő felső határát. Ezzel minden munkavállaló, függetlenül attól, hogy aláírta-e a kollektív szerződést, a jövőben nem 48, hanem akár 72 óra munkára lenne kötelezhető. A munkavállalók "effektív munkavégzési képességét" nem veszik figyelembe, csak akkor, amikor a túlterhelt dolgozók esetleg hibáznak és jönnek a műhibaperek - jegyezte meg.

Bélteczki János arról is beszélt, habár korábban számos visszásságot tártak fel az egészségügyi túlmunkával kapcsolatban, a kollektív szerződésekben - nagyrészt a túlmunka kifizetések kapcsán - ugyan módosítottak egy-két szót, de azóta is számos kolléga jelezte panaszát a szövetségnek. Ugyanakkor azt sikerült elérni, hogy az egészségügyben végzett túlmunka szabályairól szóló törvény elmúlt évi módosítása megtiltotta a hétvégén, tehát a pihenőnapokon teljesített ügyelet elszámolását a heti rendes munkaidő rovására.

Ehhez képest a Munka törvénykönyvének tervezete óriási visszalépés lenne, abban ugyanis az szerepel, hogy amennyiben munkaidőkeret van megállapítva, akkor a dolgozó a heti pihenőnapon is beosztható a heti rendes munkaideje terhére - fogalmazott Bélteczki János. Ennek kapcsán kiemelte: a munkaidőkeret valójában olyan munkahelyekre lett "kitalálva", ahol nem mindennap kell munkát végezni, az egészségügyben viszont mindig van munka.

A Munka törvénykönyve ezeken felül arra is kitér, hogy a munkaidőkeretben és a folyamatos munkaüzemű intézményekben, mint a kórházakban, lehetőség van a munkaidő szabad beosztására 4 órától 12 óráig terjedően. Bélteczki János szerint ez által az orvosoknak gyakorlatilag nem lesz szabadidejük, arra lesznek "kárhoztatva", hogy egész életüket a kórházban töltsék. "Ez a következő rabszolgatartás" - mondta Bélteczki János, kifejtve: "nincs családi élet, nem látják felnőni gyerekeiket, nincs lehetőségük társadalmi életet élni, számukra nem lesz sem húsvét, sem karácsony".
A MOSZ 2002-ben alakult a magyar orvosok munkavállalói, érdekvédelmi szövetségeként, jelenleg nagyjából 16 ezer tagja van.


MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.